Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.
Ülésnapok - 1920-86
452 À Nemzetgyűlés 86. ülése 1920. évi augusztus hó 14-én, szombaton. akadályozni, a kivitelt pedig teljesen betiltottuk. Ebben a tekintetben megnyugtathatom Sándor Pál t. képviselőtársamat, hogy nemcsak a közélelmezésügyi ministernek, de az egész kormánynak is az volt az álláspontja már eredetileg is, hogyha kivitelre kerülő gabonánk lesz, az teljesen a kormány kezében marad és csak a kormány közbenjöttével történhetik export. Sőt a pénzügyminister ur a legerélyesebben követelte a maga részére azt a jogot is, hogy gabonakivitelnél a pénzügyminister nélkül intézkedni ne lehessen, miután épen a gabonát akarta felhasználni a valuta javitás céljaira. Egyetértettünk abban is, hogy ezeket a terményeket liszt alakjában — mint Sándor Pál is mondotta — kell kivinni, mert igy egyfelől sokkal nagyobb árakat kérhetünk el, másfelől itthon is a malomipart foglalhoztatjuk és itt marad a vám, meg a korpa is, amire nagy szükségünk van. (Általános helyeslés.) Különbség tehát nem olyan nagy. Javitások történtek és előnye a dolognak, hogy igy legalább a Nemzetgyűlés minden tagja is teljes betekintést nyerhetett a közélelmezés dolgaiba, megismerhette azokat az okokat, amelyek közélelmezésünk irányításánál szerepet játszanak. A különbség röviden csak az, hogy azt a zárlatot, amit az eddigi rendelet a gabonaösszegyüjtés idejére rendelt el, a bizottság javaslata továbbra is fentartandónak kivánja. Miután ez nem olyan határozott kikötés, hogy azon soha változtatni nem lehetne, s miután ez a kikötés ma igy is ugy is fennállana és a gabonagyüjtés befejezése amúgy is hosszabb időt vesz igénybe, ami alatt még meglátjuk, hogyan alakulnak a viszonyok, ennélfogva abban a helyzetben vagyunk, hogy a kormány a magarészéről a kilences bizottság ezen javaslatát is tudomásul veheti. (Általános helyeslés.) Elnök: Az előadó urat illeti még a szó. Vass József előadó : Köszönöm, nem kívánok szólnif Elnök : Miután az előadó ur nem kivan szólni, a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a bizottság jelentését, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen I) A Nemzetgyűlés tehát tudomásul vette a bizottság jelentését. Az idő előrehaladottságára való tekintettel félbeszakítjuk tanácskozásainkat. Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, napirendi javaslatot kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnapután, hétfőn, augusztus hó 16-án délelőtt 10 órakor tartsa s ennek napirendje legyen 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése; 2. a királyi itélőbirák és a királyi ügyészek státusáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása; 3. az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről a külügyminister törvényjavaslata; 4. a vámokra vonatkozó ideiglenes rendelkezésekről a kereskedelemügyi minister javaslata; végül 5. több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosítására és kiegészítésére, vonatkozó pénzügyministeri törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi javaslathoz hozzájárulni? (Felkiáltások: Igen!) íja igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Áttérünk most az interpellációkra. Mindenekelőtt az igazságügyminister ur fog válaszolni a Hornyánszky Zoltán képviselő ur által előterjesztett interpellációra. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Minthogy az a válasz, amit ezen interpelláció tárgyára vonatkozólag a múlt napokban voltam bátor előadni, a. házszabályok értelmében formaszerinti válasznak nem tekinthető, méltóztassék megengedni — és azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés helyeslésével is találkozom, ha most nem terjeszkedem ki azokra a részletekre, amiket akkor kifejteni szerencsém volt — hogy csak egész röviden adjam meg Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjára válaszomat, még pedig a honvédelmi minster ur nevében is. (Halljuk ! Halljuk !) Hornyánszky Zoltán képviselő ur a következő kérdéseket intézte a honvédelmi minister úrhoz és hozzám (olvassa): »Igaz-e, hogy a gróf Tisza István gyilkosságával vádoltak bűnügyében a katonai hatóság folyó évi augusztus hó 2-ára főtárgyalást tűzött ki. Ha igen, van-e tudomásuk a minister uraknak arról, hogy ebben a bűnügyben egyes vádlottakat a katonai hatóság illetéktelenül, saját illetékességének megállapítása nélkül egyszerűen elvont a polgári bíróság intézkedése alól? Hajlandók-e a minister urak intézkedni, hogy amig az illetékesség kérdésében az illetékes hatóságok a tételes törvények értelmében meg nem állapítják szabályszerüleg az illetékességet, addig az illetéktelenül eljáró és főtárgyalás! határnapot kitűző katonai hatóság a nála kitűzött főtárgyalást napolja el s akkor tűzzön ki főtárgyalást, amikor az illetékesség kérdése kétséget kizáró módon tisztázást nyert?« T. Nemzetgyűlés ! Válaszom a következő : természetesen tudomásunk volt és van arról, hogy ez a tárgyalás kitüzetett. Tudomásunk volt arról is, hogy hatásköri összeütközés áll fenn a polgári büntető biróság és a katonai büntetőbíróság között. Hogy miért nem intézkedtünk aziránt, hogy ez a tárgyalás elhalasztassék, ennek egyszerű oka az, hogy abban, hogy a katonai biróság előtt indult meg először ennek a bűnügynek a tárgyalása, törvényellenes dolgot nem láthattunk, mert a vádlottak között oly egyének vannak, akik közül egyik rósz a katonai bíráskodás alá tartozik, másik rész a polgári bíráskodás alá és igy nincs semmi lehetősége annak, hogy ez megakadályoztassék, hanem kétségtelenül külön keli tárgyalni mind a két biróság előtt az illető vádlottakra nézve
