Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-86
A New;. et'gyűlés 66. ülése 1920. évi augusztus hó 14-én, szombaton. 457 lenni kell mozgósítási előmunkálatának, akkor mély tisztelettel tanácsolom a honvédelemügyi minister urnák, méltóztassék ezeket a mozgósítási előmunkálatokat azzal megkezdeni, hogy azok az elmúlt háború hadirokkantjairól, hadi özvegyeiről és hadiárváiról gondoskodjanak. (Helyeslés.) Kérdéseim a következők (olvassa): »Hajlandó-e az igen t. honvédelmi minister ur néhai gróf Tisza Istvánnak a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák számára kifizetendő pótjáradék javaslatát magáévá tenni? Ha igen : minő intézkedéseket szándékozik ez irányban tenni? Ha nem : mily módon szándékozik kárpótlást nyújtani az e tekintetben érdekelt hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a honvédelmi minister urnák. Sréter István honvédelmi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Gróf Tisza István javaslatát ismerem, annak alapelveit nemcsak helyeseknek, hanem emberieseknek is tartom és teljesen tudatában vagyok annak, hogy a hadirokkantak, hadiárvák és hadözvegyek sorsán tényleg gyökeresen és alaposan segíteni kell. (Helyeslés.) Itt nyíltan kijelentem, hogy azokon az elveken, amelyek ebben a bizonyos pótló törvényjavaslatban le vannak fektetve, túl akarok menni, mert ez bizonyos fokig — mondjuk — három kategóriába osztotta a rokkantakat. Tisztek, katonai tisztviselőjelöltek volt az egyik kategória ; ehhez csapta ezután még hozzá az úgynevezett karpaszományos és teljes önkéntesi képzettséggel bíró egyévi önkénteseket ; a másik kategóriába sorozta a havidíjasokat, a rangosztályba nem soroltakat, a legénységi állományuakat és végül a harmadik csoportba a legénységet. Ezt az elvet, amelyet gróf Tisza itt lefektetett, nem lehet három kategóriába besorozni, ezt általánosítani kell teljes mértékben és ez az általánosítás fog végigvonulni a jelenleg már szerkesztésben levő, illetőleg mondjuk már majdnem teljesen elkészült uj ellátási törvényjavaslaton. (Helyeslés.) Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy mi messzebb fogunk menni, mint azt gróf Tisza István kívánta. (Helyeslés.) Ebből kifolyólag ugy hiszem, hogy az interpellációnak megfeleltem és kérek bizalmat önmagam iránt, hogy mindazt, amit jónak gondolok, speciel ebben az esetben is meg tudom majd valósítani. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a sző. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A honvédelmi minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a honvédelmi minister ur válaNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. szát Szilágyi Lajos képviselő ur interpellációjára, igen, vagy nem? (Igen.) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Gömbös Gyula: Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök : Grömbös képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Gömbös Gyula: Igen t. Nemzetgyűlés! Szilágyi képviselőtársunk felszólalásában — nem tudom, a rokkantügygyei milyen viszonyban van az én szereplésem — kvázi ugy Emiltett fel engem, mintha én a népköztársaságnak nem tudom milyen előharcosa lettem volna. Azt hiszem, a Magyar Országos Yéderő-Egyesület egész működése legjobb dokumentum arra, milyen szerepet vállaltunk a forradalmi időkben. En 1919 januárjában léptem be az Országos Magyar Véderő-Egyesületbe, 1919 január 19-én, pedig megválasztottak ^elnöknek. Beniczky Ödön : Alapszabályszerü közgyűlésen ? Gömbös Gyula: Alapszabályszerü elnökválasztó közgyűlésen, igen t. Beniczky barátom. Meg lehet nyugodva. Rosszul van informálva, ha azt hiszi, hogy nem. Nem arról van szó, hogy a MOVE-ról vitatkozzam, mert ha ezt akarom majd tenni, meg fogom hívni az urakat a mi közgyűlésünkre, mert a Nemzetgyűlés tárgyalásainak nem ez a célja. Amikor megválasztottak elnöknek, azért választottak meg, mert a tisztikart felszólítottam, hogy Károlyi Mihállyal és az egész kormányzattal szemben foglaljanak állást. Egy hónapra rá — azt hiszem itt is vannak tanuk — azután feloszlatták az egyesületet azért, mert szembehelyezkedtünk Böhm hadügyminister urnák rendeletével, amely rendeletében hangsúlyozta a katonatanács szükségességét, a bizalmi rendszert, szóval szembehelyezkedtünk mindazokkal a destruktív katonai intézkedésekkel, amelyek a mi katonai szellemünknek nem feleltek meg. Ennek következménye az volt, amit az előbb mondottam, hogy feloszlatták az egyesületet. A proletárdiktatúra alatt az egyesület nem működött, hanem felvette működését megint Szegeden, és azóta a nemzet szolgálatában állt, önzetlenül teljesiti kötelességét a keresztény nemzeti kurzus érdekében. Én tehát Szilágyi képviselő urnák ezt a beállítását a legerélyesebben visszautasítom és nem tudom másnak minősíteni, mint személyeskedésnek, amely nem ebbe a terembe való. Szilágyi Lajos: Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök: A képviselő urnák a házszabályok 215. §-a alapján joga van szólni. Szilágyi Lajos: Soha sem szoktam alap nélkül beszélni, ebből kifolyólag kénytelen vagyok megcáfolni az előttem szólott Gömbös százados urnák nyilatkozatát. (Zaj.) 58
