Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-71
A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. évi pdius hó 28-án, szerdán. 67 főszolgabíró most mindjárt ott is fogja nekik hagyni a jegyzőt. Perényi azonban nem maradt ott, de a főszolgabíró a nép kívánságát sem teljesítette és még ma is fizetik azt a jegyzőt, A nép elégületlensége ezzel a jegyzővél szemben különben visszanyúlik megválasztatása idejére. Akkor, 1903-ban, amikor ez a választás történt, a nép nem őt kívánta, hanem Lakos Imrét akarta egyhangúlag megválasztani, azonban a főszolgabíró — ezt is nehezményezni kell és ezt az állapotot is meg kell szüntetni — ezt a Lakos Imrét nem is jelölte és ráerőszakolta a népre ezt az embert, aki nekik nem kellett. Egyetlen egy perbáli ember nem szavazott rá, csak egy budakeszi lakos, aki a koronauradalmak főerdésze volt és ennek az egy embernek szavazatával ültették rá Perényit a nép nyakára. Ez igy nem maradhat semmiképen. Azóta Perényi Endre, a jegyző, állandóan kellemetlenkedik. Mióta távol van állandóan a községtől, mert nem mer visszajönni, feljelentéseket tesz a legtiszteségesebb, legderekabb, közbecsülésben álló polgárok ellen s ennek a következményeit akarom még röviden bemutatni, elmondom röviden mi történt űrnapján, a legnagyobb és legszebb ünnepek egyikén. Miklóssy Kálmán alhadnagy, aki Perényi Endre jegyzőnek sógora, 20 jómodu és tekintélyes perbáli polgár ellen feljelentést tett kommunista üzelmek miatt és e feljelentés alapján űrnapján, ez évi június 3-án egy 30 tagú, kézi gránáttal felszerelt katonai különítmény jött Yértesboglárról Perbálra. A különítmény parancsnoka, egy főhadnagy, utasította a bírót, hogy doboltassa ki a községben, hogy senki a község határát elhagyni ne merje, különben lelövik. (Mozgás.) Délelőtt 11-től délután 5-ig katonaság körülzárva tartotta a falut és más községbeli lakosok is csak az elöljáróság által kiállított és a főhadnagy által láttamozott igazolvánnyal hagyhatták el Perbált. A főhadnagy a 20 feljelentett egyént először a különítménnyel akarta összefogdostatni, azonban a biró és a helyettes jegyző kérésére és biztosítására, hogy felelősség terhe mellett gondoskodnak valamennyinek az előállításáról, szándékától eltért. A kitűzött határidőre, d. u. 2 órára mind a 20 perbáli lakos meg is jelent a községházán. A főhadnagy kihallgatta őket és megGyőződött arról, hogy felült hamis feljelentésnek, mert ezek ellen az emberek ellen semmit sem tudtak felhozni és mégis megzavarták a legszebb katholikus ünnepet egy hitvány rágalmazó feljelentés miatt, ami óriási felháborodást keltett abban a községben. Drozdy Győző : Csoda, hogy riem internálták őket ! Huber János : Azt mondják szintén a községbéliek, hogy Perényi Endre jegyző okozta ezt az esetet is. Névtelen feljelentés alapján f. é. június 7-én d. u. 1 órakor egy főhadnagy és egy tiszthelyettes ; jelentek meg Perbálon, a községházán, hogy 20, a feljelentésben legpontosabban megjelölt perbáli lakosnál állítólag elrej tett arany, ezüst és lebélyegzetten bankjegy után kutassanak. A bírónak sikerült a főhadnagyot ezen feljelentés teljes alaptalanságáról meggyőznie, mire az utóbbi nem foganatosította a kutatást. A feljelentés értelmi szerzőjének a község lakossága szintén Perényi jegyzőt tartja, mert a feljelentett egyének megnevezése olyan pontos — a hasonló nevüeknél pl. a feleség leánykori neve is ki volt téve — hogy mindezeket az adatokat csak egy Perbál község adminisztrációjában teljesen jártas egyén ismerheti. Egy harmadik névtelen feljelentés szerint a községben nagymennyiségű gabona van elrejtve. A küldöttség tagjainak jelentése szerint — mert egy küldöttség hozta ezeket az adatokat •— ez az állítás szintén teljesen alaptalan és valószínűleg ebben is Perényinek volt szerepe. Ezt a vallomást aláirtak a községi biró és még tizenhatan, a legelőkelőbb, legnagyobb becsülésben álló perbáli lakosok. Hát én kérdem, türhetők-e ilyen emberek, aminőkről beszéltem, a közigazgatásban? Jogállam vagyunk-e még, ha ilyen ájlapotok lehetségesek az ország első vármegyéjében? Ne felejtsük el, hogy ennek az országnak az összeomlása a háború végén azért következhetett be olyan gutaütésszerüen, mert idehaza a belső front összeomlott, összeomlasztották az ilyen jegyzők és egyéb közigazgatási hivatalnokok, aminőkre] én most beszéltem. Rettenetes igazságtalanságok történtek sokfelé az úgyis agyoncsigázott néppel, nem egy helyen legelni küldték a panaszkodó asszonyokat, irtózatos korrupció volt sok helyen. Pénzért minden el volt érhető. A nép felrúgva látta sokfelé az erkölcsi világrendet. Mérhetetlen elkeseredés lakott emiatt százezernyi szívben, csak egy szikra kellett és a rettenetes tűzvésznek ki kellett törnie. Most a nép azt várja, hogy jog, ( törvény és igazság lesz, mert mit jelentsen a ke' resztény irányzat a politikában egyebet, ha nem ezt jelenti? A nép várva-várja, hogy a korrupció és a korrupció emberei tűnjenek el a közéletből, azt várja, hogy a bűnt mindenkép érje utói a megérdemelt büntetés. Ha ez nem történik meg, ha a bűn a nép szemeláttára szabadon garázdálkodhatik, akkor a népet egy ujabb keserves csalódás fogja érni, amelynek gyászos következményei lehetnek az országra nézve. Bizton remélem, hogy a belügyminister ur erélyesen hozzá fog látni a közigazgatás megtisztogatásához, ahol arra szükség van. Remélem, hogy az általam felsorolt esetekben szigorúan el fogja rendelni a vizsgálatot. Ezek után bátor vagyok a belügyminister urhoz a következő interpellációt intézni (olVassa) : »1. Van-e tudomása a minister urnák a torbágyij zsámbéki és perbáli jegyzők ügyeiről ? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur az emiitett jegyzők ügyében a legszigorúbb vizsgálatot elrendelni ?« (Helyeslés.) 9*