Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-88

.94 A Nemzetgyűlés 88. ülése 1920. az arányban sem elegendő, mint amilyen arányban a békében az egyenesadók elégségesek voltak. Megemlitem még azt, hogy mikor a hadikölcsönök tulajdonosainak bizonyos fokig beszámítják a hadikölcsönkötvényeket a vagyonba, ezeknek hátrányos helyzetük van az 1918. évi 57995. számú rendelet szerint, mely rendelet a Pénzügyi Közlönyben jelent meg. T. i. azt irja elő a vagyonadóra vonatkozó törvényjavaslat, hogy a december 31-iki tőzsdei árjegyzés szerint kell felvenni az értékpapirok értékét. Minthogy azonban a forradalmak alatt nem volt ilyen tőzsdei árjegyzés, a pénzügyminister ur kénytelen volt a tőzsdei papiroknak azt az értékét megállapítani, ahogy ezeket a részvénytársaságok „ és értékpapirtulajdonosok vagyonadójukba beszámítani tartoznak. Itt igen nagy a differencia. Egy nagy pénzügyi szaktekintély egyik felolvasásából vettem ki az adatokat és a következő megállapítást láttam Exner volt pénzügyministeri államtitkárnál. 0 kiszámította, hogy ha valaki három millió koronát befektet ipari értékpapirokba, mondjuk Ganz-gyári papírba vagy államvasuti -papírba, szóval a tőzsdén vesz qrtékpapirt, amely adó tárgyát képeli, akkor a pénzügyminister 1918. évi 57.995 számú rendelete értelmében csak 250.000 K vagy önképen szerepel ez a három millió koronáért vett értékpapír. Ha ellenben ugyanazért a pénzért hadikölcsönt vesz, amelyet ma 50°/o-kal fizetnek, minden 100 K névértékű hadikölcsönkötvényért 50 K-át adnak, hat millió korona körüli összegért fizet vagyonadót, mert a pénzügyministeriumnak ugyancsak olyan rendelete is van, amely szerint a hadikölcsönkötvények a vagyonba — ha 6%-osak — 96°/o-kal számittatnak be. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : 50%-kal ! Ereky Károly ; Kérem, én megemlítettem a forrást, ahonnan merítettem a dolgot. Láttam ott is, hogy ellenmondás van, illetve Teleszky volt pénzügyminister ur rögtön közbeszólt, hogy nem igy van, azonban az előadó ur erre a kérdésre, amikor alkalma lett volna, nem válaszolt, pedig az a ciklus két hétig tartott. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: A rendeletben benne van az 50% ! Ereky Károly: A rendeletben is? 96°/o-ot emlit ez az illusztris pénzügyministeri államtitkár, de még akkor is nagyon hátrányos ez, ha 50°/o-kal kell számítani, mert még mindig hárommillió koronával számítódik effektive az ö vagyona, mint adóalap. A 250.000 K-val szemben, amelyet az előbb Emiltettem, itt hárommillió korona az az alap, amely után az illető vagyonadót fizet. Itt valami igazságtalanság van. Mint mondom, ez az igazságtalanság csak átmeneti, mert hiszen abban a pillanatban, amint lesz múlt évi december 31-én tőzsdei jegyzés, a pénz ügyministeri rendelet hatályát veszti. Ennek ellenére felhívom a pénzügyminister ur figyelem augusztus hó 17-én, kedden. mét arra, hogy ne sújtsa épen azokat az értékpapírtulajdonosokat, tehát a lakosság nagy zömét, akiknek hadikölcsönkötvényük van, amelyről sokan ugy is azt mondják, hogy nem biztos, hogy nagy értéke van és igy nem lehet még külön ilyen erős vagyoni adóval megterhelni. Ami a dolog másik részét illeti, ha a tőzsdei jegyzést vesszük alapul, akkor is keletkezik bizonyos igazságtalanság, amely ugyan csak a nagyon gazdag emberekre nézve igazságtalanság, de végeredményben nem szabad a nagy koncepciójú pénzügyi embereket, közgazdászokat és tőkéseket sem igazságtalanul sújtani, tehát ezt is megemlitem. Tudvalevőleg minden adótörvénynek tulaj donképen alapgondolata, hogy csak a jövedelmet adóztassa meg. A normális adók legfeljebb csak olyan méreteket vehetnek, hogy az az adó a jövedelemből fedezhető legyen, és sohasem támadja meg magát az alapvagyont. Egyetlen kivétel a vagyondézsma, amely egyenesen magát a vagyont éri. Princípium tehát az, hogy az adó sohase terhelje magát a vagyont, hanem mindig fedezhető legyen a jövedelemből. Egy konkrét példán bemutatom azt, hogy a nagyon gazdag embert, aki 30%-os jövedelmi adót fizet és értékpapírjait már nem a pénzügyministeri rendelet szerint, hanem a tőzsdei árfolyam szerint adóztatják meg, milyen igazságtalanság éri. Valakinek van 10.000 K névértékű értékpapírja és ez a 10.000 K névértékű értékpapír ma hoz, mondjuk 100 K-t. Mindenki, akinek értékpapír volt a kezében, tudja, hogy az értékpapirok ma nem hoznak 4%-ot, hanem mondjuk csak 1%-ot, ami 10.000 K-nál 100 K-t jelent. Mondjuk, hogy az illetőnek olyan óriási vagyona van, hogy 30°/o-os jövedelemadót fizet. Ekkor tehát 30 K jövedelemadót fizet, mert ez a 30%-a a 100 K-nak. Ezenkívül azonban fizet másfél percent vagyonadót, ami 10.000 K után 150 K, összesen tehát 150 plusz 30, 180 K-t fizet, mivel azonban értékpapírja csak 100 K-t hoz, papírja után 80 K-t már a vagyonból fizet. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Megváltoztattuk. Rupert Rezső: A tőzsdei ár az irányadó. Ereky Károly: Azért mondottam ezt a két konkrét esetet, a tőzsdei árnak abban a pillanatban lesz irányadó, amikor a december 31-ikei tőzsdei árfolyam határoz. Mert most fennáll a rendelet. Később ezt megváltoztathatják. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Módosította a pénzügyi bizottság! Ereky Károly: A törvényjavaslat ugy rendelkezik, hogy minden esztendőnek december 31-ét veszi alapul. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : A pénzügyi bizottság módosította! Ereky Károly : Az én példányomban igy van. Iklódy-Szabó János előadó (a jobboldalról) : A pénzügyi bizottság jelentésében megvan.