Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

296 A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. aki vállalkoznék rá, hogy olcsóbban csinálja, mint Ő maga ? Felsoroltam a költségek egy részét, amelyek mind mérsékelhetők és eltüntethetők abban az esetben, ha az államkincstár hajlandó ezekért a költségekért felelősséget vállalni s hogy ha tálkiadások vagy hiányok lesznek, ezeket fedezni fogja. Tessék a bizottságban állást foglalni, majd a pénzügyminister ur is lesz szives a bizottsági tárgyalásra eljönni és tessék ezeket otb előhozni. A közélelmezési ministeriumot valami Wgy vád nem illetheti, megmondom egész őszintén, azért, mert ugy volt beállítva, hogy az államkincstár egy fillérrel sem járulhat hozzá s a közélelmezési ministeriumnak ugy kellett a számadásokat megcsinálni és a tételeket beállitani, hogy azok biztosan fedezzék a kiadásokat s hogy inkább felesleg maradjon, mint hogy hiány legyen, merfc a hiányokat nem tudjuk fedezni, ha a pénzügyminister ur ahhoz nem járul hozzá, ha pedig felesleg marad, azt utólagosan is lehet az élelmezés javítására fordítani. Ez volt a közélelmezési ministerium álláspontja s ezen csak ugy lehet segiteni, ha a pénzügyminister ur segítségre jön. T. Nemzetgyűlés ! Szabó József nemzetgyűlési képviselőtársam inditványára azt mondottam, hogy nem tartom helyesnek, hogy a Nemzetgyűlés tárgyalja itt azokat a részleteket, amelyeket szakemberekkel, szakbizottságokkal, az illető ministeriumok megbizottaival kell és lehet csak letárgyalni. Ennek indokolására felolvasom, hogy milyen kérdésekkel kell annak a bizottságnak a többek között foglalkozni, ha újra akarja tárgyalni a dolgokat. (OlVassa) : »Statisztikai adatok a bevetett területet, a holdankénti átlagtermést s a várható össztermést illetőleg búzában, rozsban, kétszeresben. Statisztikai adatok az ország lakosságát s a kenyérmagszükségletet illetőleg, elkülönitve a termelők (ellátottak) s a nemtermelők (ellátatlanok) szükségleteit. Biztosithatő-e az ellátatlanok ' szükséglete a szabadforgalomban vagy pedig a kötöttforgalmat valamely formában továbbra is fenn kell-e tartani ? Vannak-e egyes foglalkozási vagy jövedelmi kategóriák, melyek ' a szabadforgalomra utalhatók s ha igen. melyek azok s viszont, mely foglalkozási vagy jövedelmi kategóriák részesitendők feltétlenül hatósági ellátásban ? A hatósági ellátásban részesitennő kategóriák szükséglete mennyit tesz ki a múlt évi fejkvóták alapján s ez adatoknak a termési adatokkal való egybevetése után emelhető, fentartható vagy leszállitandó-e a múlt évi fejkvóta, számításba véve azt, hogy a fejadag egy része árpában és tengeriben is kiadható ? Mennyit tesz ki a hatósági ellátásban részesitendők szükséglete a folyó évre megállapítandó fejkvóta alapján ? A vámbevétel levonása után ennek fedezésére mennyi terményt, kell a termelőktől igénybe venni s ebből mennyi lehet árpa, illetve tengeri ? Vetőmag céljaira kell-e készleteket igénybe venni s ha igen, mennyit búzából, rozsból, árpából, zabból, tengeriből ? évi augusztus hó 7-én, szombaton. A termelőktől igénybeveendő terménymenynyiség behajtásának módozatai, ismertetése a kivetési módszernek, a rendszer előnyei és hátrányai, — mert hiszen mindegyiknek vannak hátrányai és előnyei — ismertetése az elszámolási (rekvirálási) rendszernek, annak előnyei és hátrányai. Határozathozatal atekintetben, hogy melyik rendszer alkalmazása legyen javaslatba, hozva? Kivetési rendszer alkalmazása esetén orvosolhatók-e az egyéni s^rôlmek a rendeletben rregállá pitott kereteken tú. is? A gazdaságié e'idekrek és időszaki munkásoknak szerződés szerint járó terménymennyiség teljes egészében kiadható-e, vagy pedig egy része közcélokra visszatartandó és pénzzel váltandó meg ? Az aratórész és cséplőrész egy bizonyos hányada lefoglalható-e ? Községi elöljáróság felhatalmazható-e arra, hogy a község összes termelői által a kivetési kulcs alkalmazásával beszolgáltatandó terménymennyiséget az egyéni kivetés módositásával a tényleges felesleges arányában vesse ki?« Az a panasz van ugyanis, hogy egyiknek ugyanannyi földön kevesebb termett, mint a másiknak, és a rendelet szerint egyformán kell beadni a terményt, ítábizhatjuk-e a községi elöljáróságra annak elbirálását, hogy a termelők között ő állapitsa meg azt a kvótát, amelyet be kell adniok ? Ez igen lényeges kérdés. Sok ok szól mellette és sok ellene. Ezt mi *már megfontoltuk, tessék majd a bizottságnak is megfontolni. (Tovább olVassa): »A szabadforgalom párhuzamosan fentartható-e vagy pedig az esetleges többi feleslegre az állam kizárólagos vásárlási joga lenne kimondandó ? Elszámolási eljárás alkalmazása esetén mennyiben lenne megállapítható a termelő fejadagja? Cselédkonvenció feleslege igénybevehető-e a gazdánál, vagy csak a cselédnél ? Az igénybevétel kiterjedhet-e az aratórészre és cséplőrészre ? Ellátatlanok szükséglete kiadható-e gabonában ?« T. Nemzetgyűlés ! Az, hogy az ellátatlanoknak szükségletét gabonában adjuk ki, nagyon helyesnek látszik és helyes is volna, ha ezt végre is lehetne hajtani. En a magam részéről ezt minden tekintetben helyeslem. De megmondom ennek a nehézségeit is. Talán már a múltkor is Emiltettem, hogy először is nem mindenütt nyújtanak a községek teljes garanciát arra, hogy az ellátatlanoknak kijáró gabonát a községekre bizhassuk, hogy azt megőrizze a jövő aratásig, vagy a jövő évig. (Zaj a jobboldalon.) Aki csak egypár községet ismer, az tudja ezt. Be van már bizonyítva, hogy a kiadott mennyiséget a kiszabott időnek fele részében már felhasználták és a másik fél időben nem volt mit adni s akkor azután újra a kormányhoz jöttek, hogy adjon, mert a készlet már elfogyott. Ez tehát nagyon megfontolandó dolog, és ha kiadjuk is, csak a községi elöljáróság vagy képviselőtestület Írásos személyi és vagyoni garanciája mellett adhatjuk ki, máskülönben kiadni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez nagyon megfontolandó és nagyon szeretném megtalálni a módját annak, hogy igenis gabo-