Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-94

91 A Nemzetgyűlés 94. ülése 1920. ményt nem látom olyannak, épugy, mint az általános vita alkalmával volt szerencsém meg­mondani, hogy a közokirathamisitást és a magán­okirathamisitást sem, mert magának a bűn­cselekménynek a struktúrája nem " olyan, hogy elbirná ezt' a kritériumot, amelyet a törvény­javaslat vele szemben felállít. A t. igazságügyminister ur ki is hagyta nagyon helyesen a közokirathamisitást, a ma­gánokirathamisitást, a hamis tanuzást. Más bűncselekményeket is kihagyott az igen t. igaz­ságügyminister ur. Én csak azért állitottam és bizonyítottam is, hogy ezek kényes kérdések, amelyeket szubtilisan kell nekünk megfogni és ha már itt tartunk, hogy Magyarországon a botbüntetést kodifikáljuk, akkor igyekezzünk ezt legalább normális és józan keretek között meg­csinálni, ugy hogy ne adjunk alkalmat és mó­dot jogosulatlan vexációkra és üldözésekre. Ha már az önök bölcsessége ugy határozott, hogy Magyarország nem lehet el a botbüntetés 'nél­kül, ezeket a botbüntetéseket is csak azokra az esetekre kell szorítani, amelyek a maguk ter­mészeténél és szervezeténél fogva erre alkalma­sok. Miután én ebben az igazságügyminister ur által előterjesztett módosításban látok ugyan javulási tendenciát, de ez nem birhat engem arra, hogy magát ezt a paragrafust elfogadjam, én a magam részéről azt indítványozom, hogy méltóztassék az egész szakaszt kihagyni. Elnök : Az idő előrehaladván és minthogy a honvédelmi minister ur válaszolni fog egy interpellációra, most félbeszakítjuk a tárgyalást. Mielőtt a legközelebbi ülés idejére és napirend­jére nézve javaslatot tennék, a házszabályok ér­telmében bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a kereskedelemügyi minister ur holnap vála­szolni fog Budaváry László, Csontos Imre, Szűcs Dezső, Dräxler János és Forgács Miklós interpellációjára, amelyek a napirendben a 15., .22., 26., 27. és 31. száma alatt vannak beje­gyezve. Továbbá az igazságügyminister ur szin­tén holnap fog válaszolni Csernus Mihály kép­viselő ur interpellációjára, mely a naplórendben 19. szám alatt van bejegyezve. Napirendi javaslatom a következő : Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legköze­lebbi ülégét holnap, szeptember 1-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendje lenne: 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése; 2. az indítvány- és interpellációs-könyv felolvasása; 3. a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, ezzel kapcsolatban K. Pethes László képviselő különvéleménye és a budapesti ügy­védi kamara kérvénye; 4. a tudományegyete­mekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi köz­gazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról a vallás- és köz­oktatásügyi minister törvényjavaslata, ezzel kap­csolatban a Magyar Zsidó Főiskolai Hallgatók évi augusztus hó 31-én, kedden. i Országos Szövetségének kérvénye. Ezenkívül, amennyiben ezzel végeznénk, némely illeték, továbbá az értékpapirforgalmi adó és a játék­kártyabélyeg felemeléséről a pénzügyinmister törvényjavaslatának tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés napirendi javaslatomat el­fogadta. Ezt határozatként kimondom. Következik a honvédelmi minister ur vála­sza Szilágyi Lajos képviselő űr interpellációjára. A honvédelmi minister urat illeti a szó. Sréter István honvédelmi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos képviselő ur augusztus 17-én azt a kérdést intézte hozzám, vájjon hajlandó-e az igen t. kormány a Move-t Gömbös Gyula erőszakos uralmától megszaba­dítani, visszaterelni az alapszabályok keretébe és igy^ a nemzeti munkának szolgálatába állí­tani. En az interpelláció, indokolásának ama részére, amely személyes kérdésekkel foglal­kozik, nem kívánok reflektálni, (Helyeslés.) de kötelességemnek tartom mindarra, ami az in­dokolásban a hadsereget érinti, őszintén a vá­laszt megadni. Jelezni kívánom előre,. hogy a kérdés meglehetősen kényes és igy nem akarom felkelteni a szomszédok idegességét és kíváncsi­ságát. A képviselő ur legelőször is azt mondotta, hogy a honvédelmi ministerium a Nyukosz-nak kiutalt 4000 méter posztót, hogy azt a tagjai között ossza ki ; ezt a Move kezelte, à Move azonban 50 koronánál nagyobb árt kért mé­terenként és igy ebből 200.000 korona haszna volt. Száraz tényt akarok itt előadni. A hon­védelmi ministerium tényleg kiutalt a Move­nak 4000 méter posztót, de nem a Nyukosz tagjai számára, hanem a Move oly tagjai szá­mára, akik hadirokkantak, hadiözvegyek, vagy pedig njoigdíjasok, és akik a honvédelmi minis­terium jóléti intézményei által ilyen ruhakelmé­ben nem részesültek. A Move tényleg átvette ezt a posztót, megkezdte a kiárusítást és te­kintve a rezsiköltséget, 25 %-kal nagyobb árt kivánt az egyes vevőktől. Később, május végén a ministeriumnak egyik illetékes osztálya arról értesült, hogy a Move tényleg magas árt kivan. Erre az osztály, anélkül hogy a ministert meg­kérdezte volna, — és ezt különösen hangsúlyozni kívánom — kiadott két osztály-értesitést. Az egyik osztály-értesités egyenesen a Move-hoz ment és ebben az állott, hogy a Move ne ki­vánjon ily magas árt, a másik pedig a Nyukosz­nak szólt, amelynek ezzel az átirattal tudo­mására hozta a ministerium osztálya, — ez az, amit hangsiílyozni kívánok : az osztály, nem pedig a minister — hogy a Move-ban a Nyukosz tagjai számára tényleg posztó van és azt ők ott átvehetik. Rupert Rezső : 250.000 koronát nyert rajta a Move!

Next

/
Oldalképek
Tartalom