Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-84

400 A Nemzetgyűlés 84. ülése 1920. évi augusztus hó 12-én, csütörtökön. jelentésével Váry főügyész urat még akkor is lehe­tetlenné tette, ha Váry főügyész urnák módjában lesz Bernolák képviselő ur vádjainak az ellenkező­jét bizonyíthatni. Mert a tendenciózus híreket, a vádakat mindenki elolvassa*és megjegyzi magának, a rehabilitálást azonban senki sem veszi észre. (Igaz ! Ugy van !) A budapesti lapokban és, ugy látom, a Nemzet­gyűlés 82. ülésének naplójában is nekem impu­tálják azt a kijelentést, hogy a Tisza-ügyben eljáró katonai biróság szovjet-biróság, Kun-féle biróság. Ki kell jelentenem, hogy én ezeket a kifejezéseket nem használtam, ' mert ha használtam volna, akkor reám is szólt volna az elnök urnák Gömbös Gyula igen t. barátommal szemben tett figyel­meztetése és akkor férfias kötelességemnek tartot­tam volna, hogy a Nemzetgyűlés előtt bocsánatot kérjek ezen kijelentésemért. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az ügyet jól megfontolva oda konkludálni és azt határozni, hogy igenis Friedrich István men­telmi jogát ne függesszük föl és őt ne adjuk ki. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Szónokot számo­san üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Bródy Ernő jegyző: Fangler Béla ! Fangler Béla : T. Nemzetgyűlés ! A kérdés már annyira tisztában van, hogy nem is szólalnék fel, ha nem volnának személyes tapasztalataim ebben az ügyben. Röviden, néhány percig óhaj­tok csak beszélni. El kivánom mondani azt, hogy akkor, amikor 1919 április 23-án mint ellenforra­dalmárt Budapestre hurcoltak a Markó-utcában lévő börtönbe, ott volt Csernyák Imre is, a katona­tanács elnöke. Séta közben beszélgettünk Cser­nyákkal a forradalomról és séta közben kérdezős­ködtem tőle a Tisza-gyilkosságról is. Csernyák hallgatott. Mikor azonban azt kérdeztem tőle, hogy hogyan lehet az, hogy maga, aki a Katona­tanács elnöke volt, aki úgyszólván a forradalmat csinálta, most a kommunizmus alatt börtönben van, akkor Csernyák Imre magából kikelve mondta: »Ez a legnagyobb disznóság és gazság, hogy én itt senyvedek a börtönben, pedig én vezettem a nemzetet a szabadulás útjára, s olyan ember, mint Friedrich, akinek nincs része a forradalom előidézésé­ben és nincs része Tisza meggyilkolásában, mint méltóságos ur élvezi az életet és a szabadságot.» Később, egy hónap múlva a gyűjtőfogházba vezettek át, mint elitélt fegyencet. Ott mint aszta­losinas voltam alkalmazva az asztalosműhelyben. (Derültség.) Heltai Viktor, aki a forradalom ide­jén városparancsnok volt, szintén ott volt és mint sotTőr volt ott alkalmazva, azonban a teherautó­jával minden őrizet nélkül számtalanszor bejött Budapestre, kivételes szabadságot élvezett. Mikor Heltai Viktor bejött hozzánk a műhelybe forgá­csot kérni, beszélgettünk vele többször. Ö hasonló kijelentést tett, mint Csernyák. Mikor azt mond­tuk nelá, hogyan lehet az, hogy maga, Heltai, a forradalom lelke, börtönben van, ő is azon botrán­kozott meg, hogy a börtönben senyved, mig Fried­rich minden érdem nélkül — ezt hangoztatta — aki sem a Tisza-gyilkosságban, sem a forradalom előkészítésében részt nem vett, élvezi a szabadsá­got és a méltóságos címet. Beniczky Ödön : Hogy lehet Heltai szabadon ? Fangler Béla : Ezeket elmondtam, mert azt hiszem, hogy ezzel is hozzájárultam ahhoz, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben. Én nemcsak azon okoknál fogva, amelyek jogásztársaim által előadattak, hanem politikai okoknál fogva is "a kiadás teljes megtagadásához járulok hozzá. (Élénk helyeslés a szélsőbaloidaion.) Elnök : Szólásra senki sincs többé felirva. Kivan még valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. «Szó illeti még az előadó urat, és pedig ugy a többségi vélemény, mint a különvélemény előadóját. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ez az ügy, amelyet tárgyalunk, elég módot és al­kalmat adott a Nemzetgyűlés jogásztagjainak arra, hogy véleményüket szép jogi tornákban ki­fejthessék. Én nem akarok többé a részletekbe belebocsátkozni, csak egy kijelentést teszek : hogy én is, mint jogász — amint Rupert Rezső igen t. képviselőtársam engem aposztrofált — átgondol­tam jogi szempontból minden tekintetben a kér­dést és ma is azzal a megnyugtató érzéssel keltem fel és állok itt, hogy amit mondtam, abban igazam van : a Nemzetgyűlésnek ebben az esetben a men- « telmi jog felfüggesztésétől elzárkóznia nem lehet. Meskó Zoltán: Rupert is ezen a véleményenvanl Dräxler János : Tisztán akarunk látni ! Mikovínyi Jenő előadó : A társadalom meg­alakulásának alapfeltétele a személy- és vagyon­biztosság, ennek szolgálatában állanak a törvények, melyeket később a társadalom kialakulása folytán teremtenek. Az első és fő érvényesülés az anyagi jogot illeti meg, az alaki jog csak az anyagi jognak érvényesítése érdekében alkottatik. Az ősforrás, a társadalmi lét alapja az anyagi jog, az anyagi jogot az alakiságok kedvéért feláldozni még akkor sem szabad, ha azok az alakiságok egyes konkrét ese­tekben hiányosak, vagy nincsenek meg. Ebben az esetben azonban, — hangsúlyozom — meggyőződésem szerint meg is vannak azok az alakiságok és alaki kellékek. T. Nemzetgyűlés ! Zárszóról lévén szó, nem beszélek sokat. Az 1918. év vége a forradalom salak­ját dobta fel, a forradalom salakját késztette cse­lekvésre és azóta immár majdnem két esztendő telt el s ez a két esztendő egyebet sem tett, különösen annak utolsó hónapjai, sőt — bogy ne adjak okot ellenvetésre — ennek az időnek első része nem, csak az legutolsó hónapjai, mint hogy itt felelős egyének s minden jóravaló ember, aki a hazáját szereti, arra törekszik, hogy rendet teremtsen. Ezt teszi a törvényhozás, ezt tették a mindenkori kormányok. Rendet, jogbiztosságot és személy­biztonságot akarnak teremtem. A Tisza-gyilkosság ennek a forradalomnak, ennek a salaknak a ténye. A Tisza-gyilkosság ügy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom