Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-97

A Nemzetgyűlés 97. ülése 1920. évi szeptember hó 3-án, pénteken, Szmrecsányi György elnöklete alatt. Tárgyai : A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló törvényjavaslat. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak : b. Kora" nyi Frigyes, Rubinek Gyula, Haller István, Tomcsányi Vilmos Pál, Bleyer Jakab, (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Kontra Aladár jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Bródy Ernő jegyző ur. Napirend szerint következik a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Felkérem a jegyző urat, sziveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a Nemzetgyűlés 1920. évi szeptember hó 2-án tartott ülésének jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. Házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki. Napirend szerint következik a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozáásról a vallás- és közoktatásügyi minister ur törvényjavaslata. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szónokot felhívni. Bródy Ernő jegyző : Szádeczky Lajos Î Szádeczky Lajos: T. Nemzetgyűlési Midőn az egyetemekre beiratkozásról szóló törvényjavaslathoz hozzászólok, megjegyzéseimet azokra a tapasztalatokra alapítom, amelyeket 30 esztendei egyetemi tanárságom alatt szereztem. Szereztem pedig azon az egyetemen, a kolozsvárin, amely nemrégen még erős vára volt a magyar közművelődésnek, de most hajléktalanul bujdosik és nem leli honját e hazában. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Hisszük, hogy nem sokáig !) Legyen szabad néhány szóval jellemeznem ennek az egyetemnek működését és múltját, már csak azért is, hogy illusztráljam a közoktatásügyi minister urnák azt a tegnap igen szépen kifejtett tételét, hogy az egyetemi tanulmányokra sokkal kedvezőbb a vidéki kisvárosnak nemzeti, hazafias légköre, mint a fővárosnak zsúfolt, sok minden egyébbel telitett és elárasztott légköre. A kolozsvári egyetem volt az első tisztán és pusztán államilag létesített egyetem Magyarországon, amelyet 1872-ben a törvényhozás létesített báró Eötvös József közoktatásügyi ministersége idejében, gróf Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének különös buzgólkodása következtében. A magyar állam milliókat, sőt milliárdokat költött erre a dédelgetett alkotására ; a társadalom is megtette a magáét, a tanárok is lelkesen és lelkiismeretesen tanítottak, tudván azt, hogy ott nemcsak a tudományt kell terjeszteniük, hanem a magyar állameszmének és a nemzeti szellemnek ápolását is kell előmozditaniok. Az egyetemnek voltak, mondhatni, előfutárjai is : az ottani református iskolával, a főgimnáziummal kapcsolatos jogakadémia, továbbá egy igen virágzó tudományos egyesület, az u. n. Erdélyi Muzeumegylet, amelyet az 50-es években, az elnyomatás korszakában gróf Mikó Imre, gróf Kemény József és az erdélyi hazafiak nagy buzgalommal és áldozattal azért létesítettek, hogy a magyar tudományosságnak és a nemzeti szellemnek ápolója legyen az elnyomatás korában, épugy, mint itt a Magyar Tudományos Akadémia és más tudományos testületek voltak. Ezeknek hozzájárulásával alakult meg a kolozsvári egyetem, mert ezek átengedték könyvtárukat, levéltárukat, tudományos intézeteiket, épületeiket, telkeiket, alapitványaikat, és közös erővel olyan gyorsan kifejlődött ott egy hatalmas szép egyetem és alakult át Kolozsvár egyetemi várossá, amely egész Európában ritkította párját. A régi gubernium, a főkor mányzósági palota helyén, a belvárosban hatalmas, három-