Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-71
A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. évi július hó 28-án, szerdán. 45 A főbirót csak akkor látta a magyar paraszt, ha büntetni citálták be. (Igaz ! Ugy van !) Ezen feltétlenül változtatni kell s a közigazgatás reformjánál meg kell tennünk legalább azokat a lépéseket, amelyek szükségesek % arra, hogy ebben az országban minden járásnak meglegyen a maga gazdasági irányitója, vezetője. A módra, ahogy ez megoldható, nem akarok kiterjeszkedni, mert hiszen akkor nagyon sokat kellene beszélnem, azonban hangoztatni kívánom azt, hogy közigazgatásunkat át kell alakítani ugy, ahogy azt egy agrárországban a falu népének jogos érdeke s szükséglete feltétlenül megköveteli. (Általános helyeslés.) És ez nem lehet olyan feladat, amely ad graecas kalendas halasztható. Itt van most a sok menekült tisztviselő, állását vesztett gazdatiszt stb., akiknek segítségével minden jársában — a mai kereteken belül is — hamar meg lehet csinálni azokat a szerveket, amelyek szükségesek arra, hogy a magyar nemzet gazdálkodását irányítsák s népünknek gazdasági tanácsadói legyenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagy érdeklődéssel hallgattam gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam felszólalását a vagonlakók kérdésének megoldására vonatkozólag. Ami a vagonlakók lakáskérdésének megoldását illeti, nem akarok ebbe beleavatkozni, csak egypár ideát volnék bátor felvetni, amelyek, azt hiszem, alkalmasak lennének arra, — alkalmasabbak, mint az a mód, amelyet a mélyen tisztelt ministerelnök ur felhozott, — bogy ez a kérdés, ha csak ideiglenesen is, de kellőképen megoldassék. « A mélyen t. ministerelnök ur beszélt nekünk arról, hogy házakat szándékoznak építeni a vagonlakók részére. (Mozgás.) En a gyakorlat embere vagyok, mélyen t. ministerelnök ur, és elég házat építettem már életemben. Tudom, hogy mit jelent a házépítés, tudom, hogy mit jelentett békében, tudom azt is, hogy mit jelent most a mai viszonyok között és tudom, hogy amennyiben a mélyen t. ministerelnök ur házépítésekkel akarja megoldani a vagonlakók elhelyezkedésének kérdését, ha még olyan ideiglenes építkezésekre gondol is, ez egy milliárd korona kiadást jelent (Zaj.) Azt kérdezem, hogy abban a pénzügyi Helyzetben van-e ez az ország, hogy egy milliárdot ilyen célra kiadhat? Nem tehetek róla, én mindig keresem az okokat és minden egyes akciónál szeretem kutatni azokat a motívumokat, azokat a rugókat, amelyek azt kipattantották. (Mozgás a baloldalon és a középen.) Nem tehetek róla, rám azt a benyomást teszi ez az építkezési tervezet, hogy itt megint valakik keresni akarnak. (Mozgás.) Mi szükség van arra, hogy mi egy milliárdot kiadjunk, ezért rossz házakat építsünk, és tavasszal majd vagy évek múlva nyerjenek elhelyezést a vagonlakók, bizonyos vállalkozók pedig, 'akik ezt meg akarják csinálni, az ezer millióból 200 millió hasznot lefölözzenek. (Felkiáltások a jobboldalon : Mindig igy volt ! Mozgás.) Nem tehetek róla, ehhez az akcióhoz ebben a formában hozzá nem járulhatok .... Dr Bleyer Jakab, a nemzetiségi kisebbségek ministère: Nem is akarja a kormány! Gaal Gaszton : ... mert hogy e nyomorult nemzet pénzén megint vállalkozók osztozkodjanak és nyerészkedjenek, ahhoz hozzá nem járulok. (Mozgás és ellenmondások a baloldalon és a középen.) Ez mindig igy volt, mindig igy lesz és a ministerelnök ur a legjobb akarat mellett sem fogja tudni ezt megakadályozni. Azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek volna sokkal gyakorlatibb megoldási módja is, amely kevesebb költséget okozna és a kérdést magát, hacsak ideiglenesen is, de jobban megoldaná, mint az előbb emiitett akció. Itt vannak a fogolytáborok. Hazautaztomban látok a vasút mellett elhagyott fogolytáborokat, amelyeknek épületét, deszkáját, tetejét apránkint széjjelszedegetik. A vasutak mellett ott vannak a régi barakkkórházak, régi kaszárnyák és fogoly táborbarakkok, amelyek jóformán üresen állanak. (Zaj a Ház minden oldalán.) Ugy vagyok informálva, hogy a hajmáskéri óriási tábor is üresen áll. Ha a mélyen t. kormány ezeknek a fogolytáboroknak rendbehoz csak egy pár milliót fordítana és megfelelő lakásokat csinálnának bennük, akkor a vagonlakók legnagyobb részét oda lehetne elhelyezni. (Mozgás.) Ami még azzal a nagy előnnyel is járna, hogy ott a fogolytáborokban a gyermekek részére közös játszótereket, tantermeket stb. is könnyen lehetne rendezni, a felnőttek részére pedig közös Szabó-, cipész- vagy asztalosműhelyeket lehetne ott létesíteni és oktatni, foglalkoztatni őket, szóval egy csapásra egzisztenciát és födelet biztosithatnánk az illetőknek. (Folytonos mozgás a Ház miden oldalán.) Ez nem fog az államnak 1000 milliójába, hanem legfeljebb 30—40 milliójába kerülni. Igaz, hogy azoknak a bizonyos köröknek, amelyek az építkezést forszírozzák, az abból eredő haszna elmaradna, de elvégre is talán mégsem ez a cél, amelyet elérni akarunk. (Mozgás a baloldalon). Ugy tudom, hogy egy csomó kaszárnya is áll ebben az országban üresen, ezeket is fel lehetne használni az elhelyezésre, vagy pedig még alkalmasabb volna a magánlakásokban elhelyezett katonaságot kihelyezni a kaszárnyákba . . . Frühwirth Mátyás : A svábhegyi zsidó villákat is fel lehetne használni! (Zaj.) Gaal Gaszton : ... és igy azok a lakások, amelyeket most a katonaság foglal el mindenféle irodák és hasonlók részére, a vagonlakók elhelyezésére lennének fordíthatók. Ha azután ezenfelül még marad olyan vagonlakó, akit ezekben az alkalmatosságokban elhelyezni nem lehet, akkor — csakis akkor —
