Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-94
A Nemzetgyűlés 94. illése 1920. Sréter István honvédelmi minister : így tehát Szilágyi képviselő ur tévedett, mert ez a posztó nem a Nyukosz-tagoknak, hanem azoknak a Move-tagoknak adatott, akik nyugdijasok, rokkantak, vagy hadiözvegyek. Ez a két átirat kiment a ministeriumból, de a Nyukoszhoz intézett átiratot a Move, sajnos, nem kapta meg. Ebből kifolyólag a Nyukosz átirt a Move-hez és követelte a 4000 méter posztónak en bloc kiadását, amire a Move viszont , azt mondta : Én erre rendelkezést a minis terium tói nem kaptam és a posztót most már ki nem' adhatom, annál kevésbé, mert az már kiárusitás alatt van. Ez tehát, ugy gondolom, a képviselő ur részéről jóhiszemű tévedés. Mindenesetre némi hiba csúszott be a ministerium részéről is, amennyiben a minister tudta nélkül adta ki rendelkezését, amit el lehetett volna kerülni, ha kissé részletesebben foglalkozunk e kérdéssel. A másik vád, amelyet a képviselő ur a Move-vel szemben felhozott, az, hogy az V30 havidíjakat nem azokra a célokra forditotta, amelyek a Rendeleti Közlönyben meg voltak határozva, hanem politikai célokra és a vizsgálat egy bizonyos fokig meg is állapította a hűtlen kezelést. Én megint csak száraz tényeket kívánok felhozni. Schnetzer honvédelmi minister ur őexellenciája 1919 szeptember 27-én a Rendeleti Közlöny utján elrendelte, illetve felhívta a tisztikart, hogy összilletményemek 1 [so részét — és itt ismét kérem teljes figyelmüket — vonassa le, illetve áldozza azoknak a tiszteknek és tisztek hozzátartozóinak felsegélyezésére, akik megszállott területen maradtak vissza. Ez tényleg meg is történt. A tisztikar a legnagyobb készséggel adta oda filléreit és a minister megbízta a Move-t, hogy ezt a segélyt ossza ki az érdekeltek között, illetve azok között, akik megszállott területen visszamaradtak. A Move ezeket a pénzeket egészen önállóan, külön kezelte, a segélyezést kiutalta egy bizottság, amely állott egy Move delegáltból, egy ministeriumbeli tisztből és egy Move tisztből. Ezek minden hónapban felterjesztették a kimutatást a ministeriumhoz és a ministerium átnézte, tehát felülvizsgálta, vájjon helyesen lettek-e ezek kiutalva. Ez alkalommal de facto rájöttek arra, hogy a Move liberálisan — nem egészen a Rendeleti Közlöny határozványai szerint — kezelte ezeket a pénzeket, mert olyanoknak is adott ezen alapból segélyt, akik nem a megszállott területeken maradtak vissza, hanem a megszállott területekről ide, az anyaországba beözönlöttek. Épen azok is kaptak tehát segélyt, akikre a képviselő ur különös súlyt helyezett. Én ugy gondolom, hogy ezt a Move-nek bűnül felróni semmiképen sem lehet, mert hiszen elvégre nap-nap után látjuk azok nyomorát, akik a megszállott területekről az anyaországba visszaözönlenek, és ha itt talán be is csúszott egy kis eltérés a Rendeleti Közlöny évi augusztus hó 31-én, kedden. §5 határozványaitól,ezt semmi esetre sem lehet hűtlen kezelésnek minősíteni. (Ugy van! Ugy van! half elöl.) Az a bizottság, amely a ministeriumban ezen adatokat felülvizsgálta, egyetlenegy esetben sem állapította meg azt, hogy a Move, illetőleg gazdasági osztályának vezetője, egy nyugdíjazott, minden tekintetben kifogástalan tábornok, politikai célokra adott volna ebből pénzt, viszont azt sem állapította meg, hogy itt hűtlen kezelés forogna fenn. A harmadik kérdés, amelyre kiterjeszkedni kívánok, Gömbös Gyula képviselő ur elnöksége, illetve az a kérdés, vájjon jogosult-e 0 az elnökségre, vagy sem. 1918-ban, mikor a MOYE megalakult, elnökéül választotta Molnár Dezső altábornagy ur őexcellenciáját. A belügyminister ur jóváhagyta az ideiglenes alapszabályokat. Ezen alapszabályok alapján működött a MOVE tovább is. Később, 1919 január 19-én Molnár altábornagy ur leköszönt és a közgyűlés az ideiglenes alapszabályok alapján egyhangúlag Gömbös Gyula akkori vezérkari századost választotta elnökül. Később — amint tudjuk — a Rerinkey-kormány feloszlatta a MOVE-t. A MOVE tovább is folytatta működését -titokban. Amidőn a kommunizmus megbukott, a MOVE ministertanácsi határozattal reaktiváltatott, a régi alapszabályok alapján és igy, ugy gondolom, formailag teljesen helyesen Gömbös vette át az elnökséget. Nézetein szerint és mondjuk, meggyőződésem szerint, az ő elnökségét formailag megtámadni nem lehet. Itt most már csak arról lehet szó. hogy vájjon szolgálatonkivüli viszonyban levő katona lehet-e jelenleg a MOVE elnöke. Az alapszabályok világosan kimondják azt, hogy hivatásos tiszt legyen az elnök, de zárójelben áll, hogy : tényleges, vagy nyugdíjas. Miért maradt ki a harmadik kategória, t. i. a szolgálatonkivüli tisztek kategóriája? Azért, mert akkor, mikor az alapszabályokat megszerkesztették, ez a fogalom egyszerűen hiányzott, mivel a szolgálatonkivüli viszonyt egyszerűen megszüntették. De én tovább megyek és azt állítom, hogy ha mi jelenleg a viszonyokat figyelembe vesszük, ha figyelembe vesszük a MOVE jelenlegi céljait és feladatait, és figyelembe vesszük különösen azt, hogy szomszédaink minden nemzeti szervezkedésünket bizonyos idegességgel nézik; ha továbbá figyelembe vesszük azt, hogy — amint legutóbb is értesültem — a Németországban alakuló hazafias egyesületeket, amelyek egy nagy, hatalmas nemzeti felbuzdulásnak, nemzeti munkának a gerincét képezhetik, mind feloszlatják, akkor kétségtelen az is, hogy az alapszabályokon változtatnunk kell és ennek az egyesületnek az élére hivatásos katonát állítani többé nem lehet. Át kell ezt ruházni egy erre minden tekintetben alkalmas, kiváló más egyénre, tehát nem tényleges katonára.- (Ugy van! Ugy van! ajobboldalon.) Az egyesületet fel kell ruházni a
