Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-102

À Nemzetgyűlés 102. ülése 1920. évi szeptember hó 15-én, szerdán. &Û7 tására, amely legközelebb áil az eredeti "szöveghez. Ha ez elfogadtatott, elesik Kovács képviselő ur módositása ; ha nem fogadtatik el, akkor külön fel fogom tenni a kérdést Kovács képviselő ur módosítványára. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 17. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik változatlanul' elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A. 17. § változatlanul elfogadtatott, igy mfnd a két képviselő ur által beterjesztett módositvány elesik. Következik a 18. §. Bródy Ernő jegyző: (olvassa a 18. §4, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Olvassa a 19, § t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés ! A magyar államnak elsőrendű érdeke, hogy a M. kir. postatakarékpénztár minél erősebb legyen es •minél inkább fejlődjék. El kell tehát terülni minden alkalmat, hogy ezen intézmény ilíetékezés vagy adózással megterheltessék. Eddig is biztosítva volt ennek az intézetnek az illetékmentessége, miután aznoban ez a törvényjavaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy minden illetékmentességet megszüntet, amelyet expressis verbis fenn nem tart, tisztelettel javaslom a harmadik bekezdésnek a következő mondattal való kiegészítését (olvassa). »A M. kir. postatakarékpénztárnak az 1885 : IX. és 1889 : XXXIV. te. által biztosított illetékmentessége erre az illetékre is kiterjed.« Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Senki sem kívánván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy méltóztatnak-e " a 19. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? Ha méltóztatnak elfogadni, akkor fel fogom tenni ugyanezt a kérdést az előadó ur által javasolt pótlásra. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 19. §-t változatlanul elfogadni : igen, vagy nem ? (Igen !) A 19. § változatlanul elfogadtatott. Méltóztatnak azon kiegészítést is elfogadni, amelyet az előadó ur indítványozott a 19. §-hoz : igen, vagy nem ? (Igen !) A 19. §-hoz az előadó ur pótlása is elfogadtatott és a szakasz ilyenformin fog törvényerőre emeltetni. Következik a 20. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 20. § t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik.) Olvassa a 21. § t.) Szólásra következik Kovács József. Kovács József." T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék a 21. §-ban az 1. számmal jelzett bekezdésben »útlevelek« után az »öt koroná«~t elhagyni és ezt tenni: »illeték nem jár«, úgyszintén a második bekezdésnél »igazolvány« után tétessék »illeték nem jár«és az »öt korona« hagyassék el, a harmadik bekezdésnél a »más személy számára kiállított útlevelek« után pedig az »50 korona« helyett »60 korona« tétessék. (Helyeslés a baloldalon.) Az útleveleket rendesen azok szokták igénybe* venni, a kik nyerészkedési célból kimászkálnak. ( Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) és hozzánk behozzák ugyan az árut, de abból magunkfajta emberek nem látnak semmit, mert itt eiárdrágitják. ( Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) A tisztviselő vagy a napszámos cseléd ellenben csakis akkor megy át a határon, amikor arra okvetlenül szüksége van és azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy alig esik egy évre egy pár tisztviselő kimenetele.Tekintettel a tisztviselőnyomorra, és hangoztatott szociális érzékünkre is, tisztelettel kérem, méltóztassék ezeket a módosításokat elfogadni. > Thomas Ferenc : Hát akik a határon laknak ? Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Az útlevelek magasabb illetékét azt hiszem nem volna indokolt most emelni, mert hiszen ezen a 50 K-n felül még kiállítási illetéket is fizet az ember, ami most — ha jól tudom — 100 K, azonkívül a vizűm költségét is beleszámítva, az útlevél kiállításáért összesen 400 K-t kell fizetni. Igaz, hogy sokan üzletszerzés céljából utaznak külföldre, de ezt általánosítani nem lehet, mert igen sok eset van, amidőn szegényebb embernek kell kimennie esnem szórakozás vagy üzletkötés céljámennek ki. Ezeket az eseteket pedig különválasztani abszolúte lehetetlen és a forgalmat enniyre megbénítani sem volna helyes. Illetéket különben eddig is fizettek s igy nem volna indokolt az első pontban foglaltak számára elengedni. Olyan csekély különben az illeték, hogy épen a mai napszámok mellett abszolúte nem tekinthető tehernek. Ha ez illetékmentesittetnék, ez áttörése volna az ' elvnek, ami további konzekvenciákkal is járna. Kérem az eredeti szövegezés elfogadását. Elnök : Kíván valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy fel fogom tenni a kérdést arra, vájjon a 21. §-t változatlanul méltóztatik-e elfogadni, szemben a Kovács József képviselő ur által beterjesztett módositványokkal. Ha a 21. §-t változatlanul méltóztatik elfogadni, akkor elesnek Kovács József képviselő ur módosít ványai, ha nem, akkor egyenként fel fogom tenni a kérdést a módosításokra. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a 21. §-t változatlanul a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés változatlanul fogadta el a 21. §-t a bizottság szövegezésében, igy Kovács József képviselő ur kétrendbeli módosítása elesik. Következik a 22. §. Bródy Ernő jegyző (olvassa a 22. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés ! A kereskedelemügyi minister ur megkeresésére utólagosan bátor vagyok a 22. § második sorába az »ideértve« W