Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

'À Ëemzetgyulés 89. ütése 1920. atrocitások, amelyek a hadosztálybiróság tár' gyalása körül folyamattan vannak. T. Nemzetgyűlés! Magyarországon óriási hibát követtek el a régi politikusok. Hiszen épen halljuk azoktól, akik a szociáldemokratapárttal összeköttetést tartanak fenn, hogy Magyarországon a munkásságot a régi időkben tényleg egyszerűen kiszolgáltatták a zsidóság, nak. (Igaz! Ugy van!) A háború előtt tiz esztendővel lehetett látni, hogy a zsidóság koncentrált támadást intéz a magyar földbirtokosság _ ellen és Szende Pál kijelentette, hogy Magyarországon béke és rend addig nem lesz, amig az akkori földbirtokosok kezében marad a föld. (Igaz ! Ugy van !) Óriási felzúdulást okozott ez akkor, de a magyar társadalom az ő szokott szalmalángjával túltette magát ezen és azt mondta, hogy beszéljen az a Szende amit akar, ő megy a maga utján. Gaal Gaszton: Nem is volt olyan nagyon szende ! Ereky Károly: Nagyon is vad ember volt, aki megmutatta, hogy nem is olyan szende, mint gondolják ! (Felkiáltások : Schwarz volt !) A háború előtt bűn volt, hogyha valaki hazafinak merte nevezni magát, amit a sajtó bizonyos rétegében gúnyosan Hazafiyiiak írtak. Azt is mondták, hogy a íeketecsuhás papok, a nép butitói, a nép legnagyobb ellenségei, tehát a valláserkölcsi alap és a nemzeti gondolat, valamint a hazafiság ellen koncentrált támadást mtézett a destruktiv sajtó. (Igaz ! Ugy van !) En konkrét tényekre hivatkozom, mikor rámutatok arra, hogy a háború után a zsidó sajtó döntötte össze defaitizmusával az egész Magyarországot.« Huber János : Az Est és még nem bűnhődik ! Ereky Károly : Rá fogok mutatni, hogy igen t. képviselőtársam, Huber János, amikor ezt konstatálja, fején találja a szeget, mert a sajtóval nekünk sok bajunk van és fog még lenni. . A zsidó forradalmat pedig, mert hiszen a Károlyi név csak cégér volt, csinálták a háttérben működő zsidók . . . Gaal Gaszton: Azok is! Ereky Károly : G-aal Gaszton t. képviselőtársamnak igazat adok ebben az »is« szóban, megint ugy, mint a pénzügyi tárgyaláson a múltkor, de ha percentualiter nézzük, 99%-át csinálták a zsidók és l°/o-át a keresztény magyarok. Yoltak ott feltétlenül más emberek is, nemcsak zsidók, mert hiszen látjuk most is, hogy a bankokban is ugy van,, hogy a szolga keresztény, de a zsidó az ur. A zsidó volt a forradalomban is az ur és Cserni és a többi terrorfiukként alkalmazott keresztények, akiket felakasztattunk, mig a zsidók tovább automobiloznak és senki sem tudja róluk megállapítani bűnösségüket, mert ügyesen csinálták. Ok nem voltak kommunisták soha, mondják ők. A két forradalom ban határozottan láttuk azt, hogy a zsidók mindent elkövettek abban az irányban, hogy a Búza Barna-féle földosztást, mely sakkép« augusztus hó 18-án, szerdán. 541 táblaszerüleg akarta az egész országot 10 holdas parcellákba beosztani, támogassák, de abban a pillanatban, amikor a kommunizmus uralomra jutott és látták, hogy a földbirtokosokat ugy is ki lehet dobni a birtokukból, hogy nem kell parcellázni, azt monc)ták, hogy ,a parcellázásnak nincs jogosultsága, csak a nagy üzemnek van jövője és — méltóztassanak megfigyelni — azonnal .megcsinálták a béresekkel a termelőszövetkezeteket és azt mondták, hogy földet osztani nem kell és mindenüvé beült egy zsidógyerek, aki ott dirigált. Méltóztassanak visszaemlékezni, ez igy történt. Az egész országban minden üzemet, minden mezőgazdasági vállalatot, minden hivatalt betöltöttek a zsidók. Most mossák a kezüket,, hogy nekik semmi közük nem volt a forradalmakhoz, sem a Károlyi-forradalomhoz, sem a kommunizmushoz, ők mindig hazafiak voltak, mert most ezt parancsolja nekik a konjunktúra. A kommunizmus alatt én csak az utolsó héten kényszerültem elmenni, mert nagyon forró volt már körülöttem a talaj és nem akartam magamat itt a parlament pincéjében esetleg ugy megpofoztatni, hogy egész életemben reszkessen a fejem. Nem a kommunizmus alatt érlelődött azonban meg bennünk az a gondolat, hogy Magyarországon keresztény nemzeti politikát inauguráljunk, hanem már 10 évvel ezelőtt. Gaal Gaszton: A néppárt már 25 éve! Ereky Károly : A legnagyobb reverenciával elismerem, hogy a néppárt becsületes keresztény politikát akart, de nem mertek róla beszélni, nem is lehetett akkor erről beszélni, mert mindenkit leterrorizáltak. Ha a parlamentben egy néppárti képviselő egy kissé jobban megnyomta a szót, mint a mennyire a liberálisoknak tetszett, lehurrantották és azt mondták, hogy klerikális, középkori, feudális, fekete, csuhás, stb. Ezeket a tényeket azért Emiltettem meg, hogy méltóztassanak látni, hogy hogyan jött létre az a keresztény nemzeti gondolát és, pedig itt Budapesten, Csilléry András lakásán, ahol Bleyer minister, Csilléry András, Dréher Gyula százados és én, együtt négyen hosszas tárgyalások után megállapítottuk azt az alapgondolatot, hogy nekünk, minthogy a nemzetközi szociáldemokraták és a kommunisták a hazafiság és a .valláserkölcs ellen indították a legerősebb attakot, ezt a két eszmét kell ismét a társadalom alépítményeiként kreálnunk, mert különben a társadalom talpraállni nem tud. Mi nem is gondoltunk arra, hogy politizálunk, hogy mi valaha is politikával fogunk foglalkozni, csak arra gondoltunk ott, hogy az összes társadalmi intézményekbe, mint az Orvos-Egyesületbe, . Mérnök-Egyesületbe, a ' vasutasok különféle • egyesületeibe, a munkások szakszervezeteibe bevisszük a keresztény nemzeti gondolatot, a hazafiságot és a valláserkölcsi alapelveket. Én mint Emiltettem, nem voltam itt, 1919 augusztus 16-án