Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-106

424 A Nemzetgyűlés 106. ülése 1920. eszméknek melegágyra van szükségük, ezeknek rendezett gazdasági életre van szükségük, s hogy ahhoz, hogy ezek az eszmék, ezek az ideálok érvényesülhessenek és hathassanak, kell még az is, hogy éhező emberek ne legyenek. Ma pedig éhező emberek vannak, t. Nemzetgyűlés, és mindaddig, amig lesznek, amig a társadalom' szociális rendje nem nyugodott meg, mindaddig hiábavaló ez a törekvés, mert legfeljebb azt érhetjük el, hogy a mi legszentebb ideáljainkat : a keresztény eszmét és a nemzeti eszmét járatjuk le. (Zaj balfelöl.) Lejárathatók ezek az eszmék azáltal is, ha egyszerűen megfordítjuk a fogalmakat, ha a kereszténységet a gyűlölet vallásaként fogjuk fel — mert hiszen erre nagy hajlandóság van bennünk (Zaj és felkiáltások balfelöl : Senki sem fogja így fel !) — és a demagógia ma már odáig juttatta ezt az eszmét, hogy valósággal megfosztotta ideális tartalmától, ugy hogy mi keresztények, akik keresztények voltunk akkor is, amikor kereszténynek lenni nehéz volt, megborzadva látjuk, hogy a keresztény szeretet, türelmesség, jóság, a keresztény megbocsátás mind hiányzik. (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon : Láttuk, hogy miket eredmény esett.) Mindez hiányzik a mi közéletünkből; ezeknek az erényeknek helyét — amint egyszer már mondottam itt a Házban — elfoglalta a gyűlölet. T. Nemzetgyűlés! Mi lehet pedig nagyobb baj, mint az, hogy ha a keresztény eszmét lejáratjuk? Hiszen az emberi nemet egyedül ez teheti boldoggá, egy társadalmat, egy államot rendben csak ez tarthat fenn, ha magasztos koreszméi vannak, mert az ember, ahogyan első beszédemben itt a parlamentben már megemlékeztem róla, hajlandó a rosszra, az ember önző, az ember lelketlen, a korrupcióra sokkal inkább hajlik, mint az önzetlenségre, az önmegtagadásra, ugy hogy valósággal minden ember mellé egy másodikat kellene odaállítani, hogy vigyázzon rá, ami teljes lehetetlenség... Somogyi István : Kóreszmék ezek, nem koreszmék ! Rupert Rezső : ... valósággal a köztisztesség terrorját kellene odaállítani az emberek mellé, hogy meg ne botoljanak, ezt kellene odaállítani még a kormányzók mellé és háta mögé is, mert csak a tisztességes, nagy, hatalmas eszményektől fűtött korszellem az, amely kényszeríti az embereket egyénenként és összességükben is, hogy becsületesek legyenek. Semmi hatalmasabb és tökéletesebb eszmét nem lehet találni, mint a keresztény eszmét, a keresztény korszellem állandóvá tételét, mert ez alkalmas egyedül arra, amint az a történelem évszázadain át bebizonyosodott, hogy az embereket a becsületességre kényszerithesse. T. Nemzetgyűlés! Mi lehet nemzetibb egy országban, mint megmenteni annak az országnak népét, megmenteni olyan eszközökkel, ha évi szeptember hó 20-án, hétfőn. kell, még macchiavellizmus árán. (Zaj és mozgás a szélsobaloldalon.) Ernst. Sándor : Őrültség. Össze-vissza beszél. Rupert Rezső : T. képviselőtársam, ugy látszik, félreért, mert mindenesetre félre akar érteni. (Egy hang a szélsobaloldalon: Sehogy sem lehet megérteni.) Igenis, megismétlem, hogy nekem az ország megmentése a fontos és ha az ország megmentése attól függ, akkor a macchiavellizmus álláspontjára is ráhelyezkedem. Kuna P. András : Ez már eltér a keresztény eszmétől. (Igaz! Ugy van! 'halfelöl.) Macchiavelli hazudott. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Kovács Emil: Mindent el akar mondani, amit tud. Somogyi István: Máskor is beszélt már Eupert képviselő ur ilyen logikusan. Rupert Rezső: Igen, ha a nemzetemet kell megmentenem. (Zaj és félkiáltások balfelöl : Epen maga menti meg ! Felkiáltások jobbfelöl : Mir ev aló ez az idegeskedés! Az ablakaidat ugy sem mented meg !) Ha erről van szó, akkor bizonyos irányban ugy-e, ad absurdum kell vinnem a dolgot, mert amikor a nemzetem megmentéséről beszélek, nem jövök a keresztény eszmével semmiképen sem ellenkezésbe, mert a nemzet szolidaritást jelent, az összesség érdekeinek szolgálatát jelenti, e tekintetben tehát a macchiavellizmus semmi más, mint egy másik macchiavellizmus : a jogos önvédelem érdekében szembehelyezni egy hasonló önzést, egy más politikai eszmét. (Zaj és félkiáltások jóbbfelöl: A magyar fajszeretet a fő!) Epen azért, hogy nemzetemet megmenthessem, reális keresztény politikát akarok csinálni. Ezt a keresztény és egyúttal nemzeti politikát azonban nem vihetem keresztül másképen, mint azzal, ami itt most előtérben áll és ami tulajdonképen megkezdődött már akkor, mikor a rendiség uralma megdöntetett, t. i. a földbirtokreformmal. Ha ezt az országot csakugyan kereszténnyé és nemzetivé akarjuk tenni, akkor nekünk nem ilyen elvi, teoretikus értékű és akadémikus jelentőségű törvények hozásával kell foglalkoznunk ... Kovács Emil : Es' nem kell órák hosszáig tartó beszédekkel feltartóztatni a munkát. Rupert Rezső :. . amelyek — elismerem, teljesen igazságtalanul — a magyar nép ellen kiváltják a külföld ellenszenvét. (Zaj és ellenmondások balfélöl.) és amelynek grafikonja meglátszik a mi budgetünkön is, amikor itt áll egy borzasztó, ijesztő nagy deficitem, amely egyúttal nemzetem romlását is jelenti, ami ellen csak gazdasági utakon védekezhetem, s ha igy védekezem, természetesen csak az első segélyre szorulás eszközeit ragadhatom meg. Kovács Emil : Deficit in moribus. Rupert Rezső : Ez az eszköz azonban, a földbirtokreform, magában véve nem volna elég, hiszen a mi dusgazdagjaink, keresztények és zsidók, akiknek a nagytőke a kezükben van...