Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-105

A Nemzetgyűlés 105. ülése 1920. kétségüket, tehetséges gyermekeiket, mert ha ők a saját osztályuknál maradnak meg, ezzel talán többet használhatnak annak az osztálynak, mint ha őket magasabb társadalmi piedesztálra emelik. Meghiszem, hogy nagyatádi Szabó István minister ur nagyobb tevékenységet fejthet ki az ő kisgazdaosztályában, mintha talán valamikor ügyvédi pályára ment volna, de én másrészt azt mondom, az intelligenciának, az intellektuális pályáknak vesztesége az, ha oda nem jöhetnek a földmivesosztályból és a munkásosztályból. ( Ugy van! a középen.) Hornyánszky Zoltán: Mehetnek, a javaslat nem akadályozza. Meskó Zoltán : Ezt akarjuk. Helyet akarunk csinálni neki. Giesswein Sándor: Ennek nagyon örülök, ezt akarom épen, hogy itt kell megfogni a dolgot . . . Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Itt fogtuk meg! Giesswein Sándor: Nem látom, hogy itt fogtuk volna meg. (Zaj.) Nem látom erre a kellő intézkedéseket, mert először is magát a népnevelést kell intenzivvé tenni. Itt nem az a kérdés, hogy miből, hiszen épen a magyar nemzet, amint mások mondják, a magyar faj megmentéséről van szó. En a nemzetről beszélek, mert nemzet és faj különböző dolog és mi lehetünk itt különböző fajuak ebben a házban, de mint nemzet egyek vagyunk. Kovács Emil : Bár volnánk ! Giesswein Sándor: Nemzeti érzésben kell hogy egyek legyünk ! Sándor Pál : Tegyenek ennek érdekében valamit. Giesswein Sándor : Mivel épen erről van szó, én azt mondom, hogy az iskolák fejlesztése a legjobb módszer arra, hogy ne legyen zsidó túltengés. Prohászka püspök ur a múltkor itt egy , illusztráló példát mondott, hogy az egyik faluban, amikor szénaszövetkezetet létesítettek, azon kezdtek tanakodni az emberek, hogy hát hja, a mi zsidaink elmennek, honnan veszünk zsidót. (Derültség.) En bizonyos vagyok benne, hogy nem Budaörsön vagy Budakeszin történt, (Derültség.) mert a németek azt mondják, hogy Juden sind wir selbst genug, (Derültség.) legfeljebb nyárilakóknak a budakesziek szívesen látják a zsidókat. Méltóztassék megnézni, hogy a zsidó domínium, vagyis a zsidó uralkodás egyenes viszonyban van az analfabetizmussal. Minél kevesebb az analfabetizmus, annál kevésbé tudtak a zsidók meghonosodni. A statisztika szerint a németek között van a legkevesebb analfabéta és a németek maguk is el tudják intézni a maguk kereskedelmi ügyeit. A magyarság között már több az analfabéta, itt már jobban hozzáférkőzik a zsidó, a tótoknál még inkább, a románoknál még nagyobb ; fokban és ott, ahol legnagyobb évi szept. hó 18-án, szombaton. 389 mértékben van meg az analfabetizmus, a ruténeknél korlátlan urai a helyzetnek. Panaszkodnak a galíciai bevándorlás ellen. Az analfabetizmus az a hid, amelyen keresztül a zsidók, a galiciánerek bejönnek. Nagy János (egri): Egan fel akart világosítani, hát megölték. Giesswein Sándor : Azért nem kellett volna abbahagyni. Amint Ugron Grábor nem ijedt a kövektől, nekünk sem szabad megijednünk, ha iskoláinkat továbbfejleszteni akarjuk és azt a törvényt, amelyet 1868-ban hoztak" a kötelező oktatásról, végre kell hajtani. Ez nem remedium. (Egy hang a középen : Fontosabb, mint a numerus clausus!) Azt mindannyian tudjuk, hogy a zsidók sokat áldoznak az iskolákra. Ez kétségtelen dolog. (Egy hang half elöl : De saját isholát nem tartanak í) Kovács Emil : Az a skandálom, hogy nem áldoztak, csak élveztek. Hol van egy középiskolájuk a zsidóknak? Hogyan lehet ilyent mondani ? Egyetlen középiskolájuk van Magyarországon. Giesswein Sándor: Most az elemi iskoláról van szó. Hát miért nem iparkodunk arra, hogy a mi középiskoláinkban a falu gyermekei minél nagyobb számban jussanak be? Ezt azért hozom fel, mert ezt az aránytalanságot nem numerus clausussal tudjuk meggyógyítani, hanem azzal, ha keresztény családokból minél több gyermeket hozunk be a továbbképzés iskoláiba. ( Ugy van ! jobbfelöl.) En tehát nem írom alá azt, amit egyik-másik hangoztatott, hogy a zsidóknak nagyobb a tehetségük vagy nagyobb arányban van tehetségük, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ki mondta ?) hanem több alkalmuk van a zsidóknak arra, hogy tovább képezzék magukat. Ennélfogva a magyar nemzet gyermekeinek is meg kell adni az alkalmat arra, hogy ezekkel az eszközökkel minél nagyobb mértékben élhessenek. Ez lesz az igazi gyógyító mód. Kovács Emil : Azért akarunk nekik helyet adni ! Rupert Rezső: Ki akarják szorítani. Ez az egész törvény a szegénysorsu keresztény ifjúság ellen megy. Dánér Béla : Hogy fáj neki, hogy ki akarják szorítani ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Egészen perfid beállítás ! Giesswein Sándor: Én azt hiszem, hogy nincs szükségünk kivételes törvényekre, — a kivételes törvény mindig odiózus dolog — és mikor mi pozitív munkával el tudjuk érni a célt, fogjunk hozzá teljes lélekkel és erővel ahhoz a pozitív munkához, hogy a magyar nemzet minél több arra képes gyermekének — nem akarok senkit sem erőltetni — alkalmat adjunk arra, I hogy e középosztályba, az intellektuális pályára * ! léphessen. Ennek nagy szociális jelentősége is van. Nem szükséges xovabb mondanom. Aki ma ; a falu népével érintkezik, az mindig meggyőződ-