Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

312 A Nemzetgyűlés 102, ülése 1920. évi szeptember hó 15-én, szerdán. vétele mellett egy perben tízezer koronát kell lefizetni, két százalék alapulvétele mellett pedig kétszer tizezer korona illetéket kell lefizetni, külön­ben a bíróság nem tárgyal. Gaal Gaszton : Csak a differenciáért perel, nem az egész tiz vagon borsóért ! Sándor Pál : Azt mondom, bogy ba egy mil­lióról szól a szerződés, akkor az egész kötlevél után le kell fizetni az illetéket, különben az ügyet nem tárgyalják, tehát egy millió után kell az ille­téket lefizetni és nem a differencia után. Hiszen én nem vitatkozom, inkább csak előadom a tény­állást és a Nemzetgyűlés bölcsessége fog Ítélkezni abban, hogy hogyan döntsön. Ez egyszerűen tehát annyit jelent, hogy ez egy kiegyeztető bíróság. Méltóztassanak ezen bíróság működését figyelem­mel kisérni, méltóztassanak megnézni, hogy a háború alatt a nehéz háborús kérdésekben és a moratóriumi kérdésekben a bíróságok nemcsak nálunk fogadták el azokat a döntéseket, amelyek ott hozzattak, hanem a külföld is számos esetben elfogadta azokat a tételeket, melyek szerint ezen háborús dolgokban ítélkeztek, mert praktikus emberek csinálták. Tehát visszatérve arra, hogy egy millió után tizezer koronát kell fizetni . . . Ereky Károly : De nem az államnak ! Sándor Pál : Az államnak ! Azért világosítom fel az urakat, méltóztassanak megcáfolni, hogy igy van-e ez vagy sem. Mondom, tizezer koronát kell fizetni először az államnak, mert e nélkül nem lehet tárgyaim. Somogyi István : Ez jogügyleti illeték ! Sándor Pál : Bocsánatot kérek, a rendes bíró­ságoknál ez nem tétetik le. Somogyi István : De mennyire letétetik ! Sándor Pál : A rendes bíróságoknál rendesen kópiában csatolják be a szerződéseket,, vagy meg­egyeznek abban, hogy egyáltalában nem csatol­ják be és az után nem fizetnek illetéket. Ezen egy vagy két százalék illeték után következik csak az az 1 : 5 százalék, amit a bíróság magának szed. Ez az illeték több peres tárgy esetén mindig /4%-al emelkedik. Mi lesz ennek a következménye ? Az, hogy a tőzsdei bíróság egyszerűen meg fog szűnni funkcionálni, vagy pedig annak funkciója a legkisebb keretekre szorul. Szabó József (nagybajomi) : Helyes ! Sándor Pál : Ha ez az intenciójuk, akkor én ez ellen nem mondhatok semmit sem, ha olyan nagy az animózitás, hogy a rendes forgalmat meg akarjuk szorítani csak azért, mert azt a bíró­ságot tőzsdei bíróságnak nevezik, mert annak neve tőzsdei bíróság, — pedig az egy szabadon válasz­tott bíróság — akkor ez ellen nekem nem lehet ellen­vetésem. Csak figyelmeztetni vagyok bátor arra, hogy ott Magyarország nemzetgazdasági érdekei vannak angazsálva és inkább fel világosit ólag, mint vitatkozásba bocsátkozva mondom el ezt önöknek. Az én nézetem az, hogy nem helyes az, amit mi itt csináltunk. Hiszen épen az a törvény­cikk, amelyre itt a t. minister ur hivatkozik, a 43. tcikk is hivatkozik arra. hogy ezen ügyeket olcsóbban kell számítani, mert ezek az ügyek az államnak nem kerülnek pénzébe, amennyiben ezt a bíróságot magánosok fizetik. Itt más a helyzet, mint az adónál. Az adónál az állam nem szolgál­tat semmit, mig az illetéknél fizetnie kell a bíró­ságot és a hivatalnokokat. Itt az államnak nincs semmiféle költsége. Itt arról van szó, hegy a felek egyszerűen megegyeznek egy választott biróság­ban. Én tehát tisztelettel proponálom a t. Nemzet­gyűlésnek, hogy ne méltóztassék az előadó ur által beadott módosítást honorálni, hanem méltóztassék a 38. §-t eredetiben elfogadni ugy, ahogy azt a* pénzügyminister ur előterjesztette. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nem­zetgyűlés ! A tőzsdei bírósági illetékről szólva, elő­ször felvilágosításul azt kell mondanom, hogy a tőzsdebiróság működése gazdasági életünkben tény­leg áldásos. A tőzsdebiróságban, mint a szövetke­zeti köröknek jóformán kiküldöttje, magam is részt vettem és saját praxisomból is mondhatom, hogy annak működését teljesen kifogástalannak találtam. Ereky Károly : Rendben van, de nem erről van szó ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: A tőzsdebiróságot csak ugy lehet felfogni, mint egy választott biróságot, nincs tehát ok arra, hogy vele szemben más elbánást javasoljunk, amely más eljárás javasíasa tényleg nem volna máskép lehetséges, mint egy bizonyos animózitásnál fogva. Hogy a választott bíróságok nűködését lehetőleg elő kell mozdítani, azt mutatja az is, hogy maga az igazságügyministerium törekszik a pereket lehetőleg odaterelni. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy a tőzsdebiróságnál ezrével vannak olyan kereske­delmi perek, amelyek egészen különös szakértel­met igényelnek, amelyekhez szükséges, hogy az illető bíró ismerje a tőzsdei és kereskedelmi szoká­sokat, amire képtelenség, hogy a polgári biró alkalmas legyen. Ezt a nagy terhet a rendes bíró­ságoktól elterelni, az államnak igazán érdekében áll. A magam részéről kérem, hogy mindazokat, amiket Sándor Pál t. képviselő ur mondott, nagyon is megfontolni méltóztassanak, és hogy ezek alap­ján az előadó ur által javasolt szöveget méltóztas­sanak elfogadni. Elnök : Szólásra következik ? Bródy Ernő jegyző : Somogyi István ! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! A Sándor Pál t. képviselő ur által előadottak abban a kar­dinális hibában szenvednek és ugyanabban a kar­dinális hibában szenved a pénzügyminister ur felszólalása is, mely azt mondja, hogy a tőzsde­biróságoknak a hatásköre, magának a tőzsde­biróságnak a konstrukciója ugyanolyan, mint a Polgári Perrendtartásban és a Magyar Magánjog­ban szabályozott választott bíróság hatásköre és konstrukciója. Nem szándékom és nem célom most kifejteni, hogy ez mennyire nem igy van ; de méltóztassék

Next

/
Oldalképek
Tartalom