Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-103

334 A Nemzetgyűlés 103. ülése 1920. évi szept. hó 16-án, csütörtökön. állapitanók meg azt. Ezen módosítás szerint a 47. § a következőkép változnék meg (olvassa): »Az 1881. évi XXVII. tc.2.§-ának. helyébe a következő rendelkezés lép : A belföldön gyártott, valamint a belföldre behozott minden egyes játszma játékkártya után az abban foglalt kártyalapok számára való tekintet nélkül 25 korona bélyegilleték jár.« Kérem módosításom elfogadásátElnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés! Ennek a kettéosztásnak, amely a kártyalapok szélkeretének kerületéhez van kötve, az az értelme, hogy azok a kártyák, amelyeknek nagyobb szélük van, többször moshatók, tehát tovább is használhatók. Minthogy itt tulajdonképen fogyasztási illetékről van szó, természetes, hogy az olyan kártyát, amely többször használható, jobban akarjuk megilletékezni, mint azt, amely nem használható hosszabb ideig. Nem tartanám kívánatosnak, hogy tovább emeljük a kártyabélyegilletéket, minthogy az eddig 30—60 fillér volt, most pedig 10—20 korona, az emelés tehát elég erős. A további emelést már csak azért sem tartanám kívánatosnak, mert akkor ki lennénk téve annak, hogy nem belföldi kártyát, hanem becsempészett külföldi kártyát fognak használni és akkor a bélyegilletéktől elesünk. Kérem ennélfogva az eredeti szöveg fentartását. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként szándékozom feltenni, vájjon a Nemzetgyűlés változatlanul elfogadja-e a 47. §-t, szemben a Budaváry László képviselő ur által beterjesztett módosítással ? Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesik Budaváry László képviselő ur módosítása ; ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, akkor a 47. § Budaváry László képviselő ur módosításával fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni? (Igen.) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 47. §-t változatlanul elfogadni, szemben a Budaváry László képviselő ur által beadott módosítással, igen vagy nem? (Igen. Nem.) Kérem azokat, akik a szakaszt változatlanul elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik) Nem tudom kivenni a többséget, kérem tehát a jegyző urakat, szíveskedjenek a szavazatokat megszámlálni, a képviselő urakat pedig kérem, méltóztassanak állva maradni, mert konstatálni kívánom a szavazatok számát. (Szabóky Jenő és Kontra Aladár jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak leülni s kérem azokat, akik a szakaszt nem fogadják el változatlanul, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik. Szabóky Jenő és Kontra Aladár jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) A Nemzetgyűlés nem határozatképes s igy a határozatot nem mondhatom ki. Az ülést 1

/é órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a szavazás a 47. § felett. Miután .Budaváry László képviselő ur módosítást adott be a szakaszhoz, a kérdést akként kívánom feltenni, hogy méltóztatnak-e változatlanul elfogadni . a 47. §-t, szemben Budaváry László képviselő ur módosításával? Ha a 47. §-t változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor Budaváry László képviselő ur módosítása elesik ; ha nem, akkor a 47. §-t Budaváry László képviselő ur módositásával fogom elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni : igen vagy nem ? (Igen !) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 47. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi és pénzügyi bizottság szövegezésében, szemben Budaváry László képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a 47. §-t változatlanul fogadta el, igy tehát Budaváry László képviselő ur módosítása elesik. Következik a 48. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 48. és 49. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a némely illeték, továbbá az értékpapirforgalmi adó (tőzsdeadó) és a játékkártya-bélyeg felemeléséről szóló törvényjavaslat mind általánosságban, mind részleteiben elfogadtatott és harmadszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Napirend szerint következik a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról a vallásos közoktatásügyi minister törvényjavaslata. Ki van soron ? Szabóky Jenő jegyző : Sehandl Károly ! Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk!) Súlyos nemzeti problémát vetett szőnyegre a jelen törvényjavaslat, amely problémának sikeres megoldásától függ jórészt nemzeti konszolidációnk jövője. Minden túlzást, minden szubjektivitást mellőzni kell ennél a javaslatnál és szigorúan objektiv szempontokat kell figyelembe venni. Hogy Magyarországon a bomlasztó törekvések hálásabb talajra találtak a legutóbbi esztendőkben, mint Európa bármely országában, annak jórészt a mi-régi iskolapolitikánk és főleg főiskolai képzésünk ferde irányai voltak az okai, amelyek a szellemi proletariátusnak oly tömegét produkálták, hogy az még normális viszonyok között sem birt volna elhelyezkedni. Egyetemeink, mint a Budapesti