Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-71

42 A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. évi július hó 28-án, szerdán. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér születése napja évfordulójának országos ünneppé tétele tárgyában; július 22-éről Mózer Ernő, a lengyelnemzetgyűlés üdvözlése tárgyában; július23-áról Huszár Elemér, a politikai államtitkári állások megszüntetése tárgyában ; július 23-áról Pallavicini György, nemzetgyűlési képviselőknek a Nemzetgyűlés által alkotott állásokra való ki nem nevezhetése tárgyában; július 23-áról Karafiáth Jenő, a harmadrangú vasutak (gazdasági kisvasutak) típusának vasúti rendszerünkbe való mielőbbi szerves bekapcsolása tárgyában ; július 27-éről Ereky Károly, báró Korányi Erigyes pénzügyminister pénzügyi politikájának felülvizsgálására kiküldendő szakbizottság tárgyában ; július 28-áról D. Nagy János, a munkáskérdés rendezése tárgyában. Elnök : Minthogy Szádeczky Lajos, Tury Béla, 'Zákány Gyula, Mózer Ernő, Huszár Elemér, őrgróf Pallaviciny György nemzetgyűlési képviselők indítványai Írásban nem adattak be, ezen indítványok tekintetbe nem vehetők, ellenben Budaváry László, Nagy János, Karafiáth Jenő és Ereky Károly nemzetgyűlési képviselők indítványainak indokolására, minthogy ez indítványok Írásban is beadattak, határnap később fog kitüzetni. Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Szabó Sándor jegyző; Az ínterpellációs könyvbe a következő bejegyzések történtek : (olvassa :) július 23-áról Perlaky György a nyugdíjas bányamunkások helyzetének javítása tárgyában a pénzügyministerhez ; július 23-án Frühwirt Mátyás a sörkartell árdrágítása ügyében a kereskedelemügyi ministerhez ; július 23-áról Meskó Zoltán az árdrágítók, a lánckereskedők és internáltak érdekében eljáró ügyvédképviselők ügyében,. az összkormányhoz ; július 23-áról Csukás Endre a megszállott vend vidék ügyében a külügyministerhez ; július 23-áról Huber János a Pest megyében előfordult közigazgatási visszaélések tárgyában a belügy minis terhez, Hornyánszky Zoltán gróf Tisza István meggyilkolásával terheltek ügyében a főtárgyalás kitűzése tárgyában az igazságügyi- és a honvédelmi ministerekhez ; július 28ról Drozdy Győző a kommün alatti kisüst használat körüli büntetésekről az igazságügy ministerhez. Elnök : Minthogy több interpelláció van, javaslom, hogy ha a napirendre kitűzött tárgygyal hamarább végeznénk, akkor azonnal utána, ha pedig addig nem végeznénk, akkor egy óra/ kor térjünk át az interpellációk előterjesztésére. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni ? (Igen !) Ezt határozatképen jelentem ki. Somogyi István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Somogyi István előadó: T. Nemzetgyűlés! Nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében tisztelettel beterjesztem a mentelmi bizottság jelentését és kérem, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzetni méltóztassék. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Mikovínyi Jenő képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója jelentést kíván tenni. Mikovinyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Bemutatom a mentelmi bizottság jelentését Wagner Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és napirendre tűzetni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a kormány programmja felett megindult vita folytatása. Szólásra következik? Szabó Sándor jegyző: Gaal Gaszton! Gaal Gaszton: (Halljuk! Halljuk!) 'Tisztelt Nemzetgyűlés ! Amikor a magyar politikai közélet egy egészen uj politikai szituáció előtt áll, amikor azok az ellentétek, amelyek a pártok közt, legalább formailag, fennállottak, összeomlanak, — kötelességemnek tartom, a kormány bemutatkozása alkalmával a magam tiszteletteljes és szerény észrevételeit megtenni. Készemről mulasztásnak tartanám, ha annak a bizalomnak ellenére, amellyel a kormány összetétele iránt viseltetem, azoknak a kifogásoknak, amelyeket a kormányelnök által előadott programmal szemben tennem kell, itt egész őszintén, férfias nyíltsággal kifejezést nem adnék. Méltóztatnak talán tudni, -mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a pártegyesülés tulajdonképen a következő okokból és szempontokból jött létre. Először is kényszerítő hatással volt ránk a külpolitikai helyzet. Megvallom őszintén, hogy engem abban a munkában, hogy a pártegyesülést teljes erőmmel támogattam és mindent elkövettem arra, hogy az létrejöjjön, elsősorban a külpolitikai konstelláció vezetett, mert bűnnek tartottam volna a magyar nemzet szempontjából azt, hogy amikor bennünket veszélyek fenyegetnek külföldről, itt pártok legyenek, szembenálló pártok és ne egyetlen emberként, egy személyként álljon szemben a külpolitikai helyzettel az egész magyar parlament. (Élénk helyeslés.) Maga az egyesülés, mint méltóztatnak tudni, három cél érdekében jött létre. Az első volt a keresztény és nemzeti irány fentartása, (Éljenzés.) a másik az agrárpolitikai jogos érdekeknek intenzivebb szolgálhatása ( Ugy van ! jobbfelöl.) és a harmadik bizonyos égető szociális problémáknak a megoldása. Ha most a mélyen tisztelt ministerelnök ur expozéját nézem, őszintén megvallom, hogy az ebben a tekintetben engem nem teljesen elégít ki. Ami a külpolitikai helyzetet illeti, azt hittem, hogy amikör a pártokat egyesíteni tudjuk, egyesíteni tudjuk azért, hogy a külfölddel szem-