Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-70

A Nemzetgyűlés 70. ülése 1920. évi július hó 23-án, pénteken. 29 Somogyi István : Szóba sem kell velük állani ! Ugron Gábor : . . . mert csakis az önerejére támaszkodó önérzet, önbizalom és bátorság segí­tett rajtunk a múltban és segíthet a jövőben is. Ezzel mutathatunk példát a külföldnek is, ezzel bizonyíthatjuk be, mint ahogy a ministerElnök ur is rámutatott, hogy az egyes országok kebelében szervezkedett különböző szervezetek, bármiféle szervezet legyen az a világon, nem lehet oly erős, hogy egy ország, ha még olyan kicsi, összetört és gazdaságilag és politikailag tönkretett kis ország is. képes ne legyen, ha bátor és erős, az ilyen táma­dásokkal szembeszállni ; hogyne állhatnának tehát ellent a nagy, hatalmas, erős nyugati nemzetek ezekkel a törekvésekkel szemben. T. Nemzetgyűlés ! Az ország konszolidálására és visszaszerzésére irányuló munkájában a kormány mindig számithat a mi támogatásunkra. Nagyon helyesen mondotta a ministerelnök ur a kormányzó­párt ülésén mondott beszédében, hogy az orszá­got fenyegető veszélyek nem benn a Nemzetgyű­lésen, hanem künn és főképen az ország határán kivül vannak. Ezeknek az országot veszélyeztető veszedelmeknek elhárításában, t. Nemzetgyűlés, mindnyájan egyek vagyunk és egyek is kell hogy legyünk. Ez azonban a Nemzetgyűlésen múlik és a Nemzetgyűlés kezében van ilyenformán az ország sorsa, a Nemzetgyűlés munkáján múlik országunk megmentése. Ennek a nagy célnak alá kell rendelni minden pártérdeket, egyéni becsvá­gyat és minden hatalmi törekvést. Ha egyes tör­vényjavaslatok tárgyalásánál ellentétes lesz a fel­fogásunk a kormányéval szemben, kritikánk min­dig tárgyilagos, objektiv lesz és kritikánk oka mindig csak az lesz, hogy ama közös cél felé, amely előttünk lebeg, talán nem a leghelyesebnek meg-. választottnak tartjuk azt az utat, amelyet a kor­mány választott. Közös célt mondtam, t. Nemzetgyűlés, mert én az igen t, ministerelnök urat 30 éve ismerem és körülbelül 30 éves barátság fűz össze vele. Isme­rem gondolkozásmódját, ismerem az ő politikai ideáljait és tudom azt. őt ismerve, hogy ezekhez a politikai ideálokhoz hűtlen nem lesz soha. És kérem őt és a kormányt is arra, vegye tudomásul, hogy a legteljesebb önzetlenségünk mellett mi sem fogjuk ezt szem elől tévesztem, megGyőződésün­ket bátran hangoztatni fogjuk minden egyes alka­lommal, azonban teljes munkaerőnkkel szolgálni fogjuk az ország politikai, gazdasági, morális, kulturális és területi újjáépítésének nagy munká­ját. (Éljenzés.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. . Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyű­lés 1 Megbízott külügyministeri minőségemben van szerencsém törvényjavaslatot beterjeszteni egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről. Ez az 1917/ évi XX. tc.-hez hasonló felhatalmazásra vonatko­zik, de hiányzik belőle az autonom vámtarifa egyes rendelkezéseire vonatkozó intézkedés, amire nézve majd a kereskedelemügyi minister ur fog törvény­javaslatot benyújtani. így meg van szakítva-most a két ministerium között a javaslat. Kérem ennek a törvényjavaslatnak a pénzügyi és közgazdasági bizottságoknak való kiadását. Elnök : A törvényjavaslat tárgyalás és jelen­téstétel végett ki fog adatni a pénzügyi és közgaz­dasági bizottságoknak. • A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : Ugyancsak kérem a pénzügyi és közgazdasági bi­zottságokhoz utalni a vámok ideiglenes rendezésé­ről szóló törvényjavaslatot. Van szerencsém ezt benyújtani, kérve annak kinyomatását, a bizott­• sági jelentéssel együtt a képviselők között való kiosztását és napirendre tűzését. Elilök : A törvényjavaslat át fog tétetni a pénzügyi és közgazdasági bizottságokhoz jelentés­tétel végett. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Gróf Andrássy Gyula ! Gr. Andrássy Gyula : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Én is követem a t. előttem szólott képviselő ur példáját és csak lehető röviden kívánok a nagyfontosságú kormánybejelentéshez szólni. Teljesen igaza van a t. ministerelnök urnák abban, hogy mi és ő egy nagy küzdelmet folytatunk a destrukció szellemével. Az ő vállalkozásának, Magyarország jelenlegi politikájának célja a nem­zeti^szmét diadalra juttatni a romboló társadalmi, forradalmi gondolatokkal szemben, amelyek erőt vettek Európa nagyrészén. Ezen küzdelem nagy­ban és egészben már kedvező fordulatot vett és ha visszatekintünk arra az évre, amelyet Magyar­ország átélt azóta, amióta összetört a szovjet­kormányzat, kétségtelen, hogy sok irányban meg­erősödtek közállapotaink és javulás van. De azért nem lehet tagadni, hogy a veszély még mindig igen nagy és igen komoly, (Ugy van ! Ugy van ! halfelöl) hogy különösen most egy olyan kort élünk, amikor lehetne talán konstatálni, hogy egy bizonyos visszaesés van. Ez a visszaesés először is onnan származik, hogy a romboló erők egy erős hadsereg révén diadalhoz jutottak, diadalhoz jutottak tőlünk nem távol. Ennek visszahatása természetesen mindenütt megvan, és különösen erőssé vált ennek a visszahatása azon megszállt magyar­országi területeken, amelyek a béke, ez a rossz béke szerencsétlen, lehetetlen helyzetbe hozott, olyan helyzetbe, ahol senki sem bizik a jövőben, mindenki tudja, hogy a nemzetközileg meg­teremtett állapot tarthatatlan, ahol a gazda­ságilag együttműködő területeket széjjeltépték, ahol tehát minden forradalmi csira természete­sen kedvező fejlődési talajra talált. Tudjuk ezen rossz békének következtében, hogy az elszakadt vagy jobban mondva: meg­szállt területeken a szociáldemokrácia legnagyobb­részt a nemzetközi forradalmi párthoz, a har­madik Internacionáléhoz csatlakozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom