Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-72

96 A Nemzetgyűlés 72. ülése 1920. évi július hó 29-én, csütörtöhön. Ianul és rosszul intézik a dolgokat és elkeserítik az embereket. Ez az egyik baj. A másik pedig az, hogy nyakrafőre folynak a letartóztatások mostis, pedig gróf Andrássy Gyula képviselőtársamnak teljesen igaza van abban . . . Szabó József : Jól egymásra találtak ! Csizmadia Sándor : . . . bogy politikai véle­ményért, megGyőződésért egyáltalán nem lehet büntetni senkit sem, hacsak nem közönséges bűn­cselekményt követett el az illető. ^ Rassay Károly : Ezért nem is büntetnek senkit. Csizmadia Sándor : Dehogy nem. Az internál­tak között vannak ezren meg ezren, akik ellen semmiféle konkrét vád nincs . . . Rassay Károly : Kommunisták voltak, azért vannak internálva. Csizmadia Sándor : . . . csak annyi, hogy kom­munisták voltak, holott nem is voltak azok, hanem amint az minden ellenforradalom után lenni szo­kott, tudjuk, igy volt a 48-as forradalom után is, Jókai eleget irt erről, hogy aki azelőtt haragudott valakire, az most feljelentette. És most ez megint igy történik és viszik az embereket nyakra-főre. Henzer István : Hát tavaly májusban, június­ban nem vitték a gazdákat ? Somogyi István : Magát is elvitték ! Csizmadia Sándor: Hát azon az állásponton vagyunk, hogy mert valaki rosszat cselekedett, én is rosszat cselekedjem? Ellenkezőleg, nekünk be kell bizonyítani, hogy jobbak vagyunk, jobban tudjuk a dolgokat intézni. Somogyi István: Hogy még egyszer a nyá­lainkra üljenek I Csizmadia Sándor: És mi lesz, ha az embere­ket politikai megGyőződésükért üldözik? Rassay Károly: Nem büntetnek ezért senkit. s Budaváry László: Miért dobálják ki a szociál­demokraták és a zsidók a gyárakból a keresztény szocialistákat ? Csizmadia Sándor: Bosszul teszik. Szabó József: Miért nem kifogásolta ezt, ami­kor bennünket becsuktak, ön meg elment állam­titkárnak? Csizmadia Sándor: Én ezt már akkor kifogá­soltam, amikor ön még meg sem Volt. (Derültség.) Thomas Ferenc: Hány éves? Szabó József: Ugy látszik, nem sok ered­ménnyel dolgozott. Csizmadia Sándor: T. képviselőtársam örül­het neki, mert nagyon fiatalnak látom ! Rassay Károly : Lehet még népbiztos is, ha sokáig él ! Csizmadia Sándor: Én is szeretnék olyan fiatal lenni ! Hát mi lesz akkor, ha a győztes politikai ha­talom, a győztes rendszer mind becsukja az előzőt ? Akkor meddig' leszünk mi itt szabadok ? Somogyi István : A kommunizmus nem rend­szer volt ! Szabó József: Maga mondotta, hogy rabló­banda volt ! Csizmadia Sándor: Akármi volt, rendszer volt. Hát a betyároknak nincs rendszerük ? Az is rendszer. Somogyi István : Azt kívánja, hogy szabadon fussanak a betyárok ? ^ Csizmadia Sándor: Nem azt, hanem azt, hogy akik ellen konkrét, bebizonyítható vád nincs, azok menjenek haza és dolgozzanak (Felkiáltások : Igy is van ! Meg is van 1) és hogy ne lázítsanak otthon az éhező gyerekeik ésme történjenek olya­nok, hogy pl. az egyik asszonynak Orosházán a férje szintén oda van és ő most költetett tizenkét kacsát, azokat felnevelte és el akarta hozni Pestre, mert azt hitte, hogy itt részint jobb áron elad­hatja, részint itt olcsón vehet ruhát a gyerekei­nek : s a rendőrség elkobozza a kacsát, elárvere­zik, az asszony pedig nem kap egy garast sem s a a tizenkét kacsa most lázit egész Orosházán. (Derültség. Zaj. Felkiáltások : Lázit %) Lázit bizony, nagyon is lázit. Ilyen dolgokat nem lehet csi­nálni. Az a fontos, hogy a bosszúállás politikáját végre hagyjuk abba. Abból teljesen elég volt ! Azokat, akik konkrét vád alatt vannak, akikre bebizonyít­ható, hogy gyilkoltak, loptak vagy akármi olyat cselekedtek, ami a büntetőtörvénykönyvbe üt­közik, tessék azokat otttartani, az a bíróság dolga ; de aki csak gyanús, utóvégre azért van künn csendőrség és rendőrség, hogy elintézze azt, aki gyanús. Én meg vagyok Győződve, hogy azok, akik már hónapok óta, majdnem egy év óta ott benn vannak, — hiszen láttam egypárat, akit ki­szabadítottunk nagynehezen — azok még a szom­szédba sem mernek elmenni, örülnek, hogy künn vannak, nemhogy még valalmi veszedelmet akar­nának csinálni. Különben azonkívül még igen há­lásak is azért, hogy nekik megbocsátották azokat az úgynevezett bűnöket. Utóvégre örökké ugy sem tarthatjuk őket benn, mégis csak ki kell en­gedni. Tehát az volna a szükséges és fontos, hogy ők ugy jöjjenek ki, hogy tudják és érezzék, hogy ezt mi csináltuk, hogy ezt nem verekedte ki senki, hanem ezt mi a magunk jószántából és a magunk bölcs belátásával intéztük igy. Budaváry László : De a Jakabok mást fognak nekik mondani ! Csizmadia Sándor : Nem fognak mondani. Az orosházai elöljáróság pl. ezt megcsinálta. Az ügyészek jórésze, azt merem mondani, meglehetősen széles látkörü ; a békéscsabai ügyész adta azt a tanácsot az asszonyoknak, akik a fér­jeik után járkáltak : Kérem, menjenek el az elől-1 járóságukhoz, hogyha az elöljáróság ad egy garantáló írást, hogy ezek meg ezek az idézésre megjelennek, hogy meg nem szöknek, akkor szabad­lábra helyezem őket rögtön. Az aszonyok . akkor eljöttek hozzám, én elmentem az elölj ár ósághoz' és megmagyaráztam az elöljáróságnak, hogy milyen fontos az, hogy az a gyűlölet, amely az elöljáróság ellen «gyre növekszik, megszűnjék ; mert láttam ezt a gyűlöletet, hiszen reggel öt órától este hétig

Next

/
Oldalképek
Tartalom