Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

534 A Nemzetgyűlés 89. ülése 1920, seben felszólalt, kötelességem kijelenteni, hogy nekem, mint a MOVE elnökének, ezen nyiltlevélről előzetes tudomásom nem volt és tegnap, amikor bejöttem a Házba, magam kértem, hogy azt ne terjesszék. Ezt kötelességemnek tartottam kijelenteni. Elnök : A földmivelésügyi minister ur kért szót. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! A földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot benyújtom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék intézkedni, hogy a törvényjavaslat kinyomassék, szétosztassák és az egyesitett földmivelésügyi, igazságügyi, közigazgatásügyi és pénzügyi bizottságok által sürgősen letárgyaltatsék. (Helyeslés.) Elnök : Ezen törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az egyesitett földmivelésügyi, igazságügyi, közigazgatásügyi és pénzügyi bizottságoknak fog kiadatni. Ezzel a mai nap napirendjét kimentettük. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napi* rendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy a t. Nemzetgyűlés hcliiap, csütörtökön, augusztus 19-én d. e. 11 órakor tartsa legközelebbi ülését, melynek egyetlen tárgya lenne a több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszoii olvssása. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen jelentem ki. Áttérünk az interpellációkra. Soron van ? Kontra Aladár jegyző: Csizmadia Sándor! Csizmadia Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A sajtószabadságról és a cenzúráról már több izben volt itt szó, sajnos, csak azzal az eredménnyel, hogy a cenzúra még jobban szigorittatott. Történt azonkívül egy nagyon érdekes és figyelemreméltó dolog is. Az igen t. ministerelnök ur annak idején, amikor egy t. képviselőtársam ugyanebben a tárgyban felszólalt, azt mondta, hogy ő tud arról, hogy itt történnek bizonyos, hogy ugy mondjam, helytelenségek, de ő ezekről nem tehet. Fel kell tehát vetni a kérdést, ha így áll a helyzet, hogy a oenzura-e hát ebben az országban a legmagasabb fórum ; hogy ez rendelkezik-e a kormánnyal, a Nemzetgyűléssel és mindenkivel' szóval, hogy a cenzúra kormányoz-e ebben az országban, vagy a Nemzetgyűlés és a kormány ? Mert most*ugy látszik, mintha a cenzúra azt cselekedné a Nemzetgyűléssel is, a kormánnyal is, amit akar. Annyira jutottunk már, t. Nemzetgyűlés, hogy arról sem szabad irai, hogy sajtószabadság legyen, azt sem szabad már mondani, hogy a sajtószabadság szükséges, hogy a sajtószabadság éltetője minden nemzetnek és minden országnak ; ezt a szót sem szabad már úgyszólván leírni, amint azt később majd bizonyítani fogom. évi augusztus hó 18-án, szerdán. Még kevésbé lehet arról írni, hogy micsoda a cenzúra. Ezt a szót, hogy cenzúra, egyáltalában nem lehet leirni, már pedig én azt mondom, hogy amely közintézményt nem lehet bírálat tárgyává -tenni, az nem közintézmény többé, hanem egyesek magántulajdona. Abban a helyzetben, amelyben most van ez az ország, ilyen luxust nem birhat el, hogy egyes emberek a saját akaratuk és meggyőződésük szerint irányítsanak olyan fontos dolgot, mint amilyen a sajtószabadság. Lehet azt mondani, "és mondják is ezt sokan, akik a cenzúrát helyeslik, hogy mindent szabad irni, ami helyes ; de hát mi az a helyes ? Helyes mindaz, amit én magam helyesnek tartok, amit az iró tart helyesnek. (Felkiáltások a középen : Tévedés !) Hát a cenzor az a mindenekfelett álló tökéletes lény, aki mindig el tudja találni, hogy mi a helyes ? Hogy mi a helyes, azt a közvélemény tudja elbírálni. (Zaj és derültség.) Patacsi Dénes : A forradalomra való izgatás is helyes volt ? Csizmadia Sándor : A közvélemény pedig csak akkor bírálhatja ezt el, ha eléje terjesztetik a dolog. Ha azonban a sajtócenzura ezt nem engedi meg, akkor a közvéleménynek nem lesz mód. jában, hogy megállapíthassa, hogy mi a helyès(Felkiáltások a középen : Melyik közvélemény 1) Mindenki : ez a közvélemény. (Zaj és közbeszólások.) Bocsánatot kérek, ém nem ugy beszélek itten, mintha iskolában tanítómester volnék, mert nekem fel kell tételeznem, hogy minden képviselőtársam tudja, hogy mi az a közvélemény. (Derültség.) Patacsi Dénes : Amit a szabadkőmüves-lapok csináltak, az közvélemény 1 Fábián István : A Népszava ! Csizmadia Sándor: A Népszava? Kérem, a közvélemény az mindenkinek a véleménye és az. emberek abból, amit olvasnak, amit eléjük teszünk, majd ki tudják válogatni a jót, a helyest. Benárd Ágoston népjólétügyi minister : Dehogy tudják ! Csizmadia Sándor : Ha az önök pártjának tagjai olyanok, hogy nem tudják kiválogatni, azt sajnálom, de az én pártom iagjai nem ilyenek. (Derültség és felkiáltások jobbfelöl : Egyedül van ! Maga sem tudja !) De azonkívül nekünk nincs is jogunk ahhoz itt a Nemzetgyűlésben, hogy Magyarország polgárairól, akik ezt az országot eltartják és akik ideküldtek minket, feltét élezzük, hogy nekik nincsen helyes véleményük, hogy ők nem tudják megitélni a dolgokat. Wagner Károly : Ugy van ! Patacsi Dénes : A méregkeverőkről van itt szó ! Csizmadia Sándor: Nagyon örülök, hogy t. képviselőtársaim is ezen a véleményen vannak, mert akkor azt a véleményt is kell osztaniok, hogy nincs szükség cenzúrára. (Zaj.) Wagner Károly : Ugy van ! Csizmadia Sándor: A cenzúrát tehát el kell törölni, mert lehetetlen állapot az, hogy én nem tudom, hány millió ember helyett és még a Nem-