Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-105
394 A Nemzetgyűlés 105. ülése 1920. évi szept. hó 18-án, szombaton. nitották és izgatták az egész magyar társadalom belsejét, hogy ezek az erők szabad szóhoz, érvényesüléshez és abban a nagy vitában, abban a nagy küzdelemben, amely az ország jövője és sorsa körül itt az országban a háború alatt folyt, szóhoz juthattak volna. (Igaz! Ugy van ! balfelől.) Társadalmi téren. — hogy ugy fejezzem ki magamat — ugyanez a folyamat ismétlődött meg, ugyanolyan mértékben. Mindig hozzá kell tennem, hogy nem veszem ki a magyar társadalmat sem alóla, mert részben a mi hibánkból is ez a folyamat társadalmi téren azzal végződött, hogy a társadalmi szabad érvényesülés helyett Magyarországon kialakult a szabadkőmives megszervezked 4 s eredményekép egy olyan önző, szűklátókörű, sokszor azt mondhatni, nemzetellenes szelel: ció, amely lehetetlenné tette, hogy azok az értékek, ások az erkölcsi és szellemi erők, amelyek a magyar keresztény társadalomban adva voltak és amelyek öntudatosak voltak és alkalmazkodni nem akartak, érvényesüléshez jussanak. (Élénk tetszés és taps.) T. Nemzetgyűlés ! Ezzel a folyamattal szemben igazán érdemes egy pillanatra visszanézni és utalni arra a példára, amelyet a magyar szisztémával, a magyar politikai felfogással szemben a mai nemzetiségeink, ezek között különösen a románok'és — nem kell mondanom — a zsidóság is képviselt és megvalósított. Hogy röviden jellemezzem a két példa közötti ellentétet, azt kell mondanom, hogy a románság minden állami hatalom nélkül, sőt szemben ezzel az állami hatalommal, szemben az elnyomónak min ősitett magyar törvényhozási és kormányzati hatalommal, ez a románság az elmúlt félszáz esztendő alatt pusztán a társadalmi önsegély, a társadalmi és gazdasági szervezkedés eszközeivel, hatalmas eredményeket ért el. Ez a románság állami hatalom és törvényhozási segitség nélkül, kormányzati segitség nélkül megépítette és kifejlesztette önmagából a külön autonom román gazdasági és hitelrendszernek épületét. Ez a románság állami segitség és állami támogatás nélkül, sőt az állami hatalommal szemben kitermelt magából egy erős, öntudatos román értelmiséget. Ez a románság állami segitség és kormányzati segitség nélkül létrehozott egy hatalmas külön román kulturális öntudatot. Mi az állami hatalom birtokában, — végül már csak látszólagos birtokában, de amelyről azt hittük, hogy valódi hatalom — ennek a hatalomnak a birtokában elvesztettük a magyar vezető középosztály zömét. Mi ennek a hatalomnak a birtokában el kellett hogy nézzük, hogy hogyan pusztul el, hogyan sorvad el, hogyan proletarizálódik el a magyar középosztály, miközben vele szemben tisztára a társadalmi önsegély erejénél fogva — s hozzá kell tennem, később az állami törvényhozási ,és kormányzati elnézés következtében is — hogyan nőtt fel és uralkodott el az a hatalmas zsidó értelmiség, amelyről itt a vita szónokai olyan megdöbbentő statisztikai adatokat soroltak fel. Mire kell hogy intsenek bennünket ezek a tanulságok ? Egészen nyilvánvaló dolog — és ennek felismerését üdvözlöm én a kultuszminis ter ur törvényjavaslatában — hogy ezen az utón, azt kell mondanom, ennek az uri politikának az utján, amelyet a múltban folytattunk, többé meg nem maradhatunk. (Élénk helyeslés.) Nekünk ugyanúgy, mint ahogy a nemzetiségeink példája mutatta, va,gy ahogy a zsidóság példája mutatta, ezt objektive el kell ismernünk, mert olyan tényekkel állunk szemben, amelyeket negligálni, vagy észre nem venni nem lehet, ezeknek a példájára magunknak is azon kell lennünk, hogy a gazdasági és társadalmi szervezkedés terén megtegyük mindazt, ami a magyar állam felemelése érdekében szükséges, (igaz! Ugy van! balfelől.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister ." Koncentrikus munkára van szükség. Milotay István : Azt kell mondanom, t. Nemizetgyülés, vigyáznunk kell arra, hogy ne tápláljuk a közvéleményben a törvényhozás mindenhatóságának tudatát, (Ugy van! balfelől) ne tápáljuk azt az illúziót, mintha a törvényhozás, ez a Ház, amely itt keresztény gondolkozású többséggel ül együtt, a magyarságnak és az uj Magyarországnak minden problémáját megoldhatná. (Igaz ! Ugy van !) Mert ellenkezőleg, nekünk az a kötelességünk, hogy köztudattá tegyük azokat a feladatokat, amelyek a Nemzetgyűlés munkájával párhuzamosan az egész nemzetre, az egész keresztény magyar társadalomia hámlnak, (Igaz ! Ugy va,n ! Taps.) sőt hogy hangsúlyozzuk léptennyomon, hogy a mi munkánk csak ugy válhatik teljessé, csak ugy tölthet be hivatást, ha ez a támogatás el nem marad, mert különben eredménytelen ; fel munkát végzünk, ha a keresztény magyar társadalom a maga öntudatával, a maga fáradhatatlan, önzetlen odaadásával, éjt-napot nem ismerve, kulturális és gazdasági munkájával nem segit nekünk ezeknek a problémáknak megoldásában, (igaz !, Ugy van! Általános helyeslés.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister ; Ugy van í A sültgalambvárás szűnjék meg. Milotay István : Mert a törvényhozás és a kormányzat, t. Nemzetgyűlés, hatalmas faktorok egy nemzet életében, de hatóképességük ezekkel a problémákkal szemben, azt kell mondanom, hogy nagyon kevés. Hogy egyebet ne emlitsek : hiába hoznánk mi törvényt pl. a keresztény sajtóról, ha egyidejűleg a keresztény társadalom öntudata, önzetlensége és áldozatkészsége meg nem teremt egy ilyen sajtót. (Igaz ! Ugy van !) Vagy — hogy az analógiát folytassam — hiába hoznánk mi a kereskedelmet szabályozó törvényeket, ha a magyar keresztény értelmiség nem teremt ahelyett a kereskedelem helyett vagy annak versen ytáreaképen, amely ellen most annyit panaszkodunk, egy uj kereskedelmet, amelyet egy uj szellem, az a keresztény erkölcsi szellem hat át, amelynek mi hirdetői vagyunk. (Igaz ! Ugy van !) És még tovább folytatva ezt az janalógiát : a földbirtok terén hiába panaszkodunk arról a
