Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-71

68 A Nemzetgyűlés 71. ülése 19% Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy-, minister urnák. Ki a következő szónok ? Szabó Sándor jegyző: Hornyánszky Zoltán. Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Amikor tavaly a • proletárdiktatúrának nyomorúsága ránk szakadt, amikor a rend, nyugalom és béke tisztes feltételei megszűntek, amikor minden ember lelkében felszakadt az óhajtás, hogy Magyarországon a jogrend, amely megrendült, végre helyreálljon, amikor minden ember csak azért sóhajtozott, hogy az a nyugalom, az a béke, amely előbb osztályrésze volt, visszatérjen : akkor mindenki nyugtalanul várta-leste azt a pillanatot, amikor végre ismét visszaállíthatjuk a jogrendet. (Halljuk! Halljuk! half elől.) A jogrend legelsősorban való aláásása a proletárdiktatúra alatt kezdődött. Nagyon jól tudja mindenikünk, hogy a legelsősorban hivatott hatóságot, a biróságokat kezdték ki a proletárdiktatúra alatt, ezeket rendszabályozták meg, elvették jogkörüket és felállították az úgynevezett forradalmi törvényszékeket, amelyek jogrend és igazság nélkül akarták a gétto uralmát biztositani. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mélyen t. Nemzstgyülés ! Az a jogrendféltés, amely azt hiszem, itt él mindannyiunk lelkében (Igaz ! Ugy van ! balfelól.) s amely szerint mindannyian azt akarjak, hogy a jogrend, amely elbillent, helyreálljon s az a mérleg, amely lefelé sülyedt, felfelé szaladjon (Igaz ! Ugy van ! balfelól.) és az igazság, a becsület uralma lépjen mindenütt életbe és foglalja el azt a helyet, amely őt megilleti, kötelességünkké teszi, hogy féltékenyen őrködjünk afölött, hogy az illetékes hatóságok a maguk szabályai szerint járhassank el. Ha az illetékes hatóságok elől egyeseket elvonnak, az a jogrend sérelme, és sérelme a jogrendnek az is, ha olyan hatóságok avatkoznak be bizonyos ügyek elintézésébe, amelyeknek erre sem illetékességük, sem hatáskörük nincs. Ha ilyesmi történik, komolyan fenyeget annak veszedelme, hogy a jogrend megdől, amivel együtt bekövetkezik az anarchia uralma. Ezt intézményessé tenni, ezt elnézésekkel biztositani, ezt valahogyan, valami módon eldisputálni nem szabad és nekünk féltékenyen keil őrködnünk a jogrend feltétlen uralma fölött, (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) mert addig ebben az országban becsület, tisztesség, igazság és igazságosság nem lesz, amig a jogrend azon a helyen nem áll, amely őt hivatásánál fogva megilleti. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Itt történt valami. Hónapok óta, úgyszólván egy esztendeje suttognak róla. A Tisza-gyilkosság tetteseiről beszélnek és várjuk, hogy megtudhassuk, kik is hát azok, várjuk, mikor pattan ki a titok, várjuk a főtárgyalás kitűzését, de sehol semmi. Kérdezzük, kinek áll érdekében, — mert érdek nélkül az életben nem történik semmi, és a causalis nexus mögött mindig ott találjuk az anyagi rugókat — kinek érdeke, kinek válik hasznára, hogy még ma sem látunk ti -,:• tán, hogy az a Tisza-gyilkosság, amely'. évi július hó 28-án, szerdán. ről irják a lapok, hogy a vizsgálat már befejezést nyert, még mindig nem tárgyaltatik, hogy összeütközés Van két hatóság között, hogy a legújabb fejlemények szerint deus ex machinaként, óriási meglepetésre olVassuk, hogy augusztus másodikára ki van tűzve a főtárgyalás — a katonai biróságnál. A vizsgálóbíró átirata a legfőbb katonai parancsnoksághoz az illetékesség kérdésében a maga jogát vitatja, a katonai biróság viszont azt mondja, hogy ő az illetékes. Milcsevics János: A katonákra nézve igen. Hornyánszky Zoltán: Leszek bátor majd meg "világitani, hogyan áll ez a kérdés, hiszen én is foglalkozom valamelyest a joggal. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Miután ma az irányzat az, hogy a jogrendet fent akarjuk tartani, féltekenyen kell őrködnünk afölött, hogy melyik hatóság illetékes ebben az ügyben dönteni. A katonai biróság, az 1912. évi XXXIII. t.-c. 40. §-ának kötelező intézkedése értelmében, ha illetékességi összeütközés áll elő a polgári biróság és a katonai hatóság között, tartozik jelentést tenni a legfőbb honvédtörvényszéknek, amely azután vagy azt mondja, hogy az illetékesség minket illet meg, és átir a birósághoz, vagy pedig, ha nem látja, hogy az illetékesség az övé, megkeresi a polgári biróságok közül a legfőbbet, a királyi Guriát és ezzel együttesen konsziderálván, állapitják meg az illetékességet. Most mi történt? A Tisza-ügyben az egyes vádlottakat egyszerűen átvitették a katonai hatósághoz, ott kihallgatják, ott tartják őket. . . Milcsevics János: Ezek katonák voltak. Hornyánszky Zoltán: Arra isieszek bátor rámutatni. Ott tartják őket a törvény határozott rendelkezése ellenére, mert az 1912 : XXXIII. te. 16. §-a taxatíve felsorolja,; melyek azok a esetek, amelyekben a katonai biróság jár el és annak ellenére, hogy a honvédelmi ministernek 100.112/920. számú rendelete expressis verbis kimondja, hogy a nem hivatásos katonák 1919 már* cius 21-én leszerelteknek tekintendők. Rassay Károly: De a Tisza gyilkosság 1918-ban történt. Hornyánszky Zoltán : Tudom, de a 16. §. expressis verbis kimondja, hogy noha a bűncselekmény akkor volt elkövetve, többé ahhoz a hatósághoz nem tartozik. Ezen az alapon vitatja a kir. ügyészség azt, hogy a biróság az illetékes és ma van a vizsgálóbírónak már. végzése . . . Somogyi István : Nem lehet befolyásolni semmiféle formában. i Hornyánszky Zoltán : Ezt nem is akarom, eszemágában sincs. De kérdést akarok intézni, vájjon illetékes hatósága elé kerül-e ez az ügy, illetve azok a vádlottak, akik vádolva vannak, illetékes fórumok elé jutnak-e ? Tisztán ez a szándék vezet. Vagyok én is olyan féltékeny őrzője a jogrendnek, mint tisztelt képviselőtársam, mert én biró voltam.. Ha az ügyvédnek az a hivatása, ho gy a jogrendet védje, nekem mint birónak első-