Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-88
r Ä Nemzetgyűlés 88. ülése 1920. törvényjavaslatban errenézve intézkedést nem látok. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Már el is van rendelve. Ereky Károly : Már el is van rendelve. Ami a vagyonadót illeti, hogy félreértés ne legyen, mivel sokszor Emiltik nekem, hogy hiszen már megvan a vagyonadó, utálok arra, hogy az a vagyonadó, amely ebben a törvényjavaslatban van, nem az a vagyondézsma, amely egyértelmű az egyszeri nagy vagyonadóval, hanem ez az a visszatérő kis vagyonadó, kiegészitő vagyonadó, melynek, ha nem tévedek az az alapgondolata, hogy akinek fundált jövedelme van, az jogos, hogy jövedelme után valamivel nagyobb adót fizessen, mint az, akinek nem fundált jövedelme van.^Hogy egy példával éljek, ha pl. egy ujságiró vagy szinész keres egy évben 50.000 koronát, akkor jogos, hogy ő kevesebb adót fizessen, mint az, akinek vagyona van és ugy keres 50.000 koronát, mert az a szinész vagy iró idővel elöregszik, és ha meghal, egyáltalában nem marad meg a jövedelme, mig annak, akinek vagyona van, halála után is megmarad a jövedelem forrása a családja számára, ugy hogy jogos, hogy valamivel nagyobb adót fizessen. Rupert Rezső; Korrekció! Ereky Károly: Ez a korrekció, a kiegészítő vagyoni adó, melyről a törvényjavaslatban szó van. Fájdalommal látom, hogy ez a vagyonadó azért fog keveset hozni az államháztartás számára, mert az 1914-es értékek alapján lesz a vagyon megbecsülve, t. i. a háború előtti értékek alapján. (Mozgás a jobboldalon.) Ez kevés. Méltóztassanak megnézni az illető paragrafusakat, ez igy van. Gaal Gaszton : Hozadék alapján. Ereky Károly: Nem akartam felolvasni, de miután szavaim ellenmondást váltottak ki, megnézem és felolvasom az idevonatkozó szakaszokat. Azt mondja a 49. §, hogy (olvassa) : »Az 1914. évi augusztus hó 1-je óta visszterhes szerződéssel megszerzett ingó és ingatlan vagyontárgyak értékelésénél a szerzési ár az irányadó,« Tehát ez az egyetlen, a melyre ez irányadó. Gaal Gaszton: Es 1914 előtt a hozadéki alap. Ereky Károly: . . . »ha az előző bekezdések szerint megállapított átlagos forgalmi érték annál kisebb és az adózó nem igazolja, hogy az illető vagyon értéke azóta alászállott.« Itt is van tehát korrekció lehetősége. »Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azokban az esetekben is, amikor az üzem (üzlet) 1914. évi augusztus hó 1-je óta keletkezett vagy fejlesztetett.« Most jön a legfontosabb : »A gazdálkodásnál vagy az üzemeknél a felszerelésnek felujitásához vagy rendes kiegészitóséhez szükséges beszerzések ugyanabban a háború előtti állapotnak megfelelő értékben veendők fel.« Gaal Gaszton: Instruktus! évi augusztus hó 17-én, kedden. 493 Ereky Károly: Mindenki tudja azt, hogy egy ökör, vagy egy igás fogat, vagy egy mezőgazdasági felszerelési tárgy, avagy egy ipari üzemben használatos gép ára a békeárhoz képest milyen óriási módon növekedett ma. Ha tehát mi a béke előtti értéket vesszük alapul, akkor a következő helyzet áll elő. Statisztikai adatok vannak erre vonatkozólag, melyeket Eellner dolgozott ki a régi nagy Magyarországra. Azt mondta, hogy Magyarországnak összes vagyona, már t. i. a régi nagy Magyarországé, 40 milliárdot tett ki. ' Ha a pénz elértéktelenedését vesszük, akkor ez most az egész nagy Magyarországra vonatkozólag 20-szal szorzandó, azaz 800 milliárdot tenne ki, ugy hogy ha mi a vagyonadó alapjául az 1914 augusztusi értékeket vesszük, akkor rendkívül kis összegeket fogunk kapni. Felhívom a pénzügyminister ur figyelmét arra, — természetesen most már nehéz lesz a törvényjavaslatban ezt módosítani — hogyha valamiképen lehetséges lenne, meg kellene szorozni ezt is egy koefficienssel, ugy mint a földadónál megszoroztuk 10-zel, a III. osztályú kereseti adónál 5-tel. Mondom, itt is ezt kellene tenni, minthogy mégis csak számolnunk kell azzal, hogy 1914. év óta óriási értékemelkedések állottak elő, illetőleg nem is értékemelkedések állottak elő — ne ámítsuk önmagunkat — egyszerűen a pénz elromlott, a pénz lerongyolódott, és minthogy a pénz lerongyolódott, ahol a békében volt egy igás fogat, mely 8000 koronába került, ott azt ma egész joggal 160.000 koronával lehet értékelni. Rupert Rezső: Csakhogy a hozadékból kell fizetni az adót, a hozadék alapja pedig nincs meg. Ereky Károly: Ezeknél a hozadék csak földre, házra van megállapítva, de a felszerelésre nincs hozadéki adó. Gaal Gaszton : De mit csinál a földdel felszerelés nélkül? Ereky Károly: A földadó független attól. Ha nekem nincs egy Ökröm, de van 5—10 hold földem, fizetek földadót. Az állam nem törődik azzal, hogy valakinek ' van-e ökre vagy nincs Ökre, földadót mindenki fizeti, akinek csak földje van, akár gazdálkodik rajta akár nem. A hozadéki adó alapján tehát a fundus instruktus árát kiszámítani nem lehet. A hozadéki adó alapján kizárólag a földre és a házra lehet számításokat tenni. Nem azért említem meg ezeket a kérdéseket, hogy a törvényjavaslat elfogadását vagy törvényerőre emelkedését késleltessem, tisztán és kizárólag princípiumokat akarok leszögezni, hogy amikor ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik és látni fogjuk, hogy nem biztosit elég bevételt az állam számára, hogy mindjárt lássuk, hogy hol lehet az emeltyűt megfogni és hol lehet ismét emelni az adót. Azt ugyanis valamennyien tudjuk, hogy ez az egyenesadó a 20 milliárd összegű kiadás fedezésére nem hogy nem elegendő, de még abban
