Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

À Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. évi szeptember hó 15-én, szerdán. &Û7 tására, amely legközelebb áil az eredeti "szöveg­hez. Ha ez elfogadtatott, elesik Kovács képviselő ur módositása ; ha nem fogadtatik el, akkor külön fel fogom tenni a kérdést Kovács képvi­selő ur módosítványára. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 17. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik változatlanul' elfogad­ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A. 17. § változatlanul elfogadtatott, igy mfnd a két képviselő ur által beterjesztett módositvány elesik. Következik a 18. §. Bródy Ernő jegyző: (olvassa a 18. §4, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Olvassa a 19, § t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés ! A ma­gyar államnak elsőrendű érdeke, hogy a M. kir. postatakarékpénztár minél erősebb legyen es •minél inkább fejlődjék. El kell tehát terülni min­den alkalmat, hogy ezen intézmény ilíetékezés vagy adózással megterheltessék. Eddig is bizto­sítva volt ennek az intézetnek az illetékmentessége, miután aznoban ez a törvényjavaslat arra az állás­pontra helyezkedik, hogy minden illetékmentessé­get megszüntet, amelyet expressis verbis fenn nem tart, tisztelettel javaslom a harmadik bekezdésnek a következő mondattal való kiegészítését (olvassa). »A M. kir. postatakarékpénztárnak az 1885 : IX. és 1889 : XXXIV. te. által biztosított illeték­mentessége erre az illetékre is kiterjed.« Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóz­tatnak-e " a 19. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? Ha méltóztatnak elfogadni, akkor fel fogom tenni ugyanezt a kérdést az előadó ur által javasolt pótlásra. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 19. §-t változatlanul elfogadni : igen, vagy nem ? (Igen !) A 19. § változatlanul elfogadtatott. Méltóztatnak azon kiegészítést is elfogadni, amelyet az előadó ur indítványozott a 19. §-hoz : igen, vagy nem ? (Igen !) A 19. §-hoz az előadó ur pótlása is elfogadtatott és a szakasz ilyenformin fog törvényerőre emeltetni. Következik a 20. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 20. § t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Olvassa a 21. § t.) Szólásra következik Kovács József. Kovács József." T. Nemzetgyűlés! Tisztelet­tel indítványozom, hogy méltóztassék a 21. §-ban az 1. számmal jelzett bekezdésben »útlevelek« után az »öt koroná«~t elhagyni és ezt tenni: »illeték nem jár«, úgyszintén a második bekezdésnél »igazol­vány« után tétessék »illeték nem jár«és az »öt ko­rona« hagyassék el, a harmadik bekezdésnél a »más személy számára kiállított útlevelek« után pedig az »50 korona« helyett »60 korona« tétessék. (Helyes­lés a baloldalon.) Az útleveleket rendesen azok szokták igénybe* venni, a kik nyerészkedési célból kimászkálnak. ( Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) és hozzánk behozzák ugyan az árut, de abból magunkfajta emberek nem látnak semmit, mert itt eiárdrágit­ják. ( Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A tiszt­viselő vagy a napszámos cseléd ellenben csakis akkor megy át a határon, amikor arra okvetlenül szüksége van és azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy alig esik egy évre egy pár tiszt­viselő kimenetele.Tekintettel a tisztviselőnyomorra, és hangoztatott szociális érzékünkre is, tisztelettel kérem, méltóztassék ezeket a módosításokat el­fogadni. > Thomas Ferenc : Hát akik a határon laknak ? Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nem­zetgyűlés ! Az útlevelek magasabb illetékét azt hiszem nem volna indokolt most emelni, mert hi­szen ezen a 50 K-n felül még kiállítási illetéket is fizet az ember, ami most — ha jól tudom — 100 K, azonkívül a vizűm költségét is beleszámítva, az útlevél kiállításáért összesen 400 K-t kell fizetni. Igaz, hogy sokan üzletszerzés céljából utaznak kül­földre, de ezt általánosítani nem lehet, mert igen sok eset van, amidőn szegényebb embernek kell ki­mennie esnem szórakozás vagy üzletkötés céljá­mennek ki. Ezeket az eseteket pedig különválasz­tani abszolúte lehetetlen és a forgalmat enniyre megbénítani sem volna helyes. Illetéket különben eddig is fizettek s igy nem volna indokolt az első pontban foglaltak számára elengedni. Olyan cse­kély különben az illeték, hogy épen a mai nap­számok mellett abszolúte nem tekinthető tehernek. Ha ez illetékmentesittetnék, ez áttörése volna az ' elvnek, ami további konzekvenciákkal is járna. Kérem az eredeti szövegezés elfogadását. Elnök : Kíván valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Követ­kezik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy fel fogom tenni a kérdést arra, vájjon a 21. §-t válto­zatlanul méltóztatik-e elfogadni, szemben a Ko­vács József képviselő ur által beterjesztett módo­sitványokkal. Ha a 21. §-t változatlanul méltózta­tik elfogadni, akkor elesnek Kovács József kép­viselő ur módosít ványai, ha nem, akkor egyenként fel fogom tenni a kérdést a módosításokra. Méltóz­tatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 21. §-t változatlanul a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés változat­lanul fogadta el a 21. §-t a bizottság szövegezésé­ben, igy Kovács József képviselő ur kétrendbeli módosítása elesik. Következik a 22. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 22. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés ! A keres­kedelemügyi minister ur megkeresésére utólagosan bátor vagyok a 22. § második sorába az »ideértve« W

Next

/
Oldalképek
Tartalom