Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

À Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. évi szeptember hó 3-án, pénteken. 179 Vasadi Balogh György : Én tehát azt hiszem, hogyha az egyetemi beiratkozásnál nem teljesen a tudományos szempont fog irányadónak tekin­tetni, akkor nagyon könnyen megeshetik, hogy épen a tehetségesek, épen azok fognak kire­kedni az egyetemről, akik hivatva lennének olyan tudósok, olyan irók, olyan művészek lenni amilyeneket a minister ur szeretne. Dánér Béla: Menjenek Palesztinába azok a tehetségesek. Vasadi Balogh György: Mert nagyon prob­lematikus kérdés ez a kiválasztás, ez az elbirá­lás; nagyon problematikus, hogy hogyan lehet megállapítani a sok folyamodó 'köziig hogy melyikből lesz nyeresége valaha a tudománynak. (Egy hang halfelöl: Orvosi vizsgálat hell!) Senkinek sincs a homlokára irva, hogy kiben mi van, mi van a lelkében, mivé fog fejlődni és akkor, amikor ennek az elbírálását az egye­temi tanári karok csak papirosból végzik, anél­kül, hogy az illetőt ismernék, mikor előttük csak egy érettségi bizonyítvány fekszik, amely­ről a minister ur többek között azt mondja, hogy nem fogadja el a tanári karok véleményét véglegesnek, pedig azoknak keze alatt nőtt fel az ifjú és amikor ott fekszik még előttük az illetőnek a születési bizonyítványa, keresztlevele, vagyoni bizonyítványa és a -szülők nevére, állá­sára s nem tudom mire vonatkozó bizonyítvány, elégséges alap-e ez arra, hogy ez a tanári kar érvényesíthesse a lélekbelátást és ezek alapján mondja ki, hogy kik azok, akik feltétlenül nye­reségei lesznek a tudománynak? • Kovács József (tasnádi) : Magyar egyetem lesz, az bizonyos! Vasadi Balogh György: Epen ez az érdekes a kérdésnél, hogy folytonosan a tudományos szempontot állítják előtérbe, az előadó ur tu­dományos szempontból okolja meg a javaslatot, a minister ur szintén abból a szempontból védi a javaslatot és akkor, amikor folytonosan tudo­mányos szempontról beszélünk, ismét és ismét felvetődik az a kérdés, hogy zsidó vagy magyar. Engedelmet kérek, ha az indokolás tudományos szempontokat hoz fel, akkor én is csak tudo­mányos szempontból bírálhatom a javaslatot s csak ebből a szempontból tartom kivihetőnek ezt a kiválasztást. (Egy hang a szélsöbaloldalon : A zsidó nem magyar!) Sándor Pál : Annyira magyar, mint maga ! Legalább is annyira magyar! Vasadi Balogh György : Tegyük fel azt, hogy ez az egyetemi szelekció megtörténik. Vájjon ez a szelekció, ez a kiválasztás, biztosit-e bennün­ket arról, hogy amint a minister ur mondta, hogy ne neveljen az egyetem Piklereket, Jászia­kat, Alexandereket. (Egy hang a baloldalon: Bizony ne-is neveljen, mert azokból elég volt!) Hát az az egyetemi tanács, aki az illetőt felveszi, meg tudja-e jósolni, hogy hogy fog átalakulni 10 év múlva valakinek a lelkivilága és vájjon az az egyetem bűnös-e azért, mert kikerült onnan Jászi és Alexander? (Egy hang a baloldalon : Ebben nem az egyetem bűnös ! Mi vagyunk bűnösök!) Ebben nem az egyetem a bűnös, — igaza van a t. közbeszólónak — ebben a mi társadalmi rendszerünk a bűnös, amely alkalmat adott arra, hogy ilyen munkás­ságot fejthessenek ki, amely összeroppant a veszély idején, amely a nemzeti öntudat hiánya miatt nem bírt ellenállást kifejteni a naponta megismétlődő izgatások ellen, az állami rend legszemérmetlenebb felforgatására irányuló törek­vésekkel szemben, sőt még politikai pártok tapsa is kisérte azt a munkát, amelyet itt Budapesten végeztek. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mindenért mást tenni felelőssé, magunkat pedig nem ismerni el felelőseknek : ez nem egyezik össze sem a társadalmi, sem a politikai morállal. Rupert Rezső: És nem elég férfias! Dánér Béla : Ugyanezekkel a frázisokkal dolgozott Jászi ! Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak, Vasadi Balogh György képviselő urat illeti a szó! Vasadi Balogh György: T. Nemzetgyűlés! A "numerus cjaususnál a-kiválasztással kapcso­latban egy másik kérdésre is fel kell hívnom a figyelmet. Németországban a háború alatt ad­ták ki a jelszót : Utat a tehetségnek ! Vájjon ez a kiválasztási rendszer feltétlenül a tehet­ségnek ad-e utat és nem a protekció, nem a családi összeköttetés (Felkiáltások jobbfelől : Tisztán!) és nem egyéb nexusok fognak-e dönteni afelett, hogy ki jusson az egyetemre? ( Ugy van!) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister: Honnan veszi? Sándor Pál : Szegény embernek nem való az egyetem! Vasadi Balogh György : Maga a javaslat is helyet ad ennek, mert hiszen egész természeté­tesen előnyben fogják részesíteni a köztisztvise­lők gyermekeit, azonkívül előnyben részesitik azokat a szerencséseket is, akiknek megvan a módjuk, az alkalmuk előre elkészíteni a talajt, hogy az egyetemre bejussanak. Ez nem más, mint a kasztrendszer meghonosítása I De mi fog történni azokkal, akik a nagy ismeretlenségből, a szegénységből, a nyomorból küzdöttek fel magukat az érettségiig, abban a hitben, hogy azzal megnyílik előttük az élet kapuja, és amikor odamennek, csukva találják azt a kaput, és a biblia mondása, hogy »zör­gessetek és megnyittatik« nem valósul meg. (Égy hang jobbfelől : Azokból lesznek a bolse­visták!) Ez az intézkedés csak melegágya lesz a protekciónak és a nepotizmusnak. Magyar­országon különös érdemként és csoda gyanánt emlegették egy Baross Grábor, egy Szilágyi, egy Wekerle karrierjét, akik a mi züllött politikai viszonyaink dacára tehetségükkel tudtak fel­emelkedni, de milyen kevés ezek száma azokhoz képest, ahányan csak a családi összeköttetés 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom