Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

A Nemzetgyűlés 89. ülése 1920. A háznagy ur bejelentését a magam részéről a legnagyobb megnyugvással veszem, annál is inkább, mert a háznagy ur nem tudhatta előre, hogy ilyen 'merénylet készül a parlament ellen és mihelyt erről értesült, azonnal intézkedett. Lukovich Aladár : Szavaim helyreigazítása címén kérek szót. Orbók Attila képviselő ur sze­rint én azt állítottam volna, hogy a hírlapírók szobájából kerültek ki ezek az iratok. Mintegy megvádolt avval ... Orbók Attila : Dehogy ! s * Lukovich Aladár : . . . mintha én a hírlap­írókra akarnám áthárítani a dolog ódiumát, hogy ők hozták be a röpiratokat. Épen Orbók Attila képidselőtársam Emiltette, hogy egy hírlapíró­kollégája mondotta, hogy van ilyen a hírlapírók szobájában és hoz onnan egy példányt. Ô csak­ugyan kapott ilyenmódon egy példányt. Feltehető tehát, hogy mikor azt mondotta, hogy hoz oiinan egy példányt, hogy a hirlapirók szobájában több példánynak kellett lenni. Ez azonban még nem osztogatás. Én nem akartam a hírlapíró urakat gyanúsítani vagy támadni. Csak annyit mondot­tam, hogy a hírlapíró urak valószínűleg a Házba jövet kaptak szintén ilyen röpiratot, azt letették szobájukban az asztalra és talán azokból került néhány példány a folyosóra. Csupán ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy a háznagy urat'a legkisebb mulasztás sem terheli, mivel ő megtette kötelességét. Én csak sajnálatomnak adhatok ki­fejezést, hogy ilyen nem egyenes és a magyar jel­lemmel össze nem férő merényletet követtek el itt, nem tudom kinek az érdekében, aminő merénylet eddig törvényhozás termében és a törvényhozás házában,* ha hosszú parlamenti multamra vissza­tekintek, egyetlen egyszer sem történt. (Ugy van!) Soha nem volt rá eset, hogy a folyosókon és az utcán hangulatot kívántak volna kelteni egy kép­viselő ellen akkor, amikor ő képviselői kötelezett­ségét — a szabad szólás jogával élve — teljesíteni kívánta. (Ugy van! Élénk éljenzés.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Követke­zik az igazságügyminister ur törvényjavaslata, a vagyon, erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről. Az előadó urat illetné a szó, jelentem azon­ban a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a t. előadó ur nem jelent meg és igy ezen törvényjavaslatot a házszabályok értelmében nem tárgyalhatjuk. (Zaj.) Ernst Sándor : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Ernst Sándor képviselő urat illeti a szó. Ernst Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Ismételve fordul elő," hogy a szőnyegen fekvő javaslatoknak nincs jelen az előadójuk, holott ez rendkívül nagy mulasztás és ez az eset úgyszólván precedens nél­kül áll. A múltban alig volt erre eset. A Ház rend kivül szigorúan őrködik afelett, hogy a házszabá­évi augusztus hó 18-án, szerdán. 533 lyokat pontosan, az utolsó betűig megtartsák­Volt egyszer egy eset, amidőn az akkori kereske­delemügyi minister meg akarta volt bizni az ál­lamtitkárt, hogy ő adja elç> a javaslatot, mert hiszen azt egészen jól, sőt kitűnően érti és az akkori Ház ebbe nem ment bele, nem nyugodott bele és nem lehetett tárgyalni a javaslatot azért, mert az illető előadó nem jelent meg. Ebben a Házban ismételten megtörtént az, hogy az előadó nem je­lent meg. Ezt egyrészt tiszteletlenségnek kell vennünk a Házzal szemben, másrészt pedig azt kell gondolnunk, hogy az előadó nem teljesiti kö­. telességét azzal a lelkiismeretességgel, amelyre valamennyien kötelezve vagyunk. (Ugy van ! Ugy van !) A legtöbben nagy áldozatokat hozunk, amidőn itt rendkívül súlyos körülmények között állandóan tárgyalunk az előrehaladott nyári idő­'ben is, amidőn a képviselőket esetleg másfelé vonná saját érdekük, de ha az egyik meghozza az ádlozatot, hozza meg a többi is (Helyeslés.) és kü­lönösen hozzák meg azok az urak, akiket a bizott­ság megtisztelt azzal, hogy a törvényjavaslat elő­adóivá választotta meg őket. Én tehát sajnálattal és szomorúan látom, hogy a t. előadó urak nem tel­jesitik teljes mértékben kötelességüket és kérve kérnünk kell őket, hogy a jövőben az előadó urak sokkal pontosabbak legyenek, mint eddig volt egyik-másik előadó. Elnök : A képviselő urnák teljesen igaza van és ahhoz, amit elmondott, nekem semmi hozzá­fűznivalóm nincs. Átkutattam a múltnak ide­vonatkozó precedenseit, azt hivén, hogy talán mégis találok valami modust arra, hogy a Nem­'zetgyülést ma foglalkoztathassuk, azonban csak egyetlen egy precedens volt az egész múltban, amidőn egy előadó nem teljesítette a kötelességét, de akkor is csupán lekésett az előadói székből. A jelen esetben tehát a törvényjavaslatot nem lehet tárgyalni. Nagy méltatlanság, nagy illetlenség és . nagy figyelmetlenség a t. Házzal szemben az, hogy amikor mi valamennyien itt vagyunk, mun­kálkodni, dolgozni akarunk, akkor egy személy kötelességmulasztása folytán az egész munka meg­akad. {Helyeslés.) Csak ezt kívántam bejelenteni. Minthogy ezt a törvényjavaslatot nem tár­gyalhatjuk, következik a vallás- ég közoktatás­ügyi minister törvényjavaslatának tárgyalása a tudományegyetemekre, műegyetemre, a buda­pesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról. Ezt a törvényjavaslatot azért nem tudjuk tár­gyalni, mert annak előadója, Vass József, idő­közben ministerré lett kinevezve. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Ez okból tehát ő nem képviselheti a törvényjavaslatot ; a bizottságnak pedig, mint­hogy a kinevezés csak tegnap történt, eddig még nem volt alkalma, hogy helyette uj előadót válasz­szon. Gömbös Gyula képviselő ur a házszabályok­hoz kért szót. Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés ! Minthogy Orbók t. képviselőtársam ma a nyíltlevél kérdé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom