Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-106
r  Nemzetgyűlés 106. ülése 1920. évi szeptember hó 20-án, hétfőn. 439 Sándor Pál : Nincs időm minden közbeszólásra felelni I {Felkiáltások balfelöl : Tessék csak! Háromig kifutja!) Egy másik vád, amit az összes viták alkalmával szintén a fejünkhöz vágtak, az volt, — e vita folyamán is alludált reá az egyik szónok, — hogy a zsidók a románokat dédelgették. mig a románok itt voltak. (Nagy zaj és felkiáltások balfélol : Tán ez sem igaz ?) Szabóky Jenő : Kérdezze meg, mit csinálnak a zsidók Temesváron ? (Igaz ! Ugy van ! Félkiáltások balfélol: Pozsonyban, Kassán, Szegeden!) Kovács Emil : A debreceni zsidó lányokat is megkérdezheti. (Folytonos nagy zaj.) Sándor Pál : Méltóztatnak megengedni, hogy beszéljek ? (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban is azt kérdezhetnők azoktól, akik vádolnak bennünket, hogy hol vannak a bizonyítékok? Taszler Béla : A román vezénylő tábornok bejelentette, hogy deputációk mentek hozzá a zsidók részéről, kérve, hogy maradjanak itt. (Igaz! Ugy van! balfélol.) Sándor Pál : Ha minden negyed percben félbeszakítanak, akkor nem beszélhetek. Taszler Béla : Kérdést intézett, tehát válaszoltam. (Zaj.) Sándor Pál : Meg fogom látni, hogy a t. Nemzetgyűlés meg fogja-e tagadni tőlem azt, hogy az ülés rendes tartamán túl is elmondhassam azt, amit a zsidóság védelmében mondani akarok, mert ilyen zajban képtelen vagyok beszélni. Elnök : Csendet kérek, hogy a szónok beszélhessen. (Halljuk! Halljuk!) Sándor Pál: Azokat a rendőri bűnkrónikákat, amelyekre hivatkozás történt több képviselőtársam részéről, sehol sem látom. Egyetlen egy adatot mondott egyik t. képviselőtársam és ez az, hogy a bíróságok előtt feküsznek az ügyek, hogy Keszthelyről egy Berényi nevű gabonakereskedő 170.000 koronával Vázsonyi Vilmoshoz jött és letette ezt a pénzt arra a célra, hogy Keszthelyt szállják meg a románok, s i. t. (Felkiáltások balfelöl : El is fogták a leveleket! Él is Ítélték!) Én e tekintetben Vázsonyi Vilmoshoz fordultam, a hatóságoknál is voltam és megállapítottam, hogy semmiféle ilyen feljelentés nem is történt. (Felkiáltások a középen : Sőt el is Ítélték, Zaj. ) Ha van ilyen feljelentés, méltóztassék nekem megmutatni ! De mégis csak trivialitás kell ahhoz, hogy bizonyítékok nélkül 7—800.000 ember ellen vádat kovácsoljanak. (Zaj és ellenmondások balfelöl.) Én Vázsonyihoz fordultam, megkérdeztem tőle, hogy mi van ezzel a Berényivel és Vázsonyi nekem a következőket irta : (Olvassa.) »A beszéd szövegét nem láttam, de igy is kijelenthetem, hogy aljas hazugság, hogy bárki is bármely helyről nekem azt irta volna, hogy eszközöljem ki a románok ittmaradását, vagy átvonulását a Dunántúlra. (Zaj és félkiáltások jobbfelöl: Persze hogy nem, mert elfogták útközben a levelet! Olvassa.) Aljas hazugság, hogy bárki ilyen ügyben nálam személyesen vagy közvetítő utján megjelent volna, pláne, hogy pénzt deponált volna. « (Zaj. ) Ezt jelenti ki Vázsonyi. Miután ez ellenkezésben van mindazzal, amit Ereky Károly tisztelt képviselőtársam itt előadott, felhívom őt, hogy ha ez a vád igaz, bizonyítsa azt be itt a Nemzetgyűlés előtt,... Somogyi István: Majd bebizonyítja! Sándor Pál : ... nemzetgyűlési képviselőre ilyen vádat ráhúzni, amely semmiképen sem felel meg a tényeknek, nem lehet és nem szabad. Kovács Emil : Miért nem mer hazajönni Vázsonyi ! Somogyi István: A debreceni hölgyekről beszéljen ! Sándor Pál: Majd rátérek azokra is, az ön kedvéért, mert ön fiatalember. (Derültség. Felkiáltások jobbfelől: Ne bántsuk a zsidólányokat !) Igenis történtek dőzsölések, történtek megvesztegetések és én ezeket sokszor nagyon helyeseltem, (Nagy zaj balfélol.) még pedig azért, mert a románok idejöttek rabolni, amit láttak, elvitték, ha tehát egy ilyen földbirtokos pezsgőt ad meg pénzt ad a románoknak, (Felkiáltások balfelöl : Budapesten is ?) hogy megmenthesse az ő marháit, búzáját, vagy az ő gépeit, és hogy megmenthesse az életét, akkor én ezt nem veszem tőle rossz néven. (Felkiáltások balfelöl : Szép hazafiság !) Taszler Béla: Ügy-e, hogy nem válogatnak az eszközökben ? Sándor Pál : Tessék egy kicsit várni, majd nem fogja ezt mondani ! Taszler Béla: Jó! Bartos János : Elfogy a türelem ! Sándor Pál: Itt van előttem a »Társaság« című lap. Szerkeszti Dobay István, aki annakidején, mint tátralomnici kormánybiztos a zsidókat onnan — az önök kedve szerint — már akkor kiutasította. (Felkiáltások balfelöl: Nagyon helyesen !) Nem lehet tehát mondani, hogy valami nagy filoszemita volna. Ez a Társaság igen érdekes újság, amely hozza a legaktuálisabb érdekes képeket, az összes missziók tagjainak fényképeit és ennek a lapnak szeptemberi külön száma — öt korona az ára — egy Lady Clifford neyü hölgynek következő sorait tartalmazza (olvassa) : »Az entente tisztek közül a románok élik a legtársadalmibb életet. (Úgy van! balfelöl,) Házakhoz járnak, kedvesen, udvariasan viselkednek, majdnem azt mondhatnám : népszerűek. A franciák, angolok, amerikaiak és olaszok kevesen lóvén, kevesebbet láthatók társaságban.« Itt következik azután kilenc előkelő keresztény családnak a neve, amit nem olvasok fel. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások balfélol: És hány nem keresztény!) Kérem, rendelkezésre fogom bocsátani. (Félkiáltások balfelöl : Halljuk a neveket ! Nem vagyunk kíváncsiak !)
