Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

À Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. nuk legyen, hanem az indirekt hasznuk ked­véért, — mert mit ér az, ha Budapest elveszti jelentőségét és nem tud befolyást gyakorolni a nemzetközi pénzpiacra, már pedig a budapesti tőzsde ma igenis jelentős tényező a nemzetközi pénzpiac irányításában is (Zaj.) — akkor a magyar értékek sorsára kizárólag az idegen tőzsdék fognak befolyást gyakorolni és a magyar kormány kezéből teljesen ki fog csúszni az a kis befolyás is, amelyet a magyar értékek meg­védésére eddig tudott gyakorolni. Nem lehet ezt a forgalmat megfogni és ideszögezni. Ez a legnehezebb, ez olyan, mintha vizet akarnék megmarkolni : kicsúszik a kezemből. Mint a pénzügyminister ur mondotta, a zugbörzékre s a bécsi börzére fognak menni. Miért kössem meg én itt az üzleteket terhes adótétellel, ami­kor Bécsben 60 fillérrel van megadóztatva? Ereky Károly : Nem lehet ma kivinni a pa­pirt Bécsbe ! (Zaj.) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Természetes, hogy a bécsi tőzsdére fognak menni és akkor majd megint jajgatnak, hogy a bécsi börze vezet, a budapestinek pedig semmi be­folyása nincs. Az az összehasonlítás, amelyet Gaal Gaszton t. képviselőtársam felhozott, lehe­tetlenség. A papiros forog ; egy héten megfordul négyszer, ötször is, a birtok pedig legfeljebb egyszer fordul meg egy emberöltőben. Gaal Gaszton : Az illetékegyenértéknél más­képen becslik. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Az egészen más dolog, hiszen akkor a papiros értéke négy év alatt teljesen felemésztődik adó­ban, (Igaz! Ugy van! a középen.) már pedig a papirosnak épen. az a jelentősége, hogy gyor­sabban tudom pénzzé tenni, mint a földet, s ez ennek a célja. Én tehát kérem a t. Nemzet­gyűlést, méltóztassanak komoly megfontolás tár­gyává tenni a kérdést és a pénzügyminister ur­nák módosító javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. A szakaszhoz három módosító indítvány adatott be : az egyik a pénzügyminister ur részéről, a másik Gaal Gaszton képviselő ur részéről, a harmadik pedig Sándor Pál képviselő ur ré­széről. Sándor Pál és Gaal Gaszton képviselő urak módosító indítványa szemben áll a pénzügy­minister ur módosító indítványával. A kérdést akképen fogom feltenni, hogy elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a szakaszt az eredeti szövegezés­ben, igen vagy nem. Amennyiben nem fogadja el a szakaszt az eredeti szövegezésben, felteszem a kérdést, hogy a pénzügyminister ur módosí­tásával fogadja-e el. Amennyiben a pénzügy­minister ur módosításával fogadja el a szakaszt a t. Nemzetgyűlés, akkor Gaal Gaszton és Sándor Pál képviselő urak módosítása elesik. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevésébe bele­nyugodni? (Igen!) évi szeptember hó 15-én, szerdán. 319 Gaal Gaszton: T. Nemzetgyűlés! Én nem nyugodhatom bele a kérdés ilyetén feltevésébe azért, mert Sándor Pál t. képviselőtársam indít­ványa és az én indítványom nem homogén. Sándor Pál egy egészen más szakaszrészt kivan változtatni. ( Ugy van!) Az én módosításom szemben áll a minister úréval, de Sándor Pálé nem, mert egészen más szakaszrészt akar módo­síttatni. Elfogadom az elnöki előterjesztésnek azt a részét, hogy a ministeri módosítást szembehelyezze az enyémmel, de akkor a Ház­nak külön kell szavazni a Sándor Pál t. kép­viselőtársam indítványára, .amely egészen más szakaszrészt kíván módosítani. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, a kérdés annyiban helyesen van feltéve, hogy amennyiben az én indítványomat el méltóztatik fogadni, akkor mindkét javaslat elesik. Csak ha nem fogadják el az én módosításomat, akkor lehet szó a többi javaslatokról. Elnök : Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevé­sébe belenyugodni ? (Igen !) Gaal Gaszton (szólásra jelentkezik). Elnök : Milyen címen kivan szólni a kép­viselő ur? Gaal Gaszton : A kérdés feltevéséhez kérek szót. (Felkiáltások : Nem lehet !) Bocsánatot kérek, a minister urnák ebben a tekintetben nincs igaza, mert az én indítványom ellentétben áll a t. minister úréval. (Felkiáltások : A másik is !) Lehet olyan képviselő is ebben a Házban, aki elfogadja a minister ur javaslatát az enyém­mel szemben, de el akarja fogadni Sándor Pálét is, amely nincs ellentétben a minister ur javas­latával. A kérdést ugy kell feltenni, hogy min­den egyes indítványra nézve, amennyiben az egyes indítványok egymást ki nem zárják, külön szavazhasson a Ház. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezért ragaszkodom ahhoz, hogy a kérdést akként méltóztassék feltenni, hogy Sándor Pál t. kép­viselőtársam indítványára külön szavazhassunk. (Helyeslés.). Elnök " T. Nemzetgyűlés ! Sándor Pál képvi­selő ur a második bekezdéshez adott be mó­dosító indítványt. Véleményem szerint ez ellen­tétben áll az eredeti javaslattal s a pénzügy­minister urnák módosító indítványával is. En tehát a kérdés feltevését akként látom jónak, hogy ugy Gaal Gaszton, mint Sándor Pál képvi­selő urak indítványa szembeállittassék a pénzügy­minister ur módosító indítványával. Méltóztat­nak a kérdés ilyetén feltevésébe belenyugodni? (Igen !) Ha igen, akkor a kérdést így fogom feltenni. Kérdem a t. Házat : el méltóztatnak-e fogadni a 44. §-t a pénzügyi bizottság eredeti szövegezésében, igen vagy nem ? (Nem !) Kérdem már most: méltóztatnak-e a 44. §-t a pénzügy­minister urnák módosító indítványa val elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom