Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-103

3.16 A Nemzetgyűlés 103. ülése 1920. évi szept, hó 16-án, csütörioJcon. is tudnék felemlíteni, de azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy sem a Heltaiak, sem a többiek nem érdemlik meg, hogy a Nemzetgyűlésen még csak a nevüket is kiejtsük. (Ugy van! Ugy van !) Milcsevics János : Hősöket csinálnak belőlük ! Taszler Béla : Fel kellett volna húzni őket mind! Schandl Károly: Ezek a saját szakáinkra iparkodtak mindjárt zuglapokat alapítani . . . Milcsevics János: Az Ember bevonult a parlamentbe! Schandl Károly: ...Méregbe mártották tollúkat és mindig erősebb és erősebb méregbe, mert azt látták, hogy ezzel szaporodnak az előfizetők, a nyomor adófizetői. Ezt a hivatásaiban ily végzetes fejlődést iparkodik, t. Nemzetgyűlés, a szőnyegen lévő törvényjavaslat kizárni és azért én a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elfogadom azért, mert lehetővé teszi, hogy a szellemi proletariátus tódulása oly pályákra ne folytatódjék, amelyek már nem birják befogadni a fiatalságot és nem birnak uj erőket elhelyezni. Megvallom azonban azt is, hogy én általánosságban a numerus claususért, a főiskolai képzés korlátozásáért nem nagyon lelkesedem. En azt gondolom, hogy talán az élet maga, maga a társadalom megérzi azt, hogy egyes pályák már túl vannak tömve és a fiatalságnak nem szabad oda áramolnia. Minden okos szülő tapogatódzik, kutatja azt, hogy melyik pálya lesz az ő fiának a legjobb és ha azt látja, hogy a jogi pálya, a tanári pálya túlzsúfolt, akkor a fiát nem fogja beíratni oly főiskolára, amely erre nevel. És a tények azt mutatják, hogy a jogi és tanári pályákra való áramlás már nagyon erősen szünőben is van. T. Nemzetgyűlés! A jelen törvényjavaslat azonban ezenkívül arra is céloz, hogy az egyetemi oktatás intenzivebb legyen, amihez feltétlenül szükséges, az amit Bernolák t. képviselőtársam is felvetett, hogy minden egyes egyetemi fakultáson kötelezővé kell tenni a tanulást, mert a tanszabadság nem lehet a nem tanulás szabadsága. Kötelezővé kell tenni a kollokviumokat, hogy intenzive képezzük ki a mi fiatalságunkat, hogy ne akkor kezdődjék a fiatalság kiképzése a megfelelő szakra, amikor az egyetemet elvégezte és kimegy az életbe, hanem ez már magán az egyetemen megtörténjék és legalább az elméletben legyen eredményes kiképzés. Ezért szükségesnek tartom ezzel a javaslattal egyidejűleg azt is, hogy behozassák a tanulási kötelezettség minden fakultáson. Őrffy Imre : Szemináriumi képzés ! Schandl Károly : És ha még egy fontos célzatot akar elérni ez a törvényjavaslat és pedig azt, hogy a mi egyetemeink ne legyenek a bomlasztó törekvéseknek melegágyai, hogy ne neveljenek oly erőket, amelyek akármikor ennek a nemzetnek bomlására lehetnek, akkor ezt az intenciót tiszteletben kell tartani és el kell fogadni, mert végtére is egy törvényhozásnak joga van ahhoz, hogy a szellemi erők elosztására befolyást gyakoroljon. Erre semmi esetre sem lehet azt mondani, hogy a liberalizmusnak talán ellentétje volná, mert végére is nem lehet a liberalizmusban odáig menni, hogy a réven százezrek nyomorba és egy egész nemzet a teljes megsemmisülésbe vesszen. A numerus claususnak azonban, ha már meghonosítja a törvényhozás fontos következményei vannak. Ha meg van határozva egy kontingens, hogy csak annyi mehet egy-egy főiskolára, akkor, t. Nemzetgyűlés, itt előlép egy másik fontos életkérdése a magyar nemzetnek : a magyar fajvédelmi szempont. A magyar faj és nemzet védelme parancsolólag követeli azt, hogy a magyar fajnak az egyetemekre, főiskolákra való bejutását olyan arányban biztosítsuk, amilyen arányban a magyar faj ebben az országban lakik. (Helyeslés.) Előrebocsájtom, hogy bennünket, amikor a numerus claususon belül a magyar nemzetnek, a magyar fajnak jogait akarjuk biztosítani, semmi esetre sem vezet antiszemitizmus és nem akarjuk semmi szin alatt sem azt, hogy a magyarsággal asszimilálódott bármely fajra ebből talán hátrány származzék, nem akarjuk a zsidóság igazságtalan hátrányát sem. Teljesen a jogegyenlőség alapjára kell itt helyezkedni és amikor a kontingenst szétosztjuk az egyes fajok, az egyes nemzetiségek között, akkor félretéve minden szubjektivitást, itt a jogegyenlőség, a jogfentartás álláspontján kell állnunk. Ez a mi akciónk és indítványunk, amit Bernolák t. barátom terjesztett elő, semmi szin alatt nem akar jogokat csorbítani, hanem ellenkezőleg jogokat kivan biztosítani minden nemzetiségnek, minden fajnak. En nem lelkesedem a bolsevizmus fegyvereiért akkor sem, ha azokat keresztények használják zsidók ellen, talán még kevésbé, amint hogy nem lelkesedtem akkor sem azokért, amikor bolsevisták használták keresztények ellen. De a numerus clausus az egész ország lakosságának jogait korlátozza. Amikor tehát egy ilyen korlátozásról van szó, mindenesetre dönteni kell arról, hogy ebből a korlátozásból mennyire vegyék ki részüket a különböző nemzetiségek és fajok. Taszler Béla : Főleg az államfentartó elem ! Schandl Károly: Ha a békeszerződésben a nagy nemzetek, a győztes államok figyelme kiterjed arra, hogy az egyes újonnan alakult államokban és még a győztes államokban is gondoskodnak a nemzeti kisebbségekről, ha kiterjedt a figyelmük arra, hogy vannak minden államban, minden országban nemzeti többségek és nemzeti kisebbségek és ezeknek a jogait biztosítani kell, akkor, t. Nemzetgyűlés, mi sem zárkózhatunk el az ilyen fontos, az ilyen rendkívül jelentős szempontok elől, különösen akkor nem, amikor azt látjuk, hogy Magyar-