Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-88

öl2 A Nemzetgyűlés 88. ülése 1920. Elnök : Gömbös képviselő ur teljesen jogosan ül itt. A házszabályok 15. §-a megadja a jogot bármely képviselő urnák arra, hogy ha olyan körülményt'tud, amely egy megválasztott kép­viselőt nem képesit arra, hogy itt a képviselők között helyet foglaljon, ezt az ott megállapított határidőn belül bejelentse. A képviselő ur ezt a határidőt elmulasztotta. Gömbös képviselő ur itt végleg igazolt képviselő és ugyanazzal a joggal ül itt a Nemzetgyülésen, mint maga,a felszólaló képviselő ur. (Általános helyeslés.) Szilágyi Lajos : Ezek után, t. Nemzetgyűlés, már csak rövidre fogom beszédem fonalát és nem terjeszkedem ki azokra a súlyos indriszkré­ciókra, amiket elkövetett Gömbös Gyula akkor, amikor őfőméltóságának, a kormányzó urnák ezt vagy azt a kijelentését terjesztette. Ezekre nem terjeszkedem ki, mert a jóizlésem tiltja, hogy azokat felsoroljam. De szerfelett felháborít bennünket az, hogy mindenütt a homo regius vagy udvari kegyenc szerepét játssza, holott épen a jelenlegi helyzetben az ilyen szerep tel­jesen kizárt dolog. Ismétlem, nem kívánom támadni a MOVE-t mint egyesületet (Felkiáltások : Látszik !) az­zal, hogy mindezt elmondtam, csak megvédem a hadsereg fegyelmét, amit a legteljesebb mér­tékben veszélyeztet a jelenlegi helyzet. Mielőtt a végső 4 konklúziót levonnám, vé­gezetül még azt mondom, hogy Gömbös Gyulát jelenleg már nem illeti meg a MOVE elnöki széke sem, amennyiben a MOVE alapszabályai sze­rint ... (Nagy zaj és felkiáltások : Ez a Move dolga! Elnök csenget.) az alapszabályok itt vannak nálam, az alapszabályok szerint a MOYE elnöke. csak tényleges tiszt vagy nyugállományú tiszt lehet. 0 sem nem tényleges, sem nem nyug­állományú tiszt, hanem szolgálaton kivüli vi­szonybeli tiszt, ennélfogva erkölcsi kötelessége lett volna nyomban a szolgálaton kivüli viszonyba lépése után az elnökségről leköszönni. Ezt várta tőle a tisztikarnak a zöme. Ezt azonban nem teszi meg és a helyén van. Erre kérek én kor­ín ányhatósági intézkedést... Meskó Zoltán: Ez a MOVE dolga! (Zaj és ellenmondások. Félkiáltások : A belügyminis-. 1er dolga!) Szilágyi Lajos: ...hogy az alapszabályok betartassanak és ez az egyesület, amely az én véleményem szerint is feltétlenül szükséges (Igaz! Ugy van!) s amelyet a kormánynak igenis támogatnia kell, sőt fel kell lenditenie, ez az egyesület az ő hatalmi köréből kiragad­tassék és a nagy nemzeti érdekek szolgálatába állittassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Jól tudom, hogy a mai felszólalásom után vadászat indul majd meg ellenem. Előre kijelen­tem, hogy ebből az ügyből kifolyólag hirlapi támadásokra nem válaszolok. Ami pedig a tett­leges támadásokat illeti, azokra el vagyok ké­szülve. (Mozgás.) évi augusztus hó 17-én, kedden. Budaváry László : Ön is nyilatkozott rólam, mikor a zsidó kérdésben inditványt tettem. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne tessék közbeszólni. Szilágyi Lajos: A következő kérdéseket intézem a belügy- és honvédelemügyi minister urakhoz : »Hajlandó-e az igen t. kormány a Magyar Országos Véderő Egyesületet Gömbös Gyula erőszakos uralmától megszabadítani, az egyesület működését az alapszabályok kereteibe terelni és a nagy nemzeti célok szolgálatába állítani ? (Helyeslés és tapsok.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügy ­minister urnák és a honvédelemügyi minister urnák. Gömbös Gyula : Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök : A házszabályok 215. §-a értelmében a képviselő. urat a szó megilleti. (Mozgás. Fel­kiáltások a jobboldalon : Többször megtámadták !) Gömbös Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Köteles­ségemnek tartom, miután Szilágyi Lajos képviselő­társam ezt a nagyfontosságú kérdést idehozta a Nemzetgyűlés elé, hogy teljes őszinteséggel ós komolysággal megadjam mindazokat a felvilágo­sításokat, amelyek a Nemzetgyűlésnek érdek­körébe esnek. (Halljuk ! Halljuk !) Igen t. Nemzetgyűlés ! En a forradalom előtt báró Hazai Samu vezérezredes, az után­pótlás akkori főnöke mellett voltam beosztva, és mint az elnöki osztály vezetője, az Oroszor­szágból visszatérő hadifoglyok jelentéséből meg­állapítottam azt, hogy egy felfordulás fog meg­kezdődni, mely a nemzeti Magyarország ellen s a monarchia ellen is fog irányulni. En akkor többszöri előterjesztéseimben, amelyek a legfelsőbb helyre is elmentek, rámutattam arra, hogy itt erélyes intézkedések szükségesek és miután lát­tam, hogy az akkori bürokratizmus nem tud megküzdeni ezekkel a viszonyokkal, áttértem más útra, memorandumokat írtam, amelyek pél­dányai még most is megvannak és amelyekben bebizonyítottam azt, hogy Károlyi Mihály miként készíti elő a forradalmat, felszólítottam a ható­ságokat arra, hogy minden eszközzel hassanak arra, hogy ezt a nemzetbontó, nemzetrontó mozgalmat megakadályozzák. Amidőn a forradalom kitört, Bécsben vol­tam. Nem kaptunk hirt Budapestről, äe tudtuk azt, hogy szétbomlott a monarchia. Azt a kér­dést intéztem az akkori hadtigyministerhez, hogy mi legyen avval az öt magyar zászlóaljjal, amely Bécsben, mint állomásozó garnizon volt. ; Azt a választ kaptam, hogy : Tereld őket gya­logmenettel Budapestre, mert ugy tudjuk, hogy vasúti szállítás esetén elveszik tőlük a fegyvere­ket. Én tehát felhívtam az öt zászlóaljparancs­nokot; megállapítottam, hogy közülök kettő rögtön hajlandó volt hazamenni, három pedig nem akart, mert azt mondták, hogy nem kap­tak parancsot az ő közös hadügyministerüktől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom