Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-95

110 A Nemzetgyűlés 95. ülése 1920. uraknak a jegyző uraknál szólásra jelentkezni. Az elnök nem latnat mindenüvé. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak a 6. §-t elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Nem tudom konstatálni a többséget, kérem tehát a jegyző urakat, sziveskedjének a szavazatokat megszámlálni. (Megtörténik.) • , Szilágyi Lajos : Budaváry egyikkel sem szavaz. Ez is lehet ? (Zaj.) Elnök : Igennel szavazott harminckettő, nemmel huszonöt, tehát a 6. § harminckét szavazattal huszonöttel szemben elfogadtatott. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelől : Szégyen ! Folytonos zaj.) Következik a 7. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át). Elnök : Az igazságügyminister kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A 7. §. törlését indítványozom. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A 7. §-nak törlését indítványozom. Ennek következtében kérem a következő szakaszok számozását módositani. Elnök : Kérem az indítványt arra nézve, hogy a 7. §. töröltessék. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 7. §-t elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A 7. §. nem fogadtatott el. Következik a 8., most 7. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 8, most 7. § át). Elnök : Kivan valaki szólni ? Az előadó ur kivan szólni. Somogyi István előadó : Kérem, méltóztassék a 7. § I. bekezdését akként módosítani, hogy a második szó után második bekezdésének szava vétessenek be, vagyis az első bekezdés a következőkép szólna (olvassa) : »Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920. évi XV. t.-c. 1. §-a második bekezdésének második mondata hatályát veszti.« Elnök : Budaváry képviselő ur kivan szólni. Budaváry László : A 8., illetve 7. §. utolsó mondatának törlését kérem. Elnök : Csernus Mihály képviselő ur kivan szólni. Csernus Mihály: A 7. §-ban a harmadik bekezdés után a visszaesés esetén szavakat óhajtanám beszúrni. En mindenesetre helyesnek tartom, ha a legnagyobb szigorúsággal bánunk el az árdrágítókkal és az ilyenféle bűntettesekkel szemben s ha az ilyeneket iparigazolványuk elvesztésére ítélik, azonban szeretném, ha a Nemzetgyűlés hozzáj árulna ahhpz, hogy bevétessenek ide ezek a szavak : »visszaesés esetén«. Ugyancsak ez a bekezdés akként intézkedik, hogy az elitélt üzlethelyiségében, üzletének ajtaján, vagy kirakatában, feltűnő helyen, féléven át évi szeptember hó l-en, szerdán. az ítélet rendelkező részét feltüntető táblát tartson kifüggesztve. Én elegendőnek tartanám azt, hogy az illető nyolc napon át tartsa kifüggesztve ott azt a táblát. Ez elegendő megszégyenítés lesz. Felesleges fél évig kifüggesztve tartani. (Ellenmondások a baloldalon}) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Kérem at. Nemzetgyűlést, hogy ezt a szövegte változatlanul méltóztassék elfogadni, mert enm fogadhatom el Budaváry László t. képviselő ur azon indítványát, hogy a szakasz utolsó mondatát hagyjuk el, mert hiszen ezzel akartuk az árdrágító visszaélésekről szóló törvényt összhangzésba hozni egyéb büntetőtörvényeinkkel, amelyeknek az elve az, hogy a mellékbüntetéseket csak fakultative állapítják meg, vagyis a bíróságnak módja van az eset körülményei szerint azokat kiszabni vagy mellőzni. Épen azért erre a mondatra szükség volna. És megnyugtathatom Csernus Mihály t. képviselő urat is, hogy azokban az esetekben, amelyek enyhébb természetűek, a biró; ság nem fogja ezt a mellékbüntetést alkalmazni. Ezért kérném változatlanul elfogadni a 7. §-t. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Szabóky Jenő jegyző: Sziráki Pál Sziráki Pál : A 8. § harmadik bekezdése ekként kezdődik (olvassa) : »ezenfelül az elitéltet iparigazolványának, vagy iparengedélyének vagy ezt pótló hatósági engedélyének elvesztésére kell ítélni.« Azt hiszem, hogy az iparcikkeknél ezt a törvényt igen nehéz lesz alkalmazni, annál is inkább, mert az iparcikkek, bármennyire sürgettük is, máig sincsenek maximálva. Az árdrágitási törvényt csak akkor lehet a maga egészében helyesen alkalmazni, ha előbb ugy a termények, mint az iparcikkek ára maximálva lesz. Budaváry László : Nagyon helyes. Sziráki Pál : Mert ha az árdrágítást megakarjuk állapítani, akkor különböző vélemények merülhetnek fel. Az egyik ennyi költséget vagy munkadijat számit fel, a másik annyit. Ez tehát igen nagy komplikációt idéz elő. Az iparcikkekre vonatkozólag tehát akkor lehet igazán az árdrágítást megrendszabályozni, ha az iparcikkek maximálva lesznek. Én tehát ennek a törvényjavaslatnak a módosítását kívánnám s ezt csak akkor tartom célra vezetőnek és igénybeveendőnek, ha elsősorban az iparcikkek maximálva lesznek. Ezt a szakaszt tehát addig alkalmazni nem lehet. Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Senkisem kíván szólni, a vitát berekesztem. Az igazságügyminister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. képviselőtársam megnyugtatására vagyok bátor megjegyezni kogy igenis arról gondoskodás fog történni, hogy bizonyos tájékoztató árak bocsáttassanak ki, épen azért elárulhatom, hogy a leg: közelebbi napokban, holnap, holnapután, a fa-