Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

306 A Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. említeni, kérem kiegészíteni a következő mondattal (olvassa) : »A jelen törvény 15. §-ának 3. bekezdésében felsorolt szövetkezetek az üzletrészeik vagy törzsbetéteik után fizetett osztalékoktól első fokozatú illetéket fizetnek.« Ezt a rendelkezést ugyanaz a szempont indokolja, hogy a szövetkezeteket kivételes bánásmódban kell részesítenünk, és azért az emiitett osztalékokra a második fokozatú illeték helyett a lényegesen kisebb első fokozatú illetéket hozom javaslatba. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Ha senkisem kíván szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e a 16. §-t változatlanul elfogadni: igen vagy nem? Ha a 16. § változatlanul elfogadtatott, akkor külön fel fogom tenni a kérdést arra a pótlásra, amelyet az előadó ur beterjesztett. . Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést : Méltóztatnak-e a 16. §-t változatlanul elfogadni: igen vagy nem ? (Igen !) A 16. § változatlanul elfogadtatott. Most felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az előadó ur által a 15. §-hoz tett pótló módosítást elfogadni; igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés az előadó ur által a 16. §-hoz tett pótlást is elfogadta. Következik a 17. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 17. §-át). Elnök: Kivan valaki szólni a 17. §-hoz. Bródy trnö jegyző: Kovács József! Kovács József: Tisztelettel indítványozom, méltóztassék a 17. §. 4. pontját elhagyni és helyette bevenni a következő rendelkezést. (Olvassa) : »A vállalatoknak nincs joguk az illetéket az alkalmazottak járandóságából levonni.« (Helyeslés a baloldalon.) Ugyanez a törvényjavaslat a 17. §-ában igen helyesen megszünteti azt az abuzust, hogy a tisztviselő ne kaphassa meg egészben a maga fizetését s ott a nyugtabélyeget elengedte, jobban mondva behozta azt a helyes gyakorlatot, hogy nyugtabélyeget nem keli fizetnie a köztisztviselőnek. Azt hiszem, egyenlő mértékkel kell mérni. Itt a magántisztviselőkről van szó. Megjegyzem, hogy azok, akik igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagok, csak fizessenek nyugtabélyeget, azok a tisztviselők ellenben, akik ott vannak, összes járandóságaik után ne fizessenek nyugtabélyeget ép ugy, mint a köztisztviselők. Kérem méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Bródy Ernő jegyző: Budaváry László! Budaváry László: Gondolatom ismét találkozott Kovács József i. képviselőtársaméval, amennyiben én is a 17. § 4. pontjának megévi szeptember hó 15-én, szerdán. változtatását kérem. A magántisztviselőket is ugyanolyan elbírálás alá kell vonnunk, mint amilyen elbírálás alatt állanak a közalkalmazottak, az állami tisztviselők és a többiek. Tekintve azonban azt, hogy a magánvállalatoknál vannak olyan alkalmazottak is, akik horribilis összegeket kapnak fizetés címén, azért én valamilyen megszorítást tartanék itt kívánatosnak. Nevezetesen a 4. pont helyett a következő rendelkezést kívánnám a javaslatba bevétetni (olvassa) : »A vállalatoknak csak az évi 30.000 koronát meghaladó tisztviselői járandóságokból van joguk ezen illetéket levonni.« Ez természetesen nem jelenti azt, hogy feltétlenül le is vonják. De ha akarják, akkor joguk van ezt megtenni. Ez azonban csak a 30.000 koronán felüli fizetéssel járó állásokkal szemben volna helyén. A kisebb tisztviselőt védelmeznünk keli. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Mindenekelőtt az ellen kell felszólalnom, hogy az állami tisztviselők parifikáltassanak a magántisztviselőkkel. Az állam saját tisztviselőivel szemben megteheti azt, hogy nekik egy közterhet elenged. Eddig azért fizettek nyugtailletéket az állami tisztviselők is, hogy fentartassék az az elv, hogy mindenki, aki pénzt vesz fel és arról nyugtát állit ki, illetéket köteles fizetni. Ha az állam azért, hogy könnyítsen a tisztviselők sorsán, elengedi a nyugtailletéket a tisztviselői számára, ebből semmiféle további konzekvenciát . . . t Budaváry László : A vállalat úgyis megfizeti az államnak ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister : ... más körökre levonni nem lehet. Ami a 4. pontot illeti, a magánvállalatok és magántisztviselők között létrejött megállapodások a magánjog körébe tartoznak. A gyakorlatban úgyis ugy van, hegy a vállalatok majdnem kivétel nélkül maguk fizetik az illetékeket. Tehát az illetékmentességhez semmiesetre sem tudnék hozzájárulni, és épen azért, mert itt nagyobb fizetésekről is van szó, azt irja elő a törvény, hogy intézzék el ezt a vállalat és az alkalmazott egymás között. Ez egészen helyes paragrafus, és ha akarja a vállalat, joga van levonni, de úgysem vonja le a legtöbb esetben. Ez a módosítás tehát teljesen felesleges. Javaslom az eredeti szöveg fentartását. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy fel fogom tenni a kérdést : méltóztatnak-e a 17. §-t változatlanul elfogadni. Amennyiben a 17. §-t változatlanul elfogadni méltóztatnak, elesik ugy Budaváry László, mint Kovács József képviselő ur módositványa ; amennyiben nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, fel fogom tenni a kérdést Budaváry képviselő ur módosi-