Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-86

A Nemzetgyűlés 86. ülése 1920. éi Annak, hogy a faluban hagyhassuk a gabonát, a másik feltétele az, hogy teljes anyagi felelős­séget, jótállást kell vállalnia a községi elöljáróság­nak arra, hogy ez a gabona előbb nem hasz­náltatik el, mint amennyi időre kiadatott. (He­lyeslés.) Mert a legnagyobb veszedelem van abban, tisztelt Nemzetgyűlés, hogyha mi otthagyjuk az egész évre való gabonát Ismerjük a viszonyokat sok helyen, hogy mikor tudják, hogy ott van az a gabona és kevés a fejadag, hogy micsoda köve­teléseket támasztanak a gyenge községi elöljáró­sággal vagy jegyzővel szemben és azok nem tud­nak ellenállani a legtöbb esetben ; mert az illető panaszkodó ember azt mondja, hogy megettük, öt gyermekem van, tessék adni gabonát. Akkor nem tud ellen allen állani a jegyző, kiadja a ga­bonát és a tizenkét hónapra kiadott gabona hat hónap alatt eMogy és a kormány nem tud he­lyette mást adni. Tehát a dolognak ezt a részét is biztosítani kell a közélelmezési ministerium­nak, hogy ha otthagyta a gabonát, az fel ne legyen használva előbb, mint amennyi időre kiszabatott. (Helyeslés.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Arra akarok rámu­tatni, „hogy a pártom részéről történik a leg­erősebb követelés, hogy ezt, a rendszert hozzuk be. (Ugy van! jobb felöl.) Én hajlandó vagyok e rendszer behozatalát minden erőmből előmoz­ditani. Azonban csak rá akartam a nehézségekre mutatni, amelyek fennállnak és amelyeket el kell hárítani. A liszttel kapcsolatban épen Szabó József t. képviselőtársam Emiltette, hogy például a dara­lisztnek az ára olyan óriási különbséggel van beállítva a főzőliszt árával szemben, amire nézve Sándor Pál t. képviselőtársam még azt is mon­dotta, hogy ezt magasabbra is lehetne emelni, hogy fedje a másiknak az árát. Azonban attól tartanak az egyszerűbb fogyasztók, hogyha ki van vetve valakire a fejkvóta és kiírják, hogy ennyi főzőliszt, de ennyi daraliszt is jár, azt köteles elfogadni, mert különben kevesebb fej­kvótát kapnak Én először hallom e megjegyzést, azonban előre is jelezhetem, hogy azért állapítjuk meg ily drágán a daralisztet, hogy a jobb­móduakkal fizetessük meg a kenyérliszt árát. S akkor nem tartom helyesnek, hogy az a sze­gényebb munkás, aki nem akarja ezt a lisztet igénybevenni, kényszerülve legyen elfogadni, vagy ha nem fogadja el, akkor kevesebb fejkvótát kapjon. Az én álláspontom az, hogy daralisztet csak az kapjon, aki igénybe akarja venni ; vagy ha nem veszi igénybe, akkor megkapja helyette a főző- vagy kenyérlisztet. (Helyeslés.) Részemről megnyugtathatom a képviselő­társamat, hogy igaz, hogy ez ismét fog finan­* ciális nehézségeket okozni az elszámolásnál ; de én a magam részéről azt látom, hogyha azért emeljük fel a daraliszt árát, hogy a gazdag emberek fizessék meg, akkor nem szabad nekünk ezt erőltetnünk, mert aki nem tudja megfizetni i augusztus hó 14-én, szombaton. 451 ezt az árat, arra tekintettel kell lenni, viszont a fejkvótát emiatt le nem szállithatjuk. Szádeczky Lajos: Az a kérdés, lesz-e helyette más liszt ? Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : A kilencesbizottság jelentése és az erede­tileg kiadott ministeri rendelet között eltérés tulajdonképen nincs, csak egy pont van, t. i. az egész termény zár alá vétele, ahol konstatálni lehet az eltérést, de már az általam, illetőleg az összkormány által kiadott rendeletben is az áll, hogy mindaddig, amig az állam a kivetett mennyiséget be nem szedte, amig a termelők be nem szolgáltatták, senkinek sem szabad szabad­forgalomban gabonát eladnia. Ez a rendelet kiment, ha valahol nem tartják be, nem a köz­élelmezésügyi minister tehet róla, legfeljebb ujabb, szigorúbb rendeletet adhat ki, mert a közigazgatási hatóságok kötelessége az ellenőr­zés, nekik kell feljelenteniük azt, aki ezt a ren­deletet túllépi, hogy az illetőt az elég szigorúan megállapított büntetőrendelkezések alá vonhassuk. A kilencesbizottság javaslata azonban a határidő tekintetében tovább megy ós azt mondja, rendeltessék el, hogy a termés zár alá vétetik. Hogy meddig, azt nem mondja meg egész hatá­rozottan, nem állapítja meg világosan, hogy ez az egész évre szól, hanem egyszerűen hivatkozik a mostani súlyos helyzetre és az esetleg még várható bonyodalmakra is, aminek következté­ben ma még nem tudhatjuk, hogy tulajdonkópen mennyit fognak összegyüjthetni, mennyi gabona fog rendelkezésre állani és ezért nem tartja helyesnek, hogy a feloldás — mint a rendelet tervezte, — abban a pillanatban megtörténjék, amint a gabonagyüjtés befejeződött. Szóval nem köti terminushoz a dolgot és fenn akarja tar­tani a kormánynak azt a jogát, hogy a tilalmat, a zárlatot meghosszabbithassa, illetőleg továbbra is fentarthassa. Csupán ennyi a különbség a megelőző rendelet és a kilencesbizottság módo­sító javaslata között. Sándor Pál: Ez a helyes! Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister: Én a magam részéről, aki feltétlen hive voltam és vagyok ma is annak, hogy a háborús időkből lehetőleg kifelé menjünk és a háborús rendelkezéseket javítsuk, vagy ha lehet, egészükben mellőzzük, ettől a szemponttól ve­zettetve határoztam el, hogy bizonyos termények bizonyos részének a belföldi forgalomban szabad kezet engedjünk. Ez azonban a rendelet szerint is meg volt kötve, amennyiben ugy terveztük a dolgot, hogy a kereskedelem nem vásárolhat ; senki gabonát fel nem halmozhat, vagyis senki többet nem vehet, mint amennyi saját maga ós családja szükségletének fedezésére kell. Ezért szállítási igazolványhoz kötöttük a dolgot és csak annak adtunk volna engedélyt, aki kizárólag igazolt szükségletének fedezésére óhajtott volna gabonát vásárolni. Az összehalmozást tehát megakartuk 57" : '

Next

/
Oldalképek
Tartalom