Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-71
A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. évi július hó 28-án, szerdán. 69 sorban kutya kötelességem ! (Ugy van ! Ugy van !) Tehát tisztelt képviselőtársammal együtt haladjunk a jogrend kiépítésében. Köztünk e tekintetben nincs eltérés, a plattform, azt hiszem, teljesen azonos. (Igaz ! Ugy van !) Mélyen t. Nemzetgyűlés Î Minthogy bekövetkezett az, hogy itt illetékességi összeütközés van, amint a lapok irják, mondom én egyebet nem tudok, de a lapok szerint, nevezetesen az Uj Lap szerint ez a helyzet, hogy a vizsgálóbiró magáénak vitatja az illetékességet és a katonai hatóság szintén s akkor mi történik ? Kitűzik a főtárgyalást 1920 augusztus 2-ára a katonai bíróságnál, mielőtt még az illetékességi összeütközés •kérdésében határozatot hoztak volna. Somogyi István : Hatásköri összeütközés. Hornyánszky Zoltán: Az illetékesség kérdésében, mint voltam bátor az előbb kifejtem, elsősorban a legfőbb honvédtörvényszéknek a kir. Curiával együttesen kell megállapítani a vitássá vált illetékességet. Hiszen ezt vitatja a kir. ügyész, a vizsgálóbiró, tehát nagyon is lényeges és a jogrend érdekében nem közömbös dolog, hogy hova utalják ezt az ügyet, hol lesz meg a főtárgyalás. Nézetem szerint addig főtárgyalást tartam, amig az illetékesség kérdése elintézve nincs, nem szabad. Ha történt ilyesmi, ugy ez a jogrend sérelmére történt, amit feltétlenül reparálni kell. Ezért voltam bátor felszólalni és ezért intézek kérdést a jelen nem lévő honvédelmi és igazságügyminister urakhoz, hogy vájjon van-e ezekről a dolgokról tudomásuk és vájjon mit hajlandók ebben a kérdésben tenni, hogy a jogrend, amelyet mi olyan féltékenyen akarunk őrizni és hiszem, hogy legjobb tudomásom szerint őrzi ezt ebben a teremben mindenki, amely 1919-ben megbillent és még ugyanabban az évben helyrebillent egyes nagygondolkozásu tisztességes keresztény magyar embereknek munkája révén, hogy az a jogrend, amely most megint kezd billenni, valahogyan stabilitásban legyen, mert ha nem marad meg a maga stabilitásában, ennek az ország látja kárát. Bátor vagyok az igazságügyi és honvédelemügyi minister urakhoz a következő interpellációt intézni (olVassa): »1. Igaz-e, hogy a gróf Tisza István gyilkosságával vádoltak bűnügyében a katonai hatóság folyó évi augusztus hó 2-ára főtárgyalást tűzött ki ? 2. Ha igen, van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy ebben a bűnügyben egyes vádlottakat a katonai hatóság illetéktelenül saját illetékességének megállapítása nélkül egyszerűen elvont a polgári biróság illetékessége alól. 3. Hajlandók-e a minister urak intézkedni, hogy amig az illetékesség kérdésében az illetékes hatóságok a tételes törvények értelmében meg nem állapi tják szabályszerüleg az illetékességet, addig az illetéktelenül eláró és főtárgyalási határnapot kitűző katonai hatóság a nála kitűzött főtárgyalást napolja el s akkor tűzzön ki főtárgyalást, amikor az illetékesség kérdése kétséget kizáró módon tisztázást nyert?« Elnök: Az interpelláció kiadatik az igazságügyi és a honvédelmi minister uraknak. T. Nemzetgyűlés ! Az előbb Meskó Zoltán képviselő ur interpellációját töröltük azért, mert ő nem volt jelen. Most bemutatom Meskó Zoltán levelét, amelyben az elnök úrtól kérte, hogy az interpellációt elhalaszthassa. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék az interpelláció bejegyzésének érvénybentartása mellett a halasztást megadni. (Felkiáltások: Újra beírható!) Ez lehetséges a házszabályok értelmében. Azonban e levelet csak most adták ide s minekutána itt volt már a levél az irodában, kérem, hogy a halasztást megadni méltóztassék. (Megadjuk!) Az interpelláció elmondására a halasztás megadatott. Ki következik? Szabó Sándor jegyző: Drozdy Győző ! Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! A rendszertelen adóadminisztrációnak egyik tipikus esetében óhajtok interpellációt intézni a pénzügyminiszter úrhoz. Még március 3-án kaptam a következő levelet. (olVassa) ; »Kisgazdatársaim közül többen voltak nálam ma és arról panaszkodtak, hogy a keszthelyi fináncok hallatlanul nagy adót vetettek reájuk, azért, mert a kommunizmus ideje alatt megfőzték egy, a faluban maradt kisüstön törkölyüket. Jóllehet, a kommunizmus alatt közhirré tették, felsőbb parancsra, hogy mindenki szabadon megfőzheti törkölyét és seprőjét és gazdáink ezért voltak bátrak azt megtenni ; ennek dacára a fináncok nemcsak a rendes adót, az azelőtt szokásban levőt, rótták ki reájuk, hanem még nem tudom én hányszoros bütetest is ; ugy, hogy egy 24 órás főzés most a büntetéssel együtt 474 K 88 fillérbe kerül minden egyes gazdának. Hát ez hallatlan eljárás ! Van egy kisgazda, kinek nincs más birtoka, mint egy kis lakóháza és körülbelül egy hold szőlője, ö három 24 óráig főzött törkölyt és most háromszor ilyen összeget, azaz 1424 K 64 fillért kellene fizetnie. Nem elég volt gazdáinknak az, hogy a kommunisták elvitték lovaikat, marháikat és hitvány fehér pénzzel fizették őket ki, tehát mennyit károsultak ott is ; most a mai kormány pedig büntetéssel sújtja őket azért, mert engedelemmel megfőzték saját portékájukat. Nem zárkóznak el a rendes adófizetés elől, de ne büntessék őket igazságtalanul. Annak idején a fináncok itt jártak falunkban és senkinek sem szóltak, hogy nem szabad főzni. Tehát gazdáink semmi esetre sem hibásak ; aki pedig nem hibás, azt büntetni nem lehet. Egypáran meg is fizették ezen emiitett összegeket, mert a fináncok azzal fenyegetőztek, hogy nemfizetés esetén birtokukra rá lesz kebelezve, a legtöbben azonban megtagadták a fizetést. Igen kérlek tehát, hass oda, hogyha ezen intézkedés rendeleten alapszik, az megváltoztassék, a rendes adó nem, hanem a büntetés mindenesetre elengedtessék és akik már megfizették, azoknak az összeg visszatérittessék.«
