Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

318 A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. évi szeptember hó 15-én, szerdán. egypár megjegyzést tenni, mert köztünk a differencia, — mint méltóztattak hallani — egyáltalában nem elvi, hanem tisztán csak spekulativ, illetőleg pénzügyi differencia, amennyiben a t. minister ur azt hiszi, hogy a tőzsdei forgalom 0*3%-nál magasabb adózást nem bir meg, amivel szemben nekem az a tiszteletteljes véleményem, hogy az l°/o-os adózást is megbirja,- ha az ingatlanforgalom elbírja az 5%-ot. ( Ugy van,! balfelöl.) Voltam bátor a vita folyamán felhozni egy pár példát, amellyel ad oculos demonstráltam, hogy ez a tőzsdei forgalom valamivel többet megbír, mint amennyit a minister ur neki imputai. Voltam bátor eredeti elszámolóleveleket olvasni fel, amelyekből kitűnt, hogy 460 — 500 koronás költségeknél, amennyit a félnek a tőzsdei forgalomnál felszámítanak, az állami adó egy esetben 4 K 60 fillér, egy másik esetben pedig csak 15 korona volt. Bocsánatot kérek, ha egy üzlet megbír 400 korona költséget, kiadást- és ebből állami adó csak 4 K 60 fillér, a többi pedig bankjutalék, ügynöki jutalék, zsíró, stb. címén lesz elszámolva, akkor én nem tudom megérteni, hogy a 400 koronához miért ne lehetne még hozzáütni 100 koronát állami adó címén, (Ugy van! balfelöl.) és miért károsodjék az állam ily nagy összegekkel azoknál az ügyleteknél, amelyeket a bankok és a börzeügynökök oly igen jól tudnak lefölözni. (Ugy van! balfelöl.) Nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy a mélyen t. minister ur érvelése által meggyőzve érezném magamat, ezért kénytelen vagyok indítványomat fentartani és újból kérni, hogy az igazsághoz és méltányossághoz híven azt elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés balfelöl. Zaj.) Elnök : A pénzügyminister ur kíván szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Gaal Gaszton t. képviselő ur ugy a pénzügyi bizottságban, mint itt is számtalanszor elmondta már ezt az indokolást, amely tetszetős és helyesnek látszik, ha valaki nem tekint mélyebben a dolgok meritumába, de nem állja meg helyét, ha objektive járunk el. Mert egészen más lapra tartozó dolog az, hogy mit számítanak fel a, bankok és az ügynökök, ha a bankok annyival többet számítanak fel, azt másképen kell elintézni. Ép ugy nem lehet aszerint törvényt hozni és illetékeket megszabni, hogy a bankok mit számítanak fel, mint ahogy nem lehet az ingatlanforgalomnál tekintetbe venni azt, hogy az ügynök mit kap, pedig lehet, hogy valamely ingatlan eladásánál az ügynök kapja a vételár egy igen nagy részét, azért még sem jut eszébe senkinek, hogy ezen az az alapon arányitsa a törvényhozást. Gaal Gaszton : Arról van szó, hogy megbirja-e a tőzsde. Ereky Károly : Ez nem pártkérdés, hanem az igazság kérdése. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Lehet, hogy a képviselő ur meg van győződve, hogy a tőzsde az általa proponált kulcsot is megbírja, ez azokban rám nincs befolyással, mert én, aki talán többet foglalkoztam a közgazdasági élet különböző ágazataival, őszintén mondhatom, hogy nem hiszem, hogy a tőzsde ilyen jelentékeny lést megbírhasson, s azt hiszem természetes, hogy, mert ezt nem hiszem, nem is vagyok hajlandó megcsinálni ezt az emelést. A törvényhozásnak kötelessége mérsékletet tanúsítani, kötelessége óvakodni attól, hogy kísérletezésekbe bocsátkozzék csak azért, mert épen a tőzsdéről van szó. Mert ez a kérdés lényege. Ami pedig az ingó- és ingatlanforgalom parifikálását illeti, — amit számtalanszor hallottunk Gaal Gaszton t. képviselő ur részéről — ez olyan abszurdum, amelyet az, aki komolyan foglalkozik közgazdasági kérdésekkel, el nem fogadhat. Az értékpapír rendeltetése, hogy minél gyorsabban forogjon; ha azt méltóztatik parifikálni egy ingatlannal, amely talán csak egy emberöltőben egyszer változtatja gazdáját, — aminthogy kívánatos is, hogy ne képezze folytonos fogalom tárgyát — akkor ez az összehasonlítás valóban nem nyújt komoly alapot számomra, hogy megváltoztassam az én javaslatomat. Es amikor belemegyek abba, hogy az illeték egy további tizedszázalékkal felemeltessék, akkor valóban mondhatom, hogy elmentem a lehetőség legvégső határáig, ami, azt hiszem, hogy nem fog még ártani a tőzsde forgalmának és nem fogja kihajtani azt a forgalmat a legális,. ellenőrizhető helyéről a zugkávéházakba és esetleg nem hajtja ki az országból, aminek főleg olyan országban, mint aminő Magyarország, igen nagy hátrányai volnának, mert nagy érdekeink forognak kockán a magyar tőke szempontjából más irányokban is, nemcsak a megmaradt országrészekben. Részemről kérem, hogy ne méltóztassanak ilyen kísérletezésbe belemenni és méltóztassék a javaslatot az én módosításommal elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: •T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről is kénytelen vagyok azt az álláspontot honorálni, amelyet a pénzügyminister ur elfoglal. (Helyeslés a középen.) Azt hiszem, hogy a pénzügyminister ur már tulment azon a határon, amely megengedhető ama komoly, nagy célok szempontjából, melyeket itt szem elől téveszteni nem lehet. Soha nem volt olyan fontos a tőzsde működése, mint épen most. (Igaz! Ugy van! a középen.) Ha olyan törvényeket hozunk, amelyekkel a tőzsdei üzletet más országokba, a szomszédos országokba tereljük, amelyek nagy áldozatok árán akarnak börzéket teremteni és a forgalmat maguk felé terelni, nem azért, hogy ebből a forgalomból nekik bevételük, vagy direkt hasz-