Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-106

A Nemzetgyűlés 106. ülése 1920. létesítésének még a gondolata sem merült fel, amint hogy az 1895. évi LII. te. is az izraelita vallást reeipiálja a hazai történelmi egyházak sorába (Mozgás.) és az izraelita felekezetről rendelkezik, (Zaj és felkiáltások : Most vissza­csináljuk!) holott a görög-keleti vallásúak ügyeiről alkotott 1868. évi IX. te. a szerb nemzeti kongresszus tör vény esitéséről és a román nemzeti egyházakról rendelkezik. Nyilvánvaló tehát, hogy a zsidóság, mint külön nemzetiség nem szerepelhet. De az 1895. évi egyházpolitikai törvényekkel kapcsolatban sem merült fel soha semmiképen olyan momentum, amely arra mu­tatott volna, hogy a zsidókat, mint külön nem­zetiséget akarják tekinteni. (Mozgás.) Taszler Béla: Ez bűn volt. (Zaj. Egy hang a jobboldalon : a fajról beszéljen !) Sándor Pál : Méltóztassék megengedni, én meg vagyok győződve róla, hogy önök igy gon­dolkoznak, de mégis méltóztassék megengedni, hogy kifejtsem, amit mondani akarok. Én keres­kedő voltam egész életemben és a közjogi dol­gokat nem értem olyan jól, hogy ebben meg ne zavarhatnának. A legszélső ellenzék sem tá­madta a törvényjavaslatot ebben a tekintetben, sőt egyes szónokok az akkori vitában — ezt kiirtam szó szerint —- azt mondták : »A ma­gyar zsidóság a nemzet testébe beolvadt és az egyenjogositásra kilenc évszázados ittléte alatt szerzett érdemeivel régen rászolgált«. (Zaj és ellenmondások a báloldalon.) Taszler Béla: Ezt ma nem mondják! Sándor Pál : »Ennek elismerése tehát a magyar nemzet becsületbeli tartozása.« (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Somogyi István : Ezt mondta a régi jó libe­ralizmus ! Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Azokról beszélünk, kik azóta jöttek Ga­líciából, Lengyelországból és máshonnan, nem az ezeréves zsidókról beszélünk ! Sándor Pál : A minister ur nagyon jól ismeri véleményemet a galíciai zsidók tekinte­tében. Nagyon jól tudja, hogy nekünk magyar­országi zsidóknak a galíciai zsidók igenis sokat ártottak. (Zaj.) Szabóky Jenő : Akkor fogjunk össze és dob­juk ki őket! Sándor Pál : Mindig hozzájárultam, t. kép­viselőtársam. Többszöri közbeszólásomban és egyszer beszédemben kifejtettem, hogy a galíciai zsidóknak itt semmi maradásuk nincs. (Élénk helyeslés.) Méltóztassék megengedni, hogy foly­tassam. Az egyházpolitikai javaslatoknál Horthy István, dicső kormányzónk apja szintén azoknak hivei közé tartozott, akik az egyházpolitikai ja­vaslatokat pártolták. (Mozgás a szélsőbalon. Egy hang : 0 sem csalhatatlan !) De tovább megyek. Itt volt akkor a néppárt, egy igen erős párt, amelynek tagjai voltak — csak azokat említem, akikre emlékszem, mert együtt voltam velük — Gsernoch hercegprímás, (Mozgás.) Rakovszky évi szeptember hó 20-án, hétfőn. 435 István, a, mi mélyen t. és nagyrabecsült elnö­künk, (Éljenzés.) Haller minister ur, Huszár Károly, ott volt Ernst Sándor, ott volt szegény megboldogult Molnár János, ott volt Beniczky és azokban a vitákban, amelyek ott folytak, egyetlenegy közülök nem akarta azt, hogy a zsidók ne recipiáltassanak. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Huszonöt évvel ezélőtt !) Túri Béla: Már a revíziós programmban benne volt ! Sándor Pál : A legnagyobb vehemenciával támadták ezt a törvényjavaslatot, az ő szem­pontjukból teljes joggal, azonban egy szó rossz kritika nem hallatszott az ő szájukból abban a tekintetben, hogy a zsidóknak a recepciót megadják. Tehát ha bűnös az akkori liberális korszak, amely megadta . . . (Zaj a baloldalon.) Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Recipiálva voltak, amikor ide jöttünk. Egyszer sem tárgyaltuk a zsidó receptiót, mióta ide jöttünk. Túri Béla : A programmban benne volt ! Sándor Pál : A néppárt akkor az egyház­politikai javaslat ellen . . . (Zaj a baloldalon.) Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : A néppárt akkor született, az egyház­politikai javaslatok miatt! (Mozgás.) Sándor Pál : De az egyházpolitikai törvé­nyeket támadta (Folytonos zaj a baloldalon.) Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister: Hol voltunk mi akkor?! (Zaj. Elnök csenget.) Bartos János: 1895-ben született a pártés 1894-ben tárgyalták a javaslatokat. Sándor Pál : Az izraelita vallás. . . (Foly­tonos zaj és közbekiáltások a baloldalon.) Taszler Béla: Ez visszafelé sült el! Sándor Pál : Meglehet, hogy nem voltak ott, azonban tényleg megtörtént az, hogy 1895-ben egyetlen egy rossz szó sem említtetett, . . . Bartos János : Mert nem volt néppárti kép­viselő akkor! Sándor Pál: . . . 1895-ben senki sem köve­telte azt, hogy egy zsidó nemzetiség létesíttes­sék, soha, mióta az ország fennáll és ma ez az első momentum, mikor azt akarják statuálni, hogy a zsidók nemzetiség legyenek, t. Nemzet­gyűlés. Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister: Nem mi statuáljuk. Sándor Pál: Mi zsidó vallású magyarok azt sohasem fogjuk elfogadni, hogy mi nemzeti­ség, vagy zsidó nemzet legyünk. ( Ugy van! a középen.) Mi és a mi apáink és öregapáink száz évekre visszamenően, itt születtünk, itt dol­goztunk, nekünk jogunk van a törvényhozás alapján egyenlő honpolgároknak lennünk ( Ugy van! a középen.) és ettől minket senki sem foszthat meg. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Volt egy idő, ugy 120 évvel ezelőtt, amikor a reformátusoknak ugyanilyen fajta bajuk volt, amikor őket sem akarták recipiálni. 55*

Next

/
Oldalképek
Tartalom