Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-89

A Nemzetgyűlés 89. ülése 1920. évi augusztus hó 18-án, szerdán. 529 templál, a mai viszonyok között szintén nagyon csekély, hiszen néhány tojással ki lehet fizetni. Kérem tehát, méltóztassék megtartani ezt az egyszerű megoldást, amelyet a javaslat kontemplál, s amely nem túlságosan súlyos a mai viszonyok mellett és teljesen megállja helyét. Kérem a határozati javaslat mellőzését. Elnök : Kérdem a Nemzetgyűlést, kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Minthogy a képviselő ur módosítása a régi 91., uj 92. §-t nem támadja meg, hanem csak egy nj bekezdést indítványoz, felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a régi 91., uj 92. §-t, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés az uj 92. §-t elfogadta. Következik most azon módosítás, amelyet Katona Imre képviselő ur terjesztett be az uj 92. §-hoz uj bekezdésként. Méltóztatnak ezen uj bekezdést elfogadni ; igen vagy nem ? (Igen ! Jjiï'em !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés nem fogadta el Katona Imre képviselő ur módosítását, ennélfogva az elesik. Kontra Aladár jegyző (olvassa ' az uj 93—98. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. OlVassa a régi 98., uj 99. §-t). Elnök : A pé'nzügyininister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ebben a szakaszban tulajdonképen arról van szó, hogy az elemi csapások esetén való adóelengedést megszüntetnők. Némileg indokoltnak látszanék ez azáltal, hogy a földadónál nem a föld igazi rentabilitása alapján történik az adózás, hanem a kataszteri tiszta hozadéki rendszer mellett az átlagjövedelem vétetik alapul, a jó és rossz esztendőben egyformán, átlagosan. Mivel tehát csak átlagról van szó, szó lehet arról i's, hogy ha elemi csapás folytán szenvedett is az illető földbirtok rentabilitása, más esztendőkben viszont nagyobb jövedelmezősége van. Nem indokolt tehát teljesen, hogy adóelengedésnek legyen helye ; mégis tekintettel, más szempontokra és a gazdasági körök — beismerem — jogosult kívánságára, bátor vágyok azon szakasz módosítását ajánlani, mely módosítás visszaállítaná az adóelengedést elemi csapás esetén azzal a különbséggel, hogy az adó 5%-át levonná a költségek fedezésére, mert az adóelengedés megállapítása óriási adminisztratív kiadásokkal jár. A következő szöveget volnék bátor javasolni. (OlVassa): »Az 1909:

XI. te. 38. §-a a következőképen egészíttetik ki : Az adóelengedési eljárás során felmerült költségeknek részben való fedezésére az elengedett adónak 5 %-a szolgál, amalyet'az elengedett adóból annak leírásakor le kell vonni. Akinek az elemi kárról szóló bejelentése alaptalannak bizonyul, az köteles az államkincstárnak okozott eljárási költségeket megtéríteni. Ezeket a költségeket az egyenesadók módjára kell behajNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. —- IV. KÖTET. tani. A pénzügy igazgatóság (adófelügyelőség) marasztaló határozata ellen, annak kézbesítését követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet felebbezni, ennek határozata ellen pedig a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal lehet élni.« Elnök : A minister ur elleninditványt adott be a régi 98., illetőleg az uj 99. §-hoz. Azt kívánja, hogy a 99. §. elejtessék és annak helyébe egy, az elleninditványban foglalt uj szakasz tétessék. Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy a bizottság által javasolt régi 98. illetőleg '99. §-t szembeállítom a minister ur elleninditványával. Amennyiben az eredeti szakaszt nem méltóztatnak elfogadni, a minister ur által beterjesztett elleninditványban foglalt szakasz fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a régi 98., uj 99. §-t elfogadni, szemben a minister ur által beterjesztett elleninditványban foglalt uj szakasszal, igen, vagv nem? (Nem!) A nemzetgyűlés a pénzügyi bizottság szövegezése szerinti régi 98., uj 99. §-t nem fogadta el, hanem annak helyébe a minister ur elleninditványában foglalt uj szakaszt. Kontra Aladár jegyző (olvassa az uj 100— 104. §-okat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. OlVassa a régi 104., uj 105. §-t). Elnök : Rupert Rezső képviselő ur kivan szólni. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Az uj 105. § ötödik bekezdésében, ahol arról van szó, hogy a pénzügyi hatóság elé idézett fél megnem jelenés esetében esetleg elővezettethető és pedig oly módon, hogy a bűnvádi perrendtartás szerint az ügyészséghez kellene fordulni a parancs kiállítása végett. Tisztelettel indítványozom, hogy abban a bekezdésben a »kiállítása« szó helyére a : »kieszközlése« szó iktattassák. Erre azért van szükség, mert a javaslat a bűnvádi perrendre hivatkozik — nézetem szerint nagyon is pathetikusan, mert a bűnvádi perrendnek nagyszerű organizmusát szinte kárnak tartom, hogy megmozdítják, itt az adó behajtása és az. adó kivetése körül, de ha ezt mégis megteszik, szeretném e rendelkezést összhangba hozni a bűnvádi perrenddel, mert a bűnvádi perrend szerint egyáltalában nincs joga az ügyésznek elővezetési parancsot kiállítani. Ez birói cselekmény, és ha az ügyész valakit elő akar vezettetni, a bírósághoz fordul. Mondom, kissé soknak tartom, hogy a bűnvádi perrend ide beiktattatik ; de nagyon jó magyarázatot találok erre és ezért fogadom el : t. i. a törvény szerkesztője, ugy látszik, nagyon is nagyra becsüli az egyéni szabadságot, nem akarja csak ugy könnyedén és könnyelműen lehetővé tenni a pénzügyi hatóságoknak,- hogy az állampolgárok szabad mozgása 67