Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

180 A Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. országon egyéb tekintetben is nagyon érdekesen alakultak a százalékszámok, nem mondhatjuk, hogy ez a kérdés a hajánál fogva van előráncigálva, melyet megoldani nem keli Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a legutolsó időben a sajtó majdnem kizárólag zsidókézben volt, (Ugy van! a baloldalon.) ma is csak igen kis részben nem az. A kereskedelmünk zöme — az okaira bátor leszek egész tárgyilagosan kitérni, most csak a tényeket akarom konstatálni — zsidókézben van, a magasabb készültséget kivánó pályákra vonatkozólag bátor voltam az adatokat közölni zsidó beállításban. (Mozgás.) A hadiszolgálat terén az a sajátságos tény állott elő, — készséggel szolgálok részletes adatokkal — hogy a frontokon aránylag elenyészően kevés volt a zsidó. Pető Sándor : Ez nem áll ! Sándor Pál: Meg lett számolva! Az egyetemi hallgatók 85%-a volt a fronton! (Nagy zaj és éllenmonclásoh balfelol). Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. Nemzetgyűlés, így lehetetlenné válik a tanácskozás. Bernolák Nándor: Abszolúte nem értem az urak felháborodását, mert előrebocsátottam, hogy ha kivánják, adatokkal fogom ezt bebizonyítani. (Nagy zaj.) Csernus Mihály: A hadiszállítók 98%-a zsidó volt! Bernolák Nándor: Megismétlem, nehogy félreértés legyen, hogy a frontokon elenyészően csekély volt a zsidóság aránya. (Folytonos zaj.) Kószó István: Annál több voit a front mögött ! Sándor Pál : Ezt tessék bizonyítani ! Erre várunk ! Pető Sándor: A honvédelmi minister nyilatkozzék ! Bernolák Nándor : A legsúlyosabb tény talán, amelyre nézve szintén felajánlom a bizonyítást az, hogy viszont ama visszaélések terén, amelyeket a hadiszállításokkal kapcsolatban elkövettek, megint túlnyomóan nagy, szinte óriási az az arány, amely a zsidókat illeti meg. Kovács József: Kilencvenkilenc százalék! (Ugy van! Ugy van! balfelol.) Hornyánszky Zoltán: Tessék a büntetőtörvényszék adatait megnézni ! (Zaj !) Bernolák Nándor: Erre nézve is készséggel bocsátok majd rendelkezésre adatokat. Méltóztassék megnézni a különböző kimutatásokat, abból látni méltóztatik — ez megint nem vád, csak a tények megállapítása — hogy a legsúlyosabb munkát végzők között, a bányászokra gondolok, akik feláldozzák egész életüket másoknak a szolgálatára, a legkeményebb munkára, napvilágot alig látnak — ezek között a bányászok között alig akad zsidó. (Folytonos zaj.) Csernus Mihály: Van a bankokban bőségesen 1 évi szeptember hó 3-án, pénteken. Bernolák Nándor: A másik az, hogy minél feljebb megyek, addig a munkáig, amely organizációban merül ki, percentuálisan, pontosan kimutathatólag, több és több a zsidó. A közvetlen fizikai nehéz munkában, amely megerőltetést kivan és amely alig adja meg a munkának a megélhetéshez szükséges kenyeret, a zsidóság alig vesz részt. Csernus Mihály : Ott kevés a G-escheft ! (Zaj.) Bernolák Nándor: Abban a munkában, ahol az organizációnak könnyebb munkája a legtöbb kereset lehetőségét nyújtja, ott a legnagyobb az arányszámuk. (Igaz! Ugy van! balfelol.) Ebben a beállításban vagyok kénytelen nézni azt a tényt, amelyet nem én állapítottam meg, hanem zsidó szakférfiak, hogy t. i. az intellektuális pályákon, amelyekhez az egyetemi végzettség szükséges, — különösen a műegyetemmel és az orvosi fakultással kapcsolatban mondom ezt — ott a zsidóság arányszáma ma már oly nagy, hogy itt-ott meghaladja az 50 %-ot. (Folytonos zaj.) Hogy az 1919/20. tanévben — a »fehér terror« idején — miképen festettek a dolgok a középiskolában, erre nézve csak Budapestről fogok adatokat felhozni. Mint méltóztatik tudni, a lakosságnak ma Budapesten 60°/o-a katolikus, 10°/o-a református, 5°/o-a evangélikus, 24%-a izraelita és egyéb : 1%. Tehát 76 százalék kereszténnyel szemben 24 százalék zsidó áll. Most — mondom — »a fehér terror« idején, amelyről oly sokat hallunk, az állami középiskolákban ugyancsak Budapesten az adatok a következők voltak: A fiuközépiskolában római kat. 42 százalék, görög katolikus % százalék, görög keleti % százalék, református 7 százalék, evangélikus 4 százalék, izraelita 46 százalék. (Zaj. Felkiáltások balfelöl: Tessék! Nem is sok!) Pető Sándor : Az is bűn, ha valaki tanulni akar? (Nagy zaj.) Iskolába járni sem szabad? Csernus Mihály: Ne szorítsák ki a keresztényeket ! Pető Sándor: Dehogy szorítják ki! Elnök (csenget): Pető képviselő ur tudomásom szerint Bernolák képviselő ur után van szólásra feliratkozva. Módja lesz majd arra, hogy a választ megadja. A házszabályok tiltják, hogy közbeszólásokkal zavarjuk a szónokot. Bernolák Nándor: Ne méltóztassék animozitást keresni abban, ha megállapítom a tényeket annak a hivatalos kiadmánynak az alapján, amelyet most tett közzé Pintér Jenő tankerületi főigazgató. Vegyük csak az állami leányközépiskolákat. Ezekben a százalékszám a következő : katolikus 31 százalék, református 7 százalék, evangélikus 9 százalék, izraelita 53 százalék. (Nagy zaj.) Tehát a 60 %-ot kitevő katolicizmusból Budapesten leányközépiskolába jár 31°/o, a 24°/o-ot kitevő zsidóságból pedig ugyanebbe az iskolába jár 52%. Ezek a tények, amelyeknek okai — már most is előrebocsátom — nem kis részben a zsidóság erényében és a