Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-72
A Nemzetgyűlés 72. ülése 1920. tiltakozás a Ház minden oldalán.) Igenis, egyedül. (Zaj.) Szabó József : A -nyugalmazott kommunista pártot képviseli. (Hosszantartó zaj.) Csizmadia Sándor : Az igazság nem lesz azzal hazugsággá, ha önök azt mondják rá, hogy nem igaz. (Élénk felkiáltások : Mi is a munkásságot képviseljük !) A munkáspártból én magam vagyok itt egyedül. (Zaji) Már most ez utáii a kis incidens után . . (Egy hang a haloldalon : Leülhet !) Leülhetek, de nem tudom, hogy jó lesz-e azután. Leülhetek, de odakünn az élet nem ül le, azt nekünk itt el kell intéznünk, uram ; mi itt hiába ülünk le, azáltal a dolog nincs elintézve. Kuna P. András: Itt a kenyérről, a munkakérdésről van szó, nem a párt címéről ! Semmi közünk a párt címéhez. Csizmadia Sándor: Nagyon fontos dolog az, amit épen megszakítottam. Nem a címről van itt szó, hanem a nemzetköziségről. (Zaj.) Épen azt kívántam kifejteni, hogyan fogjuk mi fel a nemzetköziséget. (Halljuk! Halljuk!) Hogyan fogom én fel? Ugy fogom fel, ahogy a többi közt Bébel is felfogta, aki — emlékeznek rá — azt mondta, hogy ő nemzetközi szociáldemokrata ugyan, de ha az országot ellenség támadja meg, akkor, bár ő már öreg ember, vállára akasztja a puskát és megy az ellenség ellen. Bartos János: A tanitványai nem igy gondolkoznak ! Csizmadia Sándor: Igaza van, t. képviselőtársam, nem igy gondolkoztak, (Egy hang a baloldaion: De a Jakabok nem akasztottak •puskát!) de én igy gondolkoztam, mert én nem tudom, hogy t. képviselőtársam, aki közbeszólt, oda volt-e a háborúban ; én oda voltam, de a képviselő ur nem volt oda. (Élénk derültség.) Bartos János: Ott is izgatott ! Csizmadia Sándor: Már most azt mondom, hogyha az összes külföldi szocialisták mind szerethetik és védelmezhetik a hazájukat, mi, magyar szocialisták legyünk az egész világ szocialistáinak a balekjei? (Egy hang a baloldalon: Voltak!) Voltak, lehettek, én nem voltam, nem jöttem rá későn. Oláh Dániel: Ezt csinálták a szocialisták ! Csizmadia Sándor: Ha a t. képviselő urak azt akarják, hogy mi ne legyünk hazafiak, akkor is azok leszünk. (Zaj és közbeszólások a Ház minden oldalán.) Taszler Béla: Látni szeretnők ! Csizmadia Sándor: Emlékezhetünk rá, hogy a világháborúban Hervé Franciaországban a legszélsőbb még a szocialisták között is . . . Somogyi István : Szindikalista ! Csizmadia Sándor : ... legjobban uszított -ellenünk, hogy minket hogyan kell leverni és tönkre tenni és egyáltalában nem gondolt arra, hogy itt elvtársakat kell majd agyonlőni előbb és elvtársaknak kell meghalniok. A németek mindig megszavazták a hadiköltségeket, szóval, védték a hazájukat. Vandervelde, a belga parlamentben a évi július hó 29-én, csütörtökön. 95 legnagyobb eréllyel védelmezte a hazáját és igy volt ez a többi országokban is. Somogyi István : Annál csúnyább t volt a magyarországi szerepük ! Csizmadia Sándor: Annál csúnyább, ezt éfi mind leszögezem. Méltóztatnak látni, hogy én tárgyilagos vagyok a munkásokkal szemben is. Annál csúnyább volt, hogy csak nálunk nem szóltak arról semmit, hogy ezért a hazáért csinálni kellene valamit. Ezt én mind elismerem. Bartos János : Köztük volt ! Csizmadia Sándor : A világháború után jött a diktatúra. Annak is megvoltak az előzményei, azok az előzményei, amelyeket itt nagyszerűen elmondott már Vass t. képviselőtársam is, akinek beszéde legnagyobb részét aláírom a legnagyobb elismeréssel, különösen azt, hogy az a diktatúra nem jött csak ugy magától, hanem megvoltak annak az előzményei. I Itt volt a világháború, azután jöttek mások is, itt volt a mi nagy gyámoltalanságunk és tehetetlenségünk, meg az a kimerültség, amely a világháboiu nyomán jár. Az emberek már ki voltak fáradva, nem tudtak és nem akartak a'közügyekkel törődni. Gunda Jenő: Azért lettek népbiztosok! Csizmadia Sándor: Ez volt a következmény. Hogy a diktatúra hallatlan erőszakoskodás volt és olyan csapás és olyan rendszer, amilyenre a világtörténelemben példa nincs, azt mindenki tudja, ezt nem kell bizonyítani. Azonban szerencsére ezen is túl vagyunk. Most másról van szó, arról, hogy ne jöjjön megint egy másik forradalom. Én kint jártam a vidéken, sokat járok kint és elmegyek nemcsak a piactérre, hogy a hordóra felállva szónokoljak, _ hanem elmegyek a házakba, elmegyek még a putrikba is, megnézni a cigányokat ... « Somogyi István : Ott lakik-e még a Sári ? Csizmadia Sándor: Ne viccelődjünk, mert nagyon komoly dolgokról van szó. Agydeszkán feküsznek ezek, a legnagyobb nyomorúságban élnek, de azért az újságot valahogy elolVassák. Es ott, künn az országban érik valami. Somogyi István : Tudjuk. Az elvtársak érlelik. Csizmadia Sándor : Érlelik ? Ha érlelni akarják, érlelik .... Bartos János : Aki érleli, fel lesz akasztva ! Csizmadia Sándor : ... nyilván azok érlelik, akiket itt más képviselőtársaim már megneveztek, érleli a közigazgatási tudatlanság és érlelik még más hatóságok is. Somogyi István : Tessék csak kimondani. Csizmadia Sándor : Neveket is mondok, a csorvási főjegyző érleli és érlelik mások is. Somogyi István : És a csorvási korcsmáros. Csizmadia Sándor : Nem a korcsmáros, a főjegyző : Popovicsnak hívják. Mondok nevet mást is, olyanokét, akik egyenruhákban járnak, és igaz. hogy jó szándékkal, nem rossz szándékkal, mert épen azt akarják, amit mi, hanem bizony tájékozat-
