Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-95
108 A Nemzetgyűlés 95. ülése 1920. sokkal humánusabb volt ebből a szempontból. A régi világban t., i. amikor a botbüntetés divatozott és amikor a botbüntetés törvényen alapult , . . Huszár Elemér: Nem volt annyi csalás. Bródy Ernő: Dehogynem! Mindjárt meg fogom állapítani, hogy mi minden volt. Majd meg méltóztatik látni, hogy ez nem olyan újság Magyarországon, mint t. képviselőtársam gondolja, hanem meghonosodott a gyakorlatban főleg a parasztokkal szemben, mert zsidók akkor még kevesen voltak. Huszár Elemér : Azért kell most szigorítani ! Budaváry László : Nem enyhíthetünk, csak szigoríthatunk. Bródy Ernő : Nem akarom a folytonos közbeszólásokkal eltérittetni magamat, hanem állításomat óhajtom bebizonyítani. Azt állítottam, hogy a régi időben sokkal enyhébb volt ez az átváltoztatás. A régi időben ugyanis egyegy pálcacsapást rendszerint egy, legfeljebb két napi büntetésre változtattak át, száz botütést rendszerint három havi fogház helyettesitett. Itt van kezeim közt egy régi ítélet, mely egy átváltoztatásról szól 1845-ből. F. I. esetében a Pesten tartott fenyitő-törvényszéki tárgyalás alkalmával F. I. harmincegy éves zsámbéki születésű és az 1844-ik évi február 14-én rövid utón két évi rabságra és 200 pálcaütésre itélt fogvalévő rabot illetőleg az ügyészi hivatal által terjesztetvén elő, hogy nevezett rab a 200 pálcaütésekből, minthogy kevéssel az ítélet kelte után megbetegedett, csak egy negyedévre járó 25 pálcaütést vett fel, a többi 175 ütésekből többet mindez-ideig tartó betegsége miatt meg nem kaphatván, a megyei főorvos bizonyítványa szerint jelenleg is, és pedig oly betegségben szenved, mely miatt a pálcaütésekre továbbra is alkalmatlan lenne, a még hátralévő 175 pálcatitések helyett ezennel ismét rövid utón bíróilag félévi, vason, közmunkán, saját költségén töltendő rabságra Ítéltetik.« Tehát az elitélt 175 pálcaütésért kapott egy félévet. (Egy hang a középen: Botért/) Botért. A mai nyelven ez botütés. Ezen javaslat alapján tehát, amely azt mondja, hogy egy-egy botütés helyébe egy hónapig terjedhető szabadságvesztés-büntetés állapitható meg, 25 botért 25 hónapi büntetés állapitható meg. Thomas Ferenc: Minden drágább lett! Bródy Ernő : Ez tetszhet igen t. képviselőtársamnak, az ő lelkületének megfelelhet, hogy minden egyes botütésért egy hónapi elzárás járjon,... Dinich Vidor: Bűnösre mérjük a botot! Bródy Ernő : . . . de engedje meg a t. képviselőtársam, hogy nekem ez ne tessék és engedje meg azt a jogomat, hogy a régi magyar világba visszamerülve, onnan hozzam bizonyítékaimat, hogy t. i. még a régi magyar időben évi szeptember hó 1-én, szerdán. sem volt ilyen súlyos szankció, mint amilyent ez a javaslat tervez. Végre lehet olyan álláspont is, hogy menjünk teljesen vissza a középkorba; lehet az is álláspont, hogy minél szigorúbban alkalmazzák a botbüntetést ; de engedelmet kérek, ha t. képviselőtársam ezt az álláspontot foglalja el, én pedig azt az álláspontot foglalom el, hogy nem helyes visszamenni ilyen módon a középkorba, hanem lehetőleg igyekezzünk a büntetést, ha már behoztuk, szintén a méltányosság elvei alapján megállapítani. Ha, mondom, a régi magyar időkből azt látom, hogy egy pálcaütés egy botnak felelt meg, akkor nagyon soknak tartom azt, hogy ez a törvényjavaslat egy botütés helyett egy hónapig terjedő elzárást állapit meg. Azért voltam bátor mondani, hogy az ilyen dolgokat tulajdonképen bizottságilag kellene megbeszélni. Nem merek javaslattal jönni arra nézve, hogy hány napra legyen átváltoztatható egy botütés, mert nem tudom, hogy milyen szempontok, milyen előzmények, milyen tudományos álláspont vezérelték az igazságügyminister urat indítványának előterjesztésénél. Nem is teszek tehát indítványt. Azért mondom, hogy lehetetlen igy törvényeket alkotni; egy bizottsági tárgyalás során meg lehetett volna beszélni a nézeteket. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A bizottságban nem volt erről szó? Bródy Ernő : Én azt hittem, hogy nem fogják megszavazni a javaslatot, (Derültség.) tehát nem is fog a részletekre kerülni a sor. Az igazságügyminister ur egy csomó javaslatot terjesztett itt elő, amely megváltoztatja a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy talán az én nézetemnek is van itt valami alapja és esetleg súlya is, az mindenesetre meghallgatható, cs legalább is, ha én egy érvet hozok ide, azzal szemben egy érv állapítandó meg. Ezen gyors törvényhozás folytán azonban elesem attól, hogy konkrét inditványt tehessek, mert nem b eszélhettem meg a minister úrral, annak pedig, hogy itt leszavaztassam magamat, semmi különös értelmét nem látom. Ily körülmények között csak általánosságban teszem meg ezt a megjegyzést, pedig nem szeretek olyan törvényhozói aktust végezni, hogy csak kritizálok és nem mondom meg egyúttal, hogy mit kell helyette tenni. A körülmények összetalálkozása folytán megfosztattam ettől a jogomtól s igy csak a magam megjegyzéseit ajánlom az igen t. minister ur figyelmébe. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Csak rövid megjegyzést óhajtok tenni a képviselő ur észrevételére. A képviselő ur mindig arról beszél, hvgy minden botütés egy hónapra változtatható át. A törvény világosan azt mondja, hogy három naptól egy hónapig terjedhető szabadságvesztési büntetésre
