Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-70

24 A Nemzetgyűlés 70, ülése 1920 tassék ezen bejelentésemet megvizsgálás és jelentéstétel végett a mentelmi bizottságnak kiadni. (Helyeslés.) Elnök; A mentelmi jog megsértésének ezen bejelentése a házszabályok 188. §-a értelmében minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz tétetik át tárgyalás és jelentéstétel végett. Következik napirend szerint a kormány programmja fölött megindult vita folytatása. Ki következik szólásra : Haller József jegyző: Zeőke Antalt Zeőke Antal : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Engedelmet kérek, arra, hogy én is felszólalhassak, amikor a t. kormány itt a Házbán bemutatkozik. Teszem ezo nem mint pártember,, mint az egységes párt tagja, — hiszen a párt nevében ezt már megcselekedte az én képviselőtársam, Kenéz Béla t< barátom — hanem teszem ezt mint székely ember. Annál inkább kötelességem ezt tenni, mert a gyomai választókerület, amely engem ide küldött, nemcsak azért küldött ide, hogy dolgo zam érette és Magyarországért, hanem azt is lelkemre kötötte, hogy dolgozzam azért a székelységért, amelyből származom, azért a székelységért, amely most el van tiporja, el van nyomva. A székely nép, amely ilyen keserves sorsban van, szívszorongva várja lesi, hogy mi történik itt a szűkebb Magyarországon és érdeklődéssel nézi, milyen kormány van esetről-esetre itten. Ez a nép azt szeretné, hogy itt egy olyan erélyes kormány legyen, amely egy nagy, egészséges, becsületes, demokratikus, de egységes pártra támaszkodva, erélyes kézzel vezesse az ország ügyeit, mert nagyon jól tudja, hogyha itt benn, a szűkebb Magyarországon nincs rend, nincs konszolidáció, akkor neki semmiféle reménye nem lehet arra, hogy valaha is újból integráns része lehessen az egységes nagy Magyarországnak. Amikor mi itt vagyunk, itt dolgozunk, akkor mi a történelem számára dolgozunk. A történelem fel fogja jegyezni, amit itt cselekszünk és mondunk. Mindnyájan odakerülünk a történelem Ítélőszéke elé és jaj lesz annak, aki ugy dolgozik és ugy cselekszik, hogy a nagy, egységes Magyarország kiépülését,- kialakulását, Nagymagyarország hehTeállitását akadályozza. (Ugy van f Ugy van ! a jobboldalon.) Az a székely nép, az erdélyi magyarság azt várja, hogy olyan intézkedéseket tegyenek itt, amelyek az ő érdekeit is előmozditsák ; ez a székely nép azt akarja, hogy olyan törvényeket alkossunk itt, amelyek az erkölcsnek, a magyarságnak, a hazafiasságnak, ,a székely keresztény, becsületes demokráciának megfeleljenek. Nem tudom, tudják-e önök közül nagyon sokan azt, hogy most már odaát, a románok által megszállott területen is sok mindenben máskép állanak a dolgok. Azok az oláhok, akik eddig elnyomással, kancsukával, botozással dolgoztak, látva, hogy igy eredményt nem érhetnek el, most már más eszközöhöz fordultak ; most kedvezéssel és mindennemű olyan dolgokkal igyekeznek a székelységet megnyerni a mai nehéz viszonyok közepette, amelyek '. évi július hó 23-án, pénteken. talán ép oly erkölcstelenek, mint amilyen erkölcstelenek voltak eddigi ténykedéseik, de én, aki pontos értesüléseket szerzek hazulról, megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést, hogy a székely nép nem fog nelák beugrani, azt nem lehet megtéveszteni és ez a székely nép becsületesen kitart a nagy, egységes Magyarország mellett. A székely nép hajlandó tovább tűrni, szenvedni, ha azt látja, hogy érette itt dolgoznak, vele itt törődnek. A székety nép azt szeretné és újból azt üzeni, hogy tartsunk össze, szűnjék meg köztünk a turáni átok, dolgozzunk és dolgozzunk ^állandóan értük. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mint önök tudják, a bolgár képviselőház annak ellenére, hogy a bolgár kormány aláirta a békeszerződést, még mindig nem ratifikálta azt. A bolgár parlamentet háromszor oszlatták fel és ma sem jutottak odáig, hogy a békeszerződést ratifikálják. Én nem kivánom ezt, sőt Magyarország szempontjából veszélyesnek tartanám, ha emiatt, vagy még más egyéb okok miatt házfeloszlatásra kerülne a sor. A kormány akkor, amikor ezt a békeszerződést aláirta, jól, helyesen cselekedett, mert ő ezt hazafias önfeláldozásból, hazaszeretetből, az erőszaknak engedve tette, de mint székely ember azt mondom, hogy ha ez a magyar kormány taktikailag helyesen cselekedett is akkor, amikor a békeszerződést aláirta, viszont sem ennek, sem semminemű Nemzetgyűlésnek nincsen joga ahhoz, hogy a békét ratifikálja, mert sem ennek, sem semmiféle Nemzetgyűlésnek nincs joga ahhoz, hogy döntsön az elszakított részek felett, azoknak hovátartozandósága felett, akikről határoznak. (Ugy van ! a jobboldalon.) Adjon alkalmat az entente nekünk arra, hogy az elszakított részek képviselői — ha nem is én, de azoknak a képviselői — döntsenek sorsuk felett. Nekünk itt nincsen jogunk arra, hogy mi döntsünk, hogy mi esetleg olyan határozatot hozzunk, mely kiszolgáltatja testvéreinket ellen ségeinknek. Tekintettel arra, hogy tudom azt, hogy ez a kormány a területi integritás alapján áll, bizalommal viseltetem iránta, de az a kérésem van az igen t. kormányhoz, hogy minket, azokat a székelyeket, akik ki vagyunk taszítva szűkebb hazánkból, azokat a székelyeket, akik rongyosan, éhesen vagonokban laknak, támogassa és segítse. Nem kérek én részükre alamizsnát, ezt elutasítják, csak azt, hogy adjanak nekik munkát, munkaalkalmat. (Élénk helyeslés a jobboldalon,) T. Nemzetgyűlés, akkor, amikor a kormány iránt bizalommal viseltetem, a székelység, az erdélyi magyarság nevében kijelentem azt, hogy az oláh kedvezésekre, az oláh aljas, kétszínű játékára nézve az erdélyi magyarságnak és székelységnek újból és mindig csak egyedül ez a válasza, ez a három szó : Nem ! Nem ! Soha ! Elnök : Szólásra következik ? Haller József jegyző: Zákány Gyula! • Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Nem mint a kormány cselekvő készségének kritizáló akadálya akarok jelentkezni, az igen t. minister-