Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-72

A Nemzetgyűlés 72. ülése 1920. évi július hó 29-én, csütörtökön. ^9 zettségénél fogva is a legkisebb jövedelem sem maradhat a középiskolai tanárok fizetése mögött. Usetty Ferenc : Abból ugyan nem fognak megélni. Ha csak azt kapják, akkor ékezni fognak. Fertsák Jenő : Ez csak az alapja, többet szívesen veszek. Ezekben a keretekben kell gondoskodni a szerzetesrendekről is, és pedig a férues női szerzetesrendekről, amelyeket az utóbbi idők közgazdasági viszonyai válságba sodortak egyaránt. (Igás! Ugy van!) Egyes rendek, melyeknek birtokai és zárdái megszállott területen vannak, szinte kétségbeejtő helyzetben vannak. Ki ne tudná, bogy mivel tartozik a magyar kultúra a bencéseknek, a premontreieknek, a cisztercitáknak, a piaristáknak, kapucinusoknak, domonkosoknak, ferencieknek és egyéb jeles rendeknek? Ott vannak azután a női szerzetesrendek. A rengeteg egyházi vagyon mellett olyan alapitványokból tengetik életüket, amelyek a régi időkre szabva, évi pár száz koronát jövedelmeznek, úgyhogy ezek a legelemibb ruha- és lábbeliszükségletükről sem tudnak gondoskodni. Ki ne tudná, hogy mit köszön nekik a magyar nőnevelés és ki ne tudná, hogy a betegápoló nővérek, ezek az áldott lények, ép olyan hősnői voltak az annyi ragály ós fertőzés veszélyének kitett kórtermeknek, mint amilyen hősei voltak a katonák a harctereknek? (Ugy van! Ugy van!) Nem szabad elsorvadni engednünk az egyház ezen ősi intézményeit, amelyeknek a keresztény kultúra és humanizmus annyi hálával tartozik s amelvek a papsággal egyetemben a kommunizmus alatt, midőn annyi szervezet csődöt mondott, midőn annyi ember gyáván behódolt, mint gránitszikla álltak meg a destruktív törekvések árjával szemben. Ezeken a tűrhetetlen állapotokon segiteni , kell, és pedig alaposan és haladéktalanul. Ez egyaránt hazafiúi és emberi kötelesség. Sőt azok után a keserű tapasztalatok után, amelyeket a világi tanerőkkel a kommunizmus ideje alatt szereztünk... Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek ministere : Csak egy részével, egy kicsi részével ! Usetty Ferencz : Bizonyos részével ! Fertsák Jenő :... egy részével, én az eddiginél sokkal nagyobb részt juttatnék a rendeknek, és pedig ugy a férfi- mint a női rendeknek a gyermeknevelés terén. Ezeken a dolgokon sürgősen és alaposan segiteni kell, és pedig nekünk világiaknak kell a segítést sürgetnünk. A papság nem zúgolódik, nem szervezkedik, nem ülésezik, nem ujságcikkezik. Megnehezíti ezt hivatásának egész természete, s hogyha akarná, sem tehetné, mert engedelmességgel tartozik azoknak, akiknek nem érdeke e kérdések feszegetése. Tűr, szenved és hallgat. Az államhatalomnak kell ebbe a kérdésbe belenyúlnia ; meg kell teremtenie törvény utján az autonómiát s addig is azonnal megadnia mindazt, amit anélkül is megadhat, mert keserűen meg fogja bőszülni magát minden késedelem. Az én ifjúkoromban még más, mint tiszta jeles, praematurus, az ifjúság szellemi elitje a papi pályára nem is gondolhatott. Huszonöt éve ennek, — ós ma alig van konkurráló. Az ifjúság kerüli ezt a pályát, mert nem látja ott biztosítva a legelemibb exisztenciáját sem. Selejtes, másutt nem boldoguló elemek fogják elárasztani ezt a pályát. Ezek legyenek a nép vezérei ? Ezek legyenek a keresztény gondolatnak, a keresztény erkölcsi világrendnek hirdetői ? Ezekre bízzuk legdrágább erkölcsi és szellemi javaink őrzését és védelmét? Ezeket a dolgokat kell rendezni, ezeket a kérdéseket intézményes, praktikus tettekkel biztosítani, ezeket a kérdéseket kell a keresztény kormányzat homlokterébe állítani ; akkor többet tettünk a keresztény gondolat és az erkölcsi világrend győzelméért, mint bármi mással. (Ugy van! Ugy van

! half elöl.) Ez a tetteknek az antiszemitizmusa, amely a keresztény gondolat, a keresztény erkölcsi világrend győzelmét szolgálja anélkül, hogy az ellentáborban visszahatást keltene. Kérem is a kormányt, hogy tegye meg a kezdő lépéseket, tartsa meg a legsürgősebben a szükséges tanácskozásokat és ankéteket és azután tegye meg a javaslatait. Több jóakarat, több munkakedv, mint ebben a Nemzetgyűlésben, még nem volt parlamentben. A kormányon a sor, hogy ezen par excellence keresztény kérdésekben a javaslatait mielőbb megtegye. . Még egészen röviden a falu kultúrájának kívánok pár szót szentelni. (Halljuk ! Halljuk !) Mint régi vármegyei tisztviselő, ennek éltem, ennek szenteltem életem egész munkáját. Ezt szolgáltam szivem minden melegével, lelkesedésem minden erejével. Mindig fáj nekem, ha azt hallom, hogy a magyar falu maradi. Nem maradi az, szinte szomjúhozik a kultúra után. Különösen mióta az anyagi helyzete javult, nincs a falusi embernek kedvesebb témája, mint az' iskolájának fejlesztése. Gazdasági oktatást kivan, mindenki a többtermelésnek jegyében dolgozik, mintagazdaságok, mintakertészetek, gyümölcsösök, méhészetek s a többi létesítését óhajtja, meg akar ismerkedni a többtermelésnek feltételeivel és eszközeivel. Nem részletezem itt ezt a kérdést, gyönyörűen kifejtette azt itt nemrég a kultuszminister ur. Csak kérjük, hogy sürgősen váltsa valóra a terveit. Itt sem milliókról van szó. A legtöbb falu maga produkálja majd a szükséges anyagi erőt . . . Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek ministere : ITgy is kell ! Ez az egészséges. Fertsák Jenő : ... sőt a szellemi erőt, szellemi feltételekét is. (Az elnöki széket Bakovszky István foglalja él.) Akárhány helyen kiváló gazdák, birtokosok, gazdatisztek, sőt sok helyütt maguk a tanítók