Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-107
•Â Nemzetgyűlés 107. ülése 1920: évi szeptember hó 21-én, kedden, 477 akkor esetleg ma nem végezhetünk a javaslattal. (Igás;! Ugy van!) Bródy Ernő : Az egyik szónok ur — azt hiszem, Kovács Emil — kijelentette,;, hogy neki kötelessége beszélnie. Százszoros kötelességem, becsületbeli kötelességem ez nekem, aki egy felszabadított felekezet gyermeke vagyok, (Felkiáltások balfelől: Fajnak!) aki a magyar kultúra és a magyar közélet legnagyobb lángelméjének jóvoltából kerültem be ide, tőlem egyenesen minden kötelességteljesítés megtagadása volna az, ha akkor, amikor módom és alkalmam van reá, nem teszem meg azt, ami a feladatom. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak nekem megengedni azt, hogy ne legyek hűtlen és hálátlan azokhoz az elvekhez, amelyeknek köszönhetem, hogy itt egyáltalában a szájamat kinyithatom. (Halljuk! Halljuk!) Patacsi Dénes : Halljuk, és tanuljunk tőle fajszeretetet ! Bródy Ernő : A Magyarországról méltóztatik beszélni? Ereky Károly : Ne tessék a kérdéseket provokálni. (Felkiáltások : A tárgyra! Kérdéssel szoktak felelni! Zaj. Elnök csenget.) Bródy Ernő : Kossuth Lajos a Pesti Hírlap 1844 május 5-iki számában irt egy cikket arról a kérdésről, amelyben a következőket irja (olvassa) : »Hisszük és valljuk, hogy pusztán hitkülönbség miatt, pusztán azért, mivel valaki a nagy világegyetem Istenét más templomban imádja, mint mi, a polgári jogokból kizárni Isten törvényével, az igazsággal, a politikával ellenkezik. Hisszük és valljuk, hogy minden ok, mi a zsidók állítólagos erkölcstelenségéről ellenhozatik, erőtlen, gyenge szeretetlen. Eddig megy véleményünk, midőn azon szempontból indulunk, hogy a zsidóságot hazánkban sem másnak, mint honunk összes lakói olyan töredékének kell tekinteni, amely a többiektől csak vallásos hitben különbözik.« (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Nagyon téved !) Kovács József (tasnádi) : Akkor 15.000 zsidó volt csak Magyarországon! Griger Miklós : Akkor még kevesebb zsidó volt ! Bródy Ernő': A zsidósá g s eszerint hazánkban egy vallásfelekezet. Ezt mondotta és irta Kossuth Lajos 1844-ben. Azt méltóztattak mondani, hogy 1844-ben beszélt csak igy Kossuth Lajos. Talán meg méltóztatnak engedni, hogy felolvassam Kossuth Lajos levelét, melyet Helffy Ignáchoz irt 1882-ben a tiszaeszlári pör alkalmával. (Zaj a baloldalon.) % Gunda Jenő : Arról jobb hallgatni ! Bródy Ernő : 1882-ben (Zaj a baloldalon.) — méltóztassanak megengedni, azt hiszem ez a tárgyhoz tartozik — a következőket irja Kossuth Lajos (olvassa) : »Turin, 1882. október 11. A »zsidókérdésben« (Szégyen és botrány, hogy Magyarországon még ez is lehetséges.) százankint kapom a leveleket. Van olyan is, ahol »egy társaság« azon pár szó miatt, melyet Csernyátony felőlem irt, megbotránkozását adja tudtomra afelett, hogy öreg napjaimra még én is »zsidóvá lettem«, s dekretálja, hogy »vége van becsületemnek«. Van olyan is, pedig névaláírással, amely tudtomra adja, hogy a megvesztegetietés gyanúját vontam magamra. Vannak mások, melyek tudtomra adják, hogy eljátszottam a zsidók tiszteletét, mert nem szólalok fel védelmökre«. (Nagy zaj és jelkiáltások a baloldalon: Ez nem tartozik ide! } Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz. Kovács József (tasnádi): Meg akarják akadályozni, hogy a javaslatból ma törvény legyen. Gunda Jenő : Visszaél a türelmünkkel 1 Bródy Ernő: Én semmi olyant nem teszek, ami nincs megengedve. Ha nem méltóztatnak megengedni, nem olvasom fel. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Obstrukció !) Patacsy Dénes : Ha most élne, szégyelné, hogy elmondta ) Bródy Ernő : Talán szabad Eötvös Józsefnek egy nyilatkozatát ismertetnem abban a kérdésben, hogy nemzetiség-e, vagy vallásfelekezet a zsidó ? (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon : Nem tartozik a tárgyhoz.) Bocsánatot kérek, hozzátartozik az a kérdés, hogy a zsidóság felekezet-e vagy népfaj és ez a nyilatkozat erről a kérdésről szól. Kovács József (tasnádi) : Ez nincs a 3. §-ban ! Bródy Ernő : Báró Eötvös József a zsidók emancipációjáról (Zaj a baloldalon.) 1840-ben egy tanulmányt irt. Ebben a tanulmányban feltette azt a kérdést, hogy mit hozhatnak fel annak bizonyítására, hogy a zsidóság valóban külön nemzetiség és a_ keresztény néppel soha egyesülni nem fog. Ezt a kérdést teszi fel s válaszol rá a következőkben (olvassa) ; »Mintha egy hazát birni nem volna kedves minden kebelnek, mintha volna ember, kinek szivére bármi több hatással birna, mint azon hely, melyet születésének első napjától a végsőig minden emlék felszentel, melyet elődei sirja, gyermekeinek első hangjai kedvessé tevének, melyben magát szabadnak érezheti.« Ezzel válaszol Eötvös erre a kérdésre. (Felkiáltások balfelől : Félrevezette a házizsidaja !) Eötvösnek is az a nézete, hogy a zsidó felekezet. De hogy tovább bizonyítsak, ha azt méltóztatnak mondani, hogy Eötvös részéről ez csak egy elméleti kérdés volt, de akkor, amikor a gyakorlati kérdésre került a sor, (Zaj a baloldalon. Egy hang balfelöl : Proletárdiktatúra !) akkor nem tartotta meg a maga elméleteit : erre egy magyar törvénynyel válaszolhatok. Itt van az 1867 : XVII. te. az izraeliták egyenjogúsításáról a polgári és politikai jogok tekinetében. Ennek 1. §-a azt mondja, hogy az ország összes izraelita lakói a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogositottatnak nyilváníttatnak. Kovács József (tasnádi) : Ez volt a hiba ! Huber János: Majd revideáljuk! (Zaj a baloldalon.)
