Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. és egyességek után leróni kellene. A lerovás módjára a rendes birói eljárásra érvényes szabályokat kell alkalmazni.« A 3. pont harmadik sorában a »30. §-ának« szavak helyébe kérem a »31. §-ának« szavakát venni. Elnök : Szólásra következik ? Bródy Ernő jegyző : Gaal Gaszton. Gaal Gaszton : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Az előadó ur pótinditványa már némi tekintetben korrigálni kívánja azt a feltűnő aránytalanságot, amely az Ítéleti illetékek tekintetében ebben a javaslatban fennáll a közönséges birói eljárás és a tőzsdebirói eljárás között. Méltóztatnak tudni, hogy a tőzsdebiróság tulaj donképen egy privilégium, amennyiben az igazságszolgáltatás állami feladat és ha az állam valamely feladatának gyakorlásának egy testületre, mint amilyen a tőzsde, — tekintettel annak különleges viszonyaira •— ez nem hogy megterhelést jelentene az illető testületre, hanem ellenkezőleg, egy nagy privilégium, amelyért az állam díjakat lenne -jogosult szedni. E helyett ez a javaslat mit csinál ? A tőzsdebiróság előtti eljárást sokkal olcsóbbá teszi, mint azoknak a magánfeleknek igazságkeresési költségeit, akik a rendes birósághoz kénytelenek menni. Én nem látom be, mi szükség van erre. Ha egyszer az állam a maga igazságszolgáltatási jogának egy részét átruházza a tőzsdére és a tőzsdének megadja azt az óriási nagy előnyt, hogy saját kereskedelmi ügyleteiben, amelyeket egyszerű körlevéllel utalnak a tőzsdebiróság elé, a tőzsdebiróság Ítélkezhessek, sehogy, sem tudom belátni, hogy az Ítélkezésnek ez a »módja miért legyen olcsóbb a jogkereső félre nézve, mint a többi polgárokra nézve, akik a rendes bíróságok előtt kénytelenek a maguk igazságát keresni. Ezen indokok alapján kérem, hogy ezt a kedvezményt, amelyet a javaslat itt a tőzsdehír óságnak nyújt, méltóztassék elejteni s a helyett méltóztassék elfogadni azt az indítványt, amelyet bátor leszek felolvasni : »A 38. § 1., 2. és 3. pontjának törlése mellett mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy az illeték a tőzsdebiróságok előtti eljárásban mindenben azonos a jelen törvényben szabályozott rendes törvénykezési illetékekkel.« Hozzáteszem még, hogy a minister ur annak az érvelésnek az alapján vette ezt be a javaslatba, hogy miután az állam itt birói funkciót nem végez, ennélfogva nem is szedhet akkora díjakat, amekkorát a rendes bíróságnál szed. De ha elfogadom ezt a princípiumot,mint ahogy nem fogadom el, akkor ebből az következik, hogy tulaj donképen az állam semmiféle díjat sem szedhetne, mert hiszen semmiféle funkciót sem végez. Ha azonban nem fogadom el, mint ahogy én nem fogadom el, sőt egy privilégiumnak tekintem, amelyet a tőzsde a többi jogkereső közönséggel szemben élvez, akkor ebből az következik, hogy legalább is annyi illetéket kell a tőzsdebirósági eljárásban fizetni, mint amennyit a rendes jogéin szeptember hó 15-én, szerdán. ,311 kereső közönség fizet. Az adók és az állami funkciók legnagyobb részének a természete olyan, hogy sohasem közvetlenül az élvezi az állami funkciót, akár a hátrányát, akár az előnyét, aki azt adóban megfizeti, hanem az állami funkció mindig egy közös intézkedés, mely az összes adózó polgárokra egyformán terjed ki, tekintet nélkül arra, hogy ahhoz adóban egyik vagy másik fél mennyivel járul. Mindezek alapján tisztelettel kérem, hogy ezt a feltűnő igazságtalanságot, ezt a feltűnő kedvezést a tőzsde intézményével szemben a törvényjavaslatból kiküszöbölni méltóztassék és a 38. § rendelkezései helyett az általam javasolt szöveget szíveskedj ének elfogadni. Ereky Károly : Ez volt a nagy beszéd, nem a múltkori, a Sándor Pálé! Sándor Pál : Mindjárt megadom a feleletet ! Ereky Károly : Legyen szerencsém ! Elnök : Szólásra ki következik ? Bródy Ernő jegyző; Sándor Pál! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Már a múltkor, az általános vita alkalmával szóvá tette ezt a kérdést Bernolák t. képviselőtársam. Látszólag tényleg ugy van az, ahogy ő elmondta«és hogy most Gaal Gaszton t. képviselőtársam szintén előadta . . . Ereky Károly : Ez kis beszéd volt ? Sándor Pál : ... a praxisban azonban a dolog egészen másként van. A praxisban a következőképen van a dolog. A tőzsdebiróság nem kerül az államnak semmibe sem, mert míg más pereknél a bírákat fizetni kell, a tőzsdei bíróságnál a bírósági funkciók abszolúte nem kerülnek semmibe sem. Sőt kimutatható, hogy a bíróság a tőzsdének sok százezer koronájába kerül. A pénzügyminist er urnák jogában áll betekintés utján meggyőződni arról, hogy.évente százezreket fizet rá a tőzsde erre a bíróságra. De eltekintve ettől, milyen az eljárás a tőzsdebiróság előtt és milyen más bíróságok előtt ? Mi a különbség ? A rendes bíróságok előtt a szerződéseket rendszerint kópiákban adják be, vagy pedig a felek megegyeznek abban, hogy semmiféle szerződést nem adnak be, hogy az illetéktől megszabaduljanak. Akármelyik bírósági tárgyalásnál méltóztassék megnézni, hogy ott illeték a szerződésekre ki nem rovatik, onnan a pénzügyminister illetéket nem kap. A tőzsdebiróságoknál ellenben nemcsak akkor, ha ez ki van kötve, hanem akkor is, ha élőszóval köttetik is meg a szerződés, csak azokat az ügyeket tűzik ki tárgyalásra, amelyekben az illető illetékérték már lerovatott. A tőzsdebiróságoknál tehát azon alapszabályok alapján, melyek ministerileg jóváhagyattak, a tőzsdebirósághoz beadott szerződést eredetiben kell becsatolni és ezen eredeti szerződés után már előzőleg le kell fizetni az illetéket, mert különben a tőzsdebiróság nincs feljogosítva arra, hogy a pert tárgyalja. _ Méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ha önök ezt elfogadják, akkor lehetetlenné teszik a tőzsdebiróságot. Ha például tiz vagon babról van szó, mely egymillióba kerül, akkor 1%% alapul-