Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-84

396 A Nemzetgyűlés 84. ülése 1920. évi augusztus hó 12-én, csütörtökön. engedni, hogy az előttem szóló t. képviselőtár­samnak különösen azokra a megjegyzéseire, melyekkel tegnapi felszólalásomat illette és amelyekkel kijelentéseimet — mondhatnám — majdnem komikus (Mozgás.) beállításban tárta fel, néhány észrevételt tegyek. T. képviselőtársam azt az én jogi vélemé­nyemet, hogy a Nemzetgyűlés nem foglalkoz­hatik azzal, hogy valamely cselekmény tényleg elkövettetett-e és végsősorban mily cselekmény követtetett el, mert ez a bíróság hatásköre, hanem hogyha az a három feltétel megvan, t. i. hogy illetékes hatóság kéri, hogy az összefüggés az illető terhelt és a bűncselekmény között vagy legalább annak gyanúja megvan, és hogy az a cselekmény, melyet a terheltre rónak, bűncselek­mény, tehát nem semmiség, hanem bűncselek­mény : ahol ez a három feltétel megvan, nem forog fenn zaklatás esete és ebben az esetben az illetőt ki kell adni, mondom, ugy beállítani za én előadásomat, mintha én azt mondtam volna, hogy egy bűncselekményt elkövettek pl. tegnap Amerikában, és ma ez alapon egy kép­viselőt itt kikérhetnek : ez oly abszurdum, olyan beállítás, melyen csak mosolyogni lehet. Azonkívül ugy tüntette fel beszédemet, mintha én a hadbíróság előtt most folyó tár­gyalást olyan autentikusnak tekinteném, amely a később lefolytatandó polgári bírósági tárgya­lásra nézve mérvadó. Azt hiszem, jogászok ilyen beállítással egymás nyilatkozatait nem magya­rázhatják félre. Mindannyian tudjuk, hogy az illetékes bíróság előtti főtárgyalás a döntő. En azt mondottam, hogy az eddig lefoly­tatott nyomozati cselekmények az illető képvi­selő úrra nézve nem igazolták a vádirat szerint azt, hogy őt terhelni lehet valamelyes bűncse­lekménnyel, de minthogy őránézve egy magyar királyi bíróság előtt folytatott nyilvános tárgya­láson merültek fel súlyos gyanuokok és vádak, azt mondtam, hogy ezek a tárgyaláson felmerült gyanuokok mindenesetre komolyabban mérle­gelendők, mint azok, melyek esetleg / az előző nyomozati stádiumban felmerültek. És ha azt méltóztatott, mondani, hogy a hadbírósági tár­gyaláson történteket nem lehet figyelembe venni, erre az a válaszom, hogy egy ügyész, igenis, kö­teles figyelembe venni bárhol felmerült tényeket és gyanuokokat, annál inkább köteles figyelembe venni hivatalos eljárás folyamán, a magyar ál­lamnak egy bírósága előtt hivatalosan felmerült. gyanuokokat. Ez az ügyész kötelessége. Bizonyos mértékben kritikát méltóztatott gyakorolni a katonai bíróság eljárásáról is, és különösen azt méltóztatott mondani, hogy szo­katlan az, hogy az ottani terhelteket ugy hall­gatják ki, mint hogyha tanuk volnának. Ereky Károly: A kérdezési modor! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Valljuk meg őszintén, nehéz lehet annak a bíró­ságnak helyzete, még pedig azért, mert mi kifo­gást teszünk az ellen is, hogy ezek ellen mint terheltek ellen eljár, tekintettel arra, hogy hatásköri összeütközés van. És amikor én tegnap kijelentettem, hogy amig a hatásköri összeütkö­zés el nem intéződik, addig ebben az ügyben ítéletet hozni nem fognak és akkor ezeket a vallomásokat csak mint tanúvallomásokat lehet tekinteni... Hornyánszky Zoltán: Tárgyalni sem volna szabad ! Rupert Rezső: Az Ítéletet meg kell hozni rögtön a tárgyalás alapján. Hova lesz a közvet­lenség ? ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azokra nézve hozzák meg az Ítéletet, akik katonai bíráskodás alá tartoznak. Már pedig azt hiszem a képviselő urak nem tagadják, hogy ott katonai bíráskodás alá tartozó egyének is vannak, akikre nézve nincs hatásköri összeütközés. Fangler Béla : Akkor miért tartják a katonai bíróságnál a tanukat ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A hatásköri összeütközés még nincs elintézve. Ereky Károly: Azért nem volna szabad fő­tárgyalást tartani. Törvényellenes a főtárgyalás ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Arra nézve már nyilatkoztam, hogy törvényellenesség­ről szó nem lehet, mert ugyebár a katonák ügyét a katonai bíróságnak kell letárgyalnia, a polgáro­két a polgári bíróságnál és valahol kell kezdem. Hogy méltóztatik ezt elképzelni ? Minthogy a katonai bíróság előbb fejezte be az előkészítő eljárást, előbb is kezdték meg a tárgyalást. Ez énnek a magyarázata. Itt törvényellenességről szó egy­általán nem lehet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Be kellett volna várni a hatásköri összeütközés el­intézését!) Nem voltam jelen a tárgyaláson, nem tudom, miképen folyik ott az egész eljárás, de ha ugy hallgatják ki ott azokat a terhelteket, amint egyébként a tanukat is szokás, akkor ezt épen azok az urak nem vehetik rossz néven, akik azt kívánják, hogy ezeket csak mint tanukat hall­gassák ki. Rupert Rezső: Hüttnert kihallgatják Fried­rich ellen, mint tanút ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Hüttner bűncselekményének megítélésénél minden körülményre ki kell terjeszkedni. Fangler Béla : Hüttner katona, róla nem be­szélünk ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt méltóztatott megállapítani, nézetem szerint is nagyon helyesen, hogy a- Nemzetgyűlésnek igenis módjában van mindent megkritizálni. Itt azonban vigyázni kell : egy bizonyos határig mehet ugyanis csak el, t. i. ennek a kritikának bizonyos határáig, ami a joghatályt illeti. Azt hiszem, mindnyájan osztják véleményemet, nem mehet odáig, hogy egy másik hatóságnak intézkedését. . . Rupert Rezső: Nem is az a fontos ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ne méltóztassék kérem közbevágni. Hogy egy más hatóság intézkedését semmisnek Vagy nem létező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom