Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-101

 Nemzetgyűlés 101. ülése 1920. ellenkezés nélkül fog keresztülmenni még az ellenzék részéről is, mert hiszen ebben vajmi kevés olyan dolog van, ami súlyosabban, mélyebben vágna egyik vagy másik érdekkörbe, egyik vagy másik kereseti ág érdekeibe. Sajnos, felvettetett azonban itt is egy ellentétnek a kérdése, amely szerintem már régen elavult, %

t. i. az ingatlan és az ingd vagyon közti ellentét kérdése. Nem szabad abba a hibába esnünk, mint a kommunisták, akik, ha tőkéről volt szó, mindjárt a kizsákmányoló burzsoát látták maguk előtt. Épen igy nem szabad, mihelyt ingó vagyonról van szó, a hadimilliomost és az árdrágítót látni és főleg nem szabad olyan törvényes intézkedéseket kívánni, mikor ingó vagyonról van szó, amelyek a hadimilliomos és az árdrágító ellen irányulnak. Végre nem mindenki olyan szerencsés, hogy örököljön egy földbirtokot . . . Gaal Gaszton : Szép kis szerencse ! (Derültség a baloldalon. Mozgás.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : ... sokkal több az, aki kénytelen eszének megfeszített munkájával keresetre szert tenni és ha okos ember és meg is takarít valamit abból a keresetből, — sajnos sok esetben ez a megtakarítás sem elég arra, hogy egy kúriát vegyen magának — hanem kénytelen azt a megtakarított pénzét valami másba, ingóba fektetni. (Mozgás.) Szabó József: Gaal Gaszton szabadulni szeretne a birtokától ! Gaal Gaszton : Sokkal jobb uradalma van Szabó elvtársnak! (Mozgás.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Sokkal nehezebb dolga van annak sokszor, akinek ingó vagyon van a kezében. Az ingó vagyontulajdonosokhoz kell sorolni a hadikölesöntulajdonosokat is, akik hazafias kötelességüknek eleget téve, vagyonukat, vagy annak egy részét állami kötvényekben helyezték el. Itt vannak az özvegyek, akiknek valami kis vagyonuk van; a^zok is ingó vagyontulajdonosok. Itt vannak pl. tisztviselő-családok, amelyek hosszú tisztviselő-élet után is ritkán tudtak annyit félretenni, hogy földeket vehessenek, hanem kis pénzüket beteszik záloglevelekbe, részvényekbe. Ezek is ingóvagyonok tulajdonosai. Ne tessék azt gondolni, hogy azok az ingóvagyontulajdonosok ma, mert nagy számokat mutatnak a részvények árfolyamai, annyira irigy lésreméltók. Hiszen a nagy számok a pénz elértéktelenedésének a következményei. Méltóztassanak megnézni, mit hoznak ezek a papírok. Ezek nagyrészt fiktiv vagyonnak tekinthetők, mig az ingatlan maga nem fiktiv vagyon. Ma az ingótőke Magyarországon meglehetősen rossz helyzetben van, amelyből inkább mindenképen ki kell segítenünk, mert hiszen az országnak szüksége van ingóvagyonokra., Ingóvagyon nélkül hiába volna a földbirtok. Es ha az ingévagyontulajdonosokat tönkretesszük, megint odajutnánk, hogy a földbirtokosok a belföldön nem évi szeptember hó 14-én, kedden. 285 tudnák kinek eladni a búzájukat magas áron, # mert nem lesz, aki megvegye. Itt a párhuzamvonás az ingatlanok és a részvények között, ez teljes abszurditás. Gaal Gaszton t. képviselőtársam, ha jól emlékszem, ugy állította be a dolgot, hogyha annak a részvénytársaságnak van ingatlana, mit fizet az átruházásoknál, szemben azzal, ha egy magánegyénnek van ingatlana. A részvény maga azonban csak haszonrészesedési jogot inkorporál magában közös vállalatra vonatkozólag, de nem foglal magában tulajdonjogot a vállalat ingatlanára vonatkozólag. Nem egészen jó analógiával azt lehetne mondani, hogy t. képviselőtársam sem elégednék meg, ha neki földbirtok helyett csak záloglevele volna. Itt bizonyos analógia van. A záloglevél tulajdonos is a föld jövedelméből kap részt, épugy mint a részvényes, de rendelkezési joga nincs arra a földre, épugy amint a részfényesnek sincs a vállalat ingatlanára. Már most az ingó értékeket ép azért találták ki a modern gazdaságban, mert az ingatlanok maguk sokkal nehézkesebbek, ós nem arra valók, hogy folyton ,a forgalomban legyenek. Azért találták ki az értékpapírokat, hogy ilyen vagyonrészeket lehessen mobilizálni. Erre a mobilizálásra szükség is van. Valamint azért találták ki, hogy a kisebb tőkerészeket lehessen koncentrálni olyan célból, hogy nagy vállalatokat lehessen ezekkel megalakítani. Az ilyen koncentrálására a tőkéknek és az ingó értékeknek igenis a legnagyobb szükség van. Annyira szükségük van, hogy az egész ország kívánja a külföldi tőke részvételét a mi gazdasági életünkben. Azt olyan mórtékben nem lehet máskép megcsinálni, mint az ingó vagyon utján, mint értékpapírok utján. Tehát ép most nem látom alkalmasnak az időt, hogy mi az ingó vagyont, csak azért, mert kevésbé szimpatikus — mert más okot nem látok — igyekezzünk mentül súlyosabb terhekkel megróni. Ugyancsak felemlittetett a tőzsde kérdése, kapcsolatosan az értókpapirforgalmi adóval. Gaal Gaszton t. képviselőtársam radikális eszközt kívánna a tőzsdeforgalom ellen. Vigyázzunk a radikális eszközökkel, nehogy ugy járjunk, mint HZ £1 bizonyos medve, amely favágó gazdájának a homlokáról baltával kergette el a legyet. Mert a tőzsde kérdése szintén nem Ítélhető meg abból, hogyha az ember keresztülmegy a Szabadságtéren, hogy hány tőzsdeügynököt lát ott üzletet kötni. A tőzsdének sokkal mélyebb jelentősége van a nemzet egész gazdasági életében. De főleg nagy jelentősége van nálunk. Hiszen mi azon igyekszünk, azon kell hogy igyekezzünk, hogy Budapest, már földrajzi fekvésénél fogva is a kialakulandó keleti kereskedelemnek a központja legyen. Már pedig kereskedelmi központot sehol a világon nem lehetett megcsinálni tőzsde nélkül. Az, hogy kik vannak azon a tőzsdén, mennyire szimpatikusak, vagy sem, az más kér-