Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

324 A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. Ereky Károly: Bejelentette Paksy! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: ... bátor vagyok megjegyezni, hogy az ügyészség még augusztus 26-án intézkedett aziránt, hogy többi között Paksy János ellen is a hamis ta­nuzásra való csábítás bűntette és a hamis tanu­zás bűntette miatt a nyomozás és eljárás meg­induljon, erre nézve indítványt tett és. ez a rendes utján halad, és hogyha oly adatok fog­nak felmerülni, amelyek feltétlenül szükségessé teszik letartóztatását, ez meg fog történni. Dinich Vidor: Akkor ő Bécsben lesz ! (Moz­gás.) Ereky Károly: Ulain is bevallotta, hogy hamis tanukat keresett ; eskü alatt vallotta, hogy ő Dobót preparálta! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Az interpellációban nem volt, de ezt a közbe­vetést tekintetbe veszem. TJlain képviselő ur... (Derültség. Felkiáltások : Jogi képviselő !) Ulain ügyvéd ur a napokban reflektálva az én egyik nyilatkozatomra azt mondta, hogy felhiv engem, hogy én indítsam meg ellene az eljárást, mert ő igenis helytáll azokért a tényekért, amiket mondott, azonnal intézkedett a budapesti királyi ügyészség olyan értelemben, hogy a haditör­vényszéktől bekérte az ottani tárgyalás hiteles anyagát, hogy ennek alapján megindítsa az el­járást Ulain ellen. (Helyeslés.) Ereky Károly: Egészen helyes! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: En csak emryit tudok az ügyről mondani ; egész nyíltan adtam elő a tényállást. Kérem, hogy méltóztassék tudomásul venni válaszomat. (He­lyeslés.) Ereky Károly : Csak Ulain is meg ne lépjen ! Elnök: Az interpelláló képviselő ura t illeti a szó! Fangler Béla : T. Nemzetgyűlés ! Mindenek­előtt megállapítom, az igazságügyminister urnák igaza van, hogy én tévesen mondtam róla, hogy ő múltkori felszólalásában egészen apotéózis­szerüen állította oda és dicsőitette Heltai sze­mélyét, mert én itt tényleg tévedtem, miután ezt nem az igazságügyminister ur, hanem a honvédelmi minister ur mondotta. (Zaj.J Sréter István honvédelmi minister : En sem ! Ereky Károly: Tudjuk! Tanú rá az egész Nemzetgyűlés ! Sréter István honvédelmi minister : Tessék felolvasni ! Ereky Károly : A naplóból ki van törölve ! (Mozgás. Felkiáltások jobbfelöl: Ugyan kérem! Kinek az intézkedésére?!) Elnök : Ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Fangler képviselő urat illeti a szó. Fangler Béla: Mind a két minister ur: ugy a honvédelmi minister ur, mint az igazság­ügyminister ur is a válaszában úgyszólván csak egyetlenegy ténykörülményre tért ki. Mind a kettő a válaszában csak János Andor körül forgott és ugy kerülték ezt a nevet: Heltai, évi szevtemher hó lo-én, szerdán. mint a macska a forró kását. (Derültség. Mozgás.) Engedelmet kérek, akkor, amikor Heltai szereplését - ismernünk kell, én nem esem ebbe a hibába és én igyekszem itt a Nemzetgyűlés és az ország szine előtt megvilágítani, hogy ki ez a János és illetve hogy ki ez a Heltai, és igyekszem megvilágítani olyaténképen és olyan beállításban, hogy ezzel bebizonyítom azt, hogy a honvédelmi minister ur — mint katona -— igenis, kell hogy tudja, ki az a Heltai. 1918 október 31-én, midőn az a sokszor megénekelt őszirózsás forradalom kitört, ez a forradalom olyan szemeteket vetett a felszínre, amely szemetekről Magyarországnak soha fogalma nem volt. (Ugy van! Ugy van! balfelöl. Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Gaal Gaszton: Nem hallunk semmit! . Fangler Béla: Másnap, november 1-én, nagy plakátok jelentek meg a városban, a nagy plakátokon alá volt irva Heltai Yiktor város­parancsnok. S összenézett Budapest népe, összenézett az egész ország és Heltai Viktor városparancs­nokról, aki senkiből-semmiből máról-holnapra egy nagy hősként került egy világváros élére, mindenki azt hitte, hogy ő vagy egy nagyon érdemdús tisztviselőpályával és múlttal ren­delkező ember, vagy pedig egy nagy katonai személyiség, magasrangu katona, akinek a pályá­ját meg akarják koronázni ezzel a dicsőséggel. (Egy hang jobbfelöl: Senki sem hitte, mindenki tudta, hogy kalandor!) Mindenki tudta, hogy Heltai tartalékos főhadnagy és — amint a honvédelmi minister ur ma aposztrofálta — egy zsidógyerek volt. Dinich Vidor: Ugy van! Kócos zsidógyerek! Fangler Béla: Az anarchia az országban nő tton nőtt (Zaj. Elnök csenget.) és Fényes Lászlót bizta meg a kormány azzal, hogy szer­vezze meg a vörös tengerészeket és a csepeli munkásokat, (Zaj. Elnök csenget.) Midőn Heltai a panamáknak egész tengerét hagyta a háta mögött, néhány napi működése után (Felkiáltások a jobboldalon : Vöröstengert! Zaj. Elnök csenget.) Fényes László, hogy 'Hal­tainak módot és alkalmat adjon arra, hogy azo­kat a bűnöket, amelyeket Budapest fővárosban elkövetett, espiálhassa, kiküldte Heltait Po­zsonyba és a Felvidékre, hogy ott rendet csinál­jon és az országot a betörő csehek ellen meg­védelmezze. (Zaj.) Itt rámutatok arra, hogy ez nem civil-munka, ez katonai dolog, katonai mun­kálkodás, tehát a katonaságnak erről tudnia kell mindenkor. Meskó Zoltán : Ki volt a honvédelmi állam­titkár ? (Felkiáltások : Ki küldte ki?. Folyto­nos zaj.) Szabó József (budapesti) : Ki vott a had­ügyi államtitkár ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom