Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-71
A Nemzetgyűlés 71. ülése 1920. ben egységesen jelentkezzék a magyar nemzet, bogy ami érték ebben a nemzetben csak van, az mind ott álljon a haza és a nemzet védelmében ; akkor azt hittem, hogy az egyesülés pillanatában meglesz a pártokban is és a személyekben is az az önzetlenség, hogy a maguk esetleges egyéni vagy pártérdekeiről lemondanak, semmi mást ne nézzenek, mint azt, ami a haza javára és üdvére szolgál. (Élénk helyeslés.) Őszintén megvallom, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy én más kormány alakulást vártam, mert ha a mai parlamentnek fajsúly át nézem, kénytelen vagyok bevallani : abban a véleményben vagyok, hogy ebben az országban igen sok olyan kiváló, igen sok arra való ember is van, akit ma ez a nemzet nem nélkülözhet s aki a. jelenlegi parlamentnek nem tagja. Rassay Károly : Nem a mi hibánk. Gaal Gaszton : És akárhogy nézem is tisztelt Nemzetgyűlés, akárhogyan akarom is értékelni azokat a vezérpolitikusokat, akiket, hogy egyik ministeiünk frazeológiájával éljek, »első« és »másodsorban álló« politikusoknak nevezhetünk, őszintén megvallom, nekem az a véleményem, hogy ez az ország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ilyen nehéz időkben az országnak rég bevált, nagy embereit, tapasztalt politikusait nélkülözze és kizárja őket a honmentő, a nemzetmentő munkából csak azért, mert véletlenül a pártnak vagy véletlenül ennek a parlamentnek nem tagjai. (Helyeslés jobb felöl) Ezt kötelességemnek tartottam, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, itt nyíltan is megmondani és annyival inkább is kötelességemnek tartottam ezt, mert a pártközi tárgyalások közben sem csináltam sohasem titkot ebből a felfogásomból. Rassay Károly : Nem helyes. Gaal Gaszton: Lehet, mélyen t. képviselő ur, hogy nem helyes, hiszen a felfogások mindig különbözők. Meg vagyok Győződve róla, hogy azoknak a felfogása is teljesen korrekt és azokat is csak hazafias álláspont vezeti, akik más nézetet vallanak, azonban méltóztassék nekem is megengedni, hogy teljes tisztelettel a pártfegyelem és a kormány iránt, a magam nézetét ép olyan nyíltsággal megmondjam, mint aminő nyíltsággal a mélyen t. képviselő ur is annak kifejezést ad. (Helyeslés balfelöl.) Ami már most azt illeti, hogy azoknak a főcéloknak érdekében, amely fő célok szolgálatára mi egyesültünk, minden tekintetben megfelel-e az expozé, a részletékre vonatkozólag később fogom megtenni a magam észrevételeit. Méltóztassanak megengedni, hogy egyelőre csak egy pár kiragadott, részletre nézve tegyem meg a magam tiszteletteljes észrevételeit. Fel méltóztatott, hozni, hogy a kormánynak egyik legfőbb feladatát fogja képezni a közhatóságok tekintélyének helyreállítása. Hát, mélyen t. Nemzetgyűlés, őszintén megvallom, engem már maga az elszomorit, hogy ebben az országban a közhatóságok tekintélyének a helyreállításáról évi július hó 28-án, szerdán. 43 kell beszélni. Mert hiszen tekintélyt mindenki maga magának szerez, (ügy' van! jobbfelöl.) Hiába akarunk mi itt — akár mi a Nemzetgyűlés vagy akár a kormány is — a közhatóságoknak tekintélyt adni, az sohasem fog sikerülni mindaddig, amig ezek a közhatóságok a maguk magaviseletével, a maguk munkakészségével, a maguk önzetlenségével és általában a maguk arravalóságával azt a tekintélyt meg nem szerzik. És én, aki annyiszor beszéltem a köztisztviselőknél és közhatóságoknál észlelhető bajokról, most sem tehetek egyebet, mint konstatálom azt, hogy ha, a közhatóságoknak ez a tekintélye hiányzik, ebben nagyrészt maguk ezek a közhatóságok hibásak. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) És akármit csinál a ministerelnök ur; vezetheti őt a legjobb szándék és vezethet bennünket a leghazafiasabb érzés és lemondás, — addig, amig itt a közhatóságok — akár ex affo, akár anélkül -r üzletekkel, gsweftekkel fognak foglalkozni, ezeknek a közhatóságoknak ebben az országban igazi tekintélyük sohasem lesz. (Ugy van! Ugy vanJ jobbfelöl.) Méltóztatott felhozni az igen tisztelt miniszterelnök urnák azt is, hogy a munkásszervezetek gazdasági orientálódását támogatni kívánja. Ezt én az utolsó betűig aláírom, helyeslem. De valamit nélkülözök a «nélyen tisztelt ministerelnök felszólalásában. Amig a munkásszervezetek nem kivannak egyebet, mint hogy az ő gazdasági jogos érdekeik védelmére szervezkedjenek, azt minden törvényes utón és módon propagálják, amig gazdasági téren követelik annak teljesítését, ami nekik jogos kívánságuk, addig én a legmesszebbmenőieg támogatom mindezen törekvéseket. (Mozgás balfelöl.) Ez nekik épen • olyan jogos törekvésük, mint bármely más kereseti ágnak. Azonban, bocsánatot kérek, a munkásszervezetekben kifejlődött egy módszer, — különösen a múltban, •— amely módszert én semmi körülmények között megengedhetőnek, fentarthatónak nem tartok, az hogy e munkásszervezetek a taggyüjtésnél a terror legmegengedhetetienebb fegyvereit alkalmazzák. ( Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl : Ezt nem lehet tűrni! Csak a szocialisták.) És én.őszintén megvallom, hogy nélkülözöm a mélyen tisztelt ministerelnök ur felszólalásában azt a momentumot, amelyben kiemelte volna azt, hogy a taggyüjtésnek terrorisztikus fegyverekkel való propagálását pedig a kormány a jövőben a legerélyesebben fogja elnyomni. (Helyeslés.) Mert amilyen jogosnak tartom azt, hogy a munkás abba a szakszervezetbe iratkozhassék, amelybe jónak látja, szóval a munkások egyesülési és egyéb jogaikat szabadon gyakorolhassák: ép oly emberi jognak tartom azt is, hogy azt a munkást, aki szakszervezetbe belépni nem akar, semmiféle hatalom terrorisztikus eszközökkel erre ne kényszerithesse. (Élénk helyeslés és taps jobb- és balfelöl.) Szerény véleményem 6*
