Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-84

À Nemzetgyűlés 84. ülése 1920. évi augusztus, hó 12-én, csütörtökön. 397 nek deklarálja. Ez nem tartozik az ő hatáskörébe. Rupert Rezső: Dehogy nem! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Az illető hatóságnak megvan az ő felettes fóruma, megvan a módja annak, miképen lehet egy törvényellenes intézkedését hatályon kivül helyezni. A Nemzetgyűlésnek ez semmiesetre sem tartozhatik a hatáskörébe. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Mégis számos esetben visszautasította !) Ha jön egy megkeresés, amely valakinek a véleménye szerint esetleg nem megfelelő, ez nem jelenti azt, hogy a Nemzetgyűlés ezt semmisnek és nem létezőnek tekintheti. Ereky Károly : De contra legem ! Rupert Rezső: Lehet vizsgálatot elrendelni, a mig a mentelmi jog nincs felfüggesztve ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azt méltóztatott kifogásolni . . . Rupert Rezső: Hogy méltóztatott elrendelni a vizsgálatot ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Én türelemmel hallgattam a képviselő urat, métóztassék engem is meghallgatni. (Helyeslés.) Azt méltóztatott mondani, hogy képviselő ellen addig, amig mentelmi jogát fel nem függesztik, egyáltalán semmit sem lehet csinálni, az ő neve nem is szerepelhet semmiféle eljárás keretében. Én csak a jelen esetet veszem. Hogyan méltóztatik azt követelni, hogy adatokat hozzunk ide, hozzuk ide az egész adathalmazt és csak akkor lesz a Nemzetgyűlés abban a helyzetben, hogy megitélje, fenforog-e a zaklatás vagy sem. Hiszen ahhoz, hogy azt a gyanúsított képviselőt egyáltalán megidézni, kihallgatni lehessen, szükséges a mentelmi jog felfüggesztése, addig abszolúte semmit sem lehet csinálni, és anélkül lehetetlen, ugyebár, az egész eljárás lefolytatása. Az tisztán csak formalizmus, hogy a vizsgálóbiró a vizsgálatot elrendeli, ez

3 ugyebár nagyon jól méltóztatik tudni, egyáltalán nincs még a terhelt előtt kihirdetve. Ha mentelmi jogát felfüggesztik, őt megidézhetik és előtte ezt a végzést kihirdethetik, akkor neki módjában lesz ez ellen felfolyamodással élni. És ha akkor a felettes hatóság ugy fogja látni, hogy a vizsgálóbiró helytelenül járt el, módjában lesz ezt megváltoztatnia. Tehát még abba a stádiumba sem kerülhetett a dolog, hogy a vizsgálóbiró felettes hatósága állást foglalhatott volna. Ahhoz, hogy az eljárás egyáltalán megindulhasson, hogy a terheltet kihallgathassák, ahhoz kell az, hogy a Nemzetgyűlés az ő mentelmi jogát felfüggessze. Ereky Károly : Az eljárás megindításához ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Enélkül hiába kivannak az urak adatokat, jegyzőkönyveket, vizsgálati adatokat, hiszen nincs mód a vizsgálat megindítására sem. Ereky Károly : Mert nincs ok rá ! A főügyész megmondta, hogy nincs vád Friedrich ellen ! Weiss Konrád : Holnap az igazságügyministert is odaállithajták ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A megelőző vizsgálat adatai alapján leszögezte az ügyészség vezetője, hogy nincs olyan ok, ami miatt ellene vizsgálatot kellene indítani. Ereky Károly : Hüttner beszéde nem ok ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Azóta egészen uj körülmények merültek fel. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hüttner Jiazudott I) Nem mondom azt, hogy amiket mondott, igazak. En nem mondom senkire, Isten óvjon attól, hogy bűnös, de az igazságügyi hatóságnak törvényszerű kötelessége, valahányszor gyanuok merül fel, hogy mindent tisztázzon. Ez nem jelent abszolúte semmit és csak a kötelességét teljesíti az igazságügyi hatóság, amikor kikéri az illető képviselőt, hogy megvizsgálhassa az ügyet, van-e valami ok az eljárás meginditásáia. Ez tehát egyáltalán nem visszaélés. Kényleien vagyok fentartani véleményemet, hogy itt zaklatás esete nem forog fenn (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De mennyire fenforog ! Iskolapéldája annak !) és ezért kérem a mentelmi bizottság indítványának elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Frühwirth Mátyás jegyző : Gaal Gaszton I Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Magától értetődően nem kívánok ehhez a kérdéshez jogászi szempontokból hozzászólni és azt hiszem, azt sem kell a mélyen t. Nemzetgyűlés előtt szavakkal illusztrálnom, hogy engem szubjektív szempontok sem vezetnek, mert Friedrich István t. képviselőtársam pártjához nem tartoztam és nem tartozom. Azonban méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel kizárólag lelkiismereti szempontból foglalkozzam, (Halljuk ! Halljuk !) azokból a szempontokból, amelyek bennünket minden mentelmi kérdés elbírálásánál kell hogy vezessenek, miután mentelmi ügyekben sem tételes törvény, sem precedens ránk nézve egyáltalán nem irányadó. (Helyeslés.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mielőtt a kérdésre magára rátérnék, méltóztassék megengedni, hogy az előttem szólott t. képviselőtársaimnak egypár oly kijelentésével, amit nem tehetek magamévá, foglalkozzam, épen a precedens szempontjából. Nagyon erősen ki méltóztattak emelni és hangsúlyozni, különösen azok a t. képviselőtársaim, akik a kiadatás ellen foglaltak állást, hogy ha mi itt ma ezt megtennők és Friedrich Istvánt kiadnók, ebből olyan borzalmas precedens támadna, amelynek kihatásait és következményeit ma jóformán meg sem tudjuk Ítélni. Ezt a nézetet, bocsánatot kérek, nem osztom. Legfeljebb magunkra nézve követhetünk el hibát, de a következő parlamentre, vagy a következő eseteknél az, hogy előzőleg hogyan határozott a parlament akár most, akár egy másik esetben, semmi néven nevezendő precedenst nem alkot, mert.hiszen a Nemzetgyűlés minden egyes esetet tételes törvényre és precedensekre való tekintet nélkül »lelkiismerete szerint« birál el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ettől a veszedelemtől tehát én, mélyen t. képviselőtársaim, nem félek, semmiféle precedenst nem alkotunk,