Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-86

A New;. et'gyűlés 66. ülése 1920. évi augusztus hó 14-én, szombaton. 457 lenni kell mozgósítási előmunkálatának, akkor mély tisztelettel tanácsolom a honvédelemügyi minister urnák, méltóztassék ezeket a mozgósí­tási előmunkálatokat azzal megkezdeni, hogy azok az elmúlt háború hadirokkantjairól, hadi özvegyeiről és hadiárváiról gondoskodjanak. (Helyeslés.) Kérdéseim a következők (olvassa): »Haj­landó-e az igen t. honvédelmi minister ur néhai gróf Tisza Istvánnak a hadirokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvák számára kifizetendő pót­járadék javaslatát magáévá tenni? Ha igen : minő intézkedéseket szándékozik ez irányban tenni? Ha nem : mily módon szándékozik kárpót­lást nyújtani az e tekintetben érdekelt hadi­rokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárvák­nak ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a honvé­delmi minister urnák. Sréter István honvédelmi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Gróf Tisza István javaslatát ismerem, annak alapelveit nemcsak helyeseknek, hanem emberieseknek is tartom és teljesen tuda­tában vagyok annak, hogy a hadirokkantak, hadiárvák és hadözvegyek sorsán tényleg gyö­keresen és alaposan segíteni kell. (Helyeslés.) Itt nyíltan kijelentem, hogy azokon az elveken, amelyek ebben a bizonyos pótló törvényjavaslat­ban le vannak fektetve, túl akarok menni, mert ez bizonyos fokig — mondjuk — három kate­góriába osztotta a rokkantakat. Tisztek, katonai tisztviselőjelöltek volt az egyik kategória ; ehhez csapta ezután még hozzá az úgynevezett karpa­szományos és teljes önkéntesi képzettséggel bíró egyévi önkénteseket ; a másik kategóriába sorozta a havidíjasokat, a rangosztályba nem soroltakat, a legénységi állományuakat és végül a harma­dik csoportba a legénységet. Ezt az elvet, amelyet gróf Tisza itt lefek­tetett, nem lehet három kategóriába besorozni, ezt általánosítani kell teljes mértékben és ez az általánosítás fog végigvonulni a jelenleg már szerkesztésben levő, illetőleg mondjuk már majd­nem teljesen elkészült uj ellátási törvényjavas­laton. (Helyeslés.) Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy mi messzebb fogunk menni, mint azt gróf Tisza István kívánta. (Helyeslés.) Ebből kifolyólag ugy hiszem, hogy az inter­pellációnak megfeleltem és kérek bizalmat ön­magam iránt, hogy mindazt, amit jónak gondo­lok, speciel ebben az esetben is meg tudom majd valósítani. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A hon­védelmi minister ur válaszát köszönettel tudo­másul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a honvédelmi minister ur vála­NEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. szát Szilágyi Lajos képviselő ur interpellá­ciójára, igen, vagy nem? (Igen.) A Nemzet­gyűlés a választ tudomásul vette. Gömbös Gyula: Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök : Grömbös képviselő ur a házszabá­lyok 215. §-a alapján kért szót. A szó a kép­viselő urat megilleti. Gömbös Gyula: Igen t. Nemzetgyűlés! Szi­lágyi képviselőtársunk felszólalásában — nem tudom, a rokkantügygyei milyen viszonyban van az én szereplésem — kvázi ugy Emiltett fel engem, mintha én a népköztársaságnak nem tudom milyen előharcosa lettem volna. Azt hiszem, a Magyar Országos Yéderő-Egyesület egész működése legjobb dokumentum arra, milyen szerepet vállaltunk a forradalmi időkben. En 1919 januárjában léptem be az Országos Magyar Véderő-Egyesületbe, 1919 január 19-én, pedig megválasztottak ^elnöknek. Beniczky Ödön : Alapszabályszerü köz­gyűlésen ? Gömbös Gyula: Alapszabályszerü elnök­választó közgyűlésen, igen t. Beniczky barátom. Meg lehet nyugodva. Rosszul van informálva, ha azt hiszi, hogy nem. Nem arról van szó, hogy a MOVE-ról vitatkozzam, mert ha ezt aka­rom majd tenni, meg fogom hívni az urakat a mi közgyűlésünkre, mert a Nemzetgyűlés tár­gyalásainak nem ez a célja. Amikor megválasztottak elnöknek, azért választottak meg, mert a tisztikart felszólítot­tam, hogy Károlyi Mihállyal és az egész kor­mányzattal szemben foglaljanak állást. Egy hó­napra rá — azt hiszem itt is vannak tanuk — azután feloszlatták az egyesületet azért, mert szembehelyezkedtünk Böhm hadügyminister ur­nák rendeletével, amely rendeletében hang­súlyozta a katonatanács szükségességét, a bizalmi rendszert, szóval szembehelyezkedtünk mind­azokkal a destruktív katonai intézkedésekkel, amelyek a mi katonai szellemünknek nem felel­tek meg. Ennek következménye az volt, amit az előbb mondottam, hogy feloszlatták az egye­sületet. A proletárdiktatúra alatt az egyesület nem működött, hanem felvette működését megint Szegeden, és azóta a nemzet szolgálatában állt, önzetlenül teljesiti kötelességét a keresztény nemzeti kurzus érdekében. Én tehát Szilágyi képviselő urnák ezt a beállítását a legerélyesebben visszautasítom és nem tudom másnak minősíteni, mint személyes­kedésnek, amely nem ebbe a terembe való. Szilágyi Lajos: Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök: A képviselő urnák a házszabályok 215. §-a alapján joga van szólni. Szilágyi Lajos: Soha sem szoktam alap nélkül beszélni, ebből kifolyólag kénytelen vagyok megcáfolni az előttem szólott Gömbös százados urnák nyilatkozatát. (Zaj.) 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom