Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

530 A Nemzetgyűlés 89. ülése 1920. felett rendelkezzenek, egy erős garanciát keres és ezt a garanciát kettősen találja meg. Először is nem fordul rögtön •8JZ SLYTSL hivatott bírósághoz: — t. i. csak biró rendelhet el letartóztatást — hanem még egy közbeeső kritikuson, a királyi ügyészen keresztül engedi át ezt és pedig nagyon jól, nagyon helyesen, mert a királyi ügyész azután, aki egy hissé tágabb látókörrel bir, lehetséges, hogy meg is akasztja az egész eljárást és nem mozditja meg a birói apparátust, vagy ha pedig meg kell mozdítani, akkor a királyi ügyész indo­koltabb esetben esetleg olyan indítvánnyal fog a bíróság elé fordulni, hogy ez a bíróság maga is látja, hogy itt zaklatásról nincs szó. Bernolák Nándor: Melyik bíróság lesz az? Rupert Rezső : Akármelyik, amelyhez a perrend szerint az ügyészség fordul, esetleg a járábiróság, és ez, ha célszerűség kívánja, elren­delheti az elővezetést. Normálisan, a vizsgálóbíró rendeli el, az ügyész vele korrespondeál ; és a pénzügyi hatóság székhelyén, — mert ugy-e a pénzügyigazgatóságról van szó jobbára, — ha ott idézni kell valakit, akkor a királyi ügyész és a vizsgálóbíró is a helyszínen van. Miután a bűnvádi perrendre történik hivat­kozás (3ö db bűnvádi perrend megírja azt, hogy mely esetekben, különféle esetekben miképen kell az ügyésznek az elővezetés elrendelését kiesz­közölni, e tekintetben én nem mennék tovább, elégnek tartanám egyszerűen a bűnvádi perrendre való hivatkozást, amely maga szabályozza ezt. Csak azt a helyes értelmet akarom helyreállí­tani, hogy az ügyész maga elővezetést ne ren­delhessen el, ami teljesen bűnvádi perrend­ellenes volna. Ezt pedig kiküszöböljük azzal, hogy a »kiállítása« szó helyett egyszerűen »ki­eszközlése« szót iktatjuk, ami azt jelenti, hogy az elővezetés elrendelése végett neki bírósághoz kell fordulnia, (Ugy van!) Elnök : Kivan még valaki szólni ? A minis­ter ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : A ma­gam részéről bátor vagyok javasolni, hogy Rupert t. képviselőtársam módosítását fogadja el a Nem­zetgyűlés. (Felkiáltások : Elfogadjuk !) Elnök : Rupert képviselő ur tévedett a szöve­gezésben. A képviselő ur azt mondta, hogy a 104. § ötödik bekezdésében történjék módosítás ; az illető szó ott nincs, hanem a hetedik bekezdésben van. Rupert Rezsó' : Igen, a hetedik bekezdésben. Elnök : Azt hiszem, hogy ezen stiláris módo­sításra nézve együttesen tehetem fel a kérdést, ugy hogy a t. Nemzetgyűlés elfogadja-e a 104. §-t a Rupert képviselő ur által tett stiláris módo­sítással. (Helyeslés.) Felteszsm a kérdést : mél­tóztatnak elfogadni a 104. §-t Rupert képviselő ur stiláris módosításával, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés elfogadta Következik a régi 105., illetve uj 106. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 105., illetve uj 106. §-*;. évi augusztus hé 18-án, szerdán. Henzer István ! Henzer István : T. ÍNemzetgyülés ! Az adó­törvények 105. §-ának második bekezdése azt mondja (olvassa) : »Amennyiben a bevallott és elfogadott tételek alapján az adó bármilyen szám­műveleti vagy leírási tévedés folytán, akár az adózó, akár a kincstár kárára hibásan számítta­tott és vettetett ki, a pénzügyigazgatóság a hibá­san kiszámított és kivetett adó helyesbítését, az elévülési határidőn belül hivatalból elrendelheti«. Kívánnám ezt az »elrendelheti« szót »elren­delni köteles« kifejezéssel helyettesíteni. Mert akárhányszor megtörténhetik, vagy az adózó fél hibájából vagy a kincstár hibájából. Iklódy-Szabó János előadó : Helyes ! Henzer István : Azt hiszem tehát, hogy ez a módosítás nagyon célszerű volna. Csak ezt az egy szót kívánnám módosítani. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy először felteszem a kérdést, hogy vájjon a szakaszt vál­tozatlanul méltóztatnak elfogadni. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, Henzer kép­viselő urnák a módosítása elesik. Ha pedig nem méltóztatnak változatlanul elfogadni a szakaszt, akkor fel fogom tenni a kérdést, vájjon ezen sza­kaszt Henzer képviselő ur módosításával méltóz­tatnak-e elfogadni. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ekként teszem fel a kérdést. Méltóztatnak a 105. régi, illetve az uj 106. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem I) Méltóztatnak a 105. §-t elfogadni Henzer István képviselő ur módosításával ; igen vagy nem ? (Igen !) A 105. § Henzer képviselő ur módositá­. sával, mint uj 106. § elfogadtatott. Következik a régi 106., jelenleg 107. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a régi 106— 11., illetve uj 107—112. %-okat, amelyek változat­lanul elfogadtatnak). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés! Bátor vagyok az uj 111. § után egy uj 112. § fel­vételét indítványozni, amely a következőképen hangzik (olvassa) : »Ha az adózó terhére egy és ugyanarra az évre jogerősen kivetett összes állami egyenes adóknak — a fegyver- és vadászati adó s hadmentességi díj kivételével, —• valamint a megfelelő helyhatósági pótadóknak együttes ösz­szege a félnek ugyanabban az évben valósággal elért összes jövedelmének 75%-át meghaladja, abban az esetben igényelheti a fél az állami, tör­vényhatósági és községi adóknak olyan mérték­ben való aránylagos törlését, hogy ezeknek az adóknak együttes összege a valóságos jövedelem 75%-ánál ne legyen több. Amennyiben az adóévet követő évre vonat­kozó jövedelemadó kivetése hiteles mérlegen ala­pult, valóságos jövedelemül — a levont adók és magánjogi terhek hozzáadásával — azt a jöve­delmet kell tekinteni, amely a jövedelemadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom