Nemzetgyűlési napló, 1920. IV. kötet • 1920. július 22. - 1920. augusztus 19.

Ülésnapok - 1920-80

A Nemzetgyűlés 80. ülése 1920. évi augusztus hó 7-én, szombaton. 297 nában adjuk ki a szükséges mennyiséget. Ez nem rajtam múlik. De van egy más baj is, melyre nem számítanak a t. nemzetgyűlési képviselő urak, akik nem ismerik ezeket a dolgokat. Az összegyűjtött vagy összegyűjthető gabonamennyiségből ugyanis a megállapított fejkvóta ugy van kiszámítva, hogy ez csak ugy adható ki, ha egy métermázsa gabonából 82 kiló lisztet veszünk. Már most mi ugyanannyi gabonát adunk ki a községi ellátatlanok részére, azok nem 82 kilót őröltetik ki, hanem csak 52, legfeljebb 60 kilóra (Zaj.) és akkor arra az esetre, ha valakinek az a követelése az a kifogása származik, hogy ott a falun abból a gabonából fnem kapott akkora fejkvótát lisztellátására, mint amennyit megadtunk a városokban, ahol szerződésszerüleg kereskedelmi malmokkal őrölhetjük meg a gabonát, előre számolnunk kell azzal, hogy az illetőket meg lehessen nyugtatni arra nézve, hogy többet nem kaphatnak, mert vagy hatósági lisztet kapnak többet vagy ha gabonát kapnak, akkor az a lisztfejkvóta, amely a gabonából kijönne, kevesebb lesz, mint a kereskedelmi malmok által előállított lisztből kiadott fejkvóta. Ezzel is számolnunk kell. Dräxler János : De a liszt meg sokkal rosszabb lesz ! Élvezhetetlen lesz, mint a múlt esztendőben ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Aztán itt van az a kérdés, hogy az ellátatlanok szükséglete kiadható-e gabonában. A lisztárak leszállításának, a gyűjtési, feldolgozási stb. költségeknek közlése, ismertetése a bizottság előtt. Nem lehet ezeket itt annyira részletezni. Azután itt van az a kérdés, hogy redukálhat ók-e ezek; leszállíthatok-e a gabona átvételi ára, fedezheti-e az állam a gabona átvállalásából, illetőleg az árleszállításból előálló differenciát. Ez az, amire rámutattam beszédem alatt ; ezen fordul meg az egész, hogy az államkincstár, illetve a pénzügyminister ur hajlandó lesz-e az esetleges differenciákat fedezni. Továbbá kiszállitható-e a megszállott területről jött arató munkások munkarésze, és ha Igen, mily mértékben ; ha nem szállítható ki, igénybe vehető-e, vagy a belföldön szabadforgalomban értékesitendő-e. A kérdéseknek ez a tömkelege okozta, hogy nem fogadtam el Szabó József t. képviselőtársam indítványát, hogy a Házban tárgyaljuk ezt a kérdést. Ha akkor amellett maradtunk volna, akkor a bizottság ezen kérdéseket már le is tárgyalta volna, de közbejött Huszár Elemér képviselő ur indítványa, melyet a Ház elfogadván a tárgyalás elhúzódott. Sajnálom, hogy a dolog így történt, de .most már igy van. Azt vagyok bátor indítványozni a t. Nemzetgyűlésnek, járuljon hozzá őrgróf Pallavicini képviselő urnák a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványához. Már a pártban jeleztem, hogy ezt a bizottságot ki fogjuk küldeni. Ugyanígy határoztunk tegnapelőtt délután a ministerelnök úrral és egy pár minister úrral itt a Nemzetgyűlésben, hogy ezt a bizottságot kiküldjük és legfeljebb 48 óra alatt letárgyaljuk ezeket a kérdéseket, minthogy igen sürgősek NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IV. KÖTET. Ehhez az indítványhoz tehát hozzájárulok, sőt a magam részéről kérem, hogy ezt a 9 tagú bizottságot küldje ki a Nemzetgyűlés. Minthogy azonban a házszabályok ugy rendelkeznek, hogy ezt a bizottságot nem lehet az én javaslatomra most megválasztani, hanem csak kimondhatja a Nemzetgyűlés, azt, hogy ezt az indítványt- elfogadja, a Nemzetgyűlés elnöke lesz szives javaslatot tenni arra nézve, hogy mikor lehet ezt a választást megejteni. Én most csak azt kérem elvben kimondani és elhatározni, hogy a Nemzetgyűlés ennek a bizottságnak a kiküldéséhez igenis hozzájárul. Ami a többi határozati javaslatokat illeti, ugy Huszár Elemér t. képviselő úrét, mint Kerekes Mihály t. képviselő úrét, ezeket, kérem, ne méltóztassék elfogadni, mert olyan konkrét javaslatokat tartalmaznak, amelyek felett csak a tárgyalások alkalmával lehet dönteni. Mindakettő tartalmazza pl. azt, hogy a búza ára 500 korona legyen, a termelő azonban 100 koronás árban kapja. Bocsánatot kérek, a Nemzetgyűlés ezt nem mondhatja ki ezen módosítani csak megegyezések alapján lehet. Ebből kifolyólag kérem ezen két határozati javaslat elutasítását. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) A bizottság kiküldéséhez azonban örömest hozzájárulok. Ezt voltam bátor előterjeszteni. (Egy hang a jobboldalon : A vita megszüntetését !) A vita megszüntetése nem áll jogomban. Elnök: Ha jól értettem, a t. minister ur azt kívánta, hogy az indítványt fogadja el a Nemzetgyűlés, azaz e tárgyban hozzon határozatot. A Nemzetgyűlés nem hozhat határozatot, mielőtt a tárgyalás befejezve nincs. Minthogy még többen vannak szólásra feliratkozva, a mai napon már határozatot nem hozhatunk az indítvány elfogadása vagy elvetése kérdésében. Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister: Kérnem kell a t. képviselő urakat, hogy — mivel határozat nem hozható addig, mig a vita be nem zárul és ha a vita bezáratik is és határozatot is hozunk, csak hétfőn lesz a Nemzetgyűlés abban a helyzetben, hogy ezt a bizottságot kiküldhesse és mivel igazán veszedelemmel jár ennek az ügynek a halogatása — (Uçy van! Ugy van I Egy hang a jobboldalon : Sürgős a liszt !) a képviselő urak ahhoz alkalmazzák felszólalásaikat, hogy legalább ez a határozat még ma meghozható legyen. (Helyeslés johbfélől.) Elnök : Addig, amíg szólásra jelentkezők vannak, a Nemzetgyűlés nem határozhat. (Felkiáltások a jobboldalon : Elállanak a szótól !) Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister : Ezt csak maga az illető képviselő teheti. Elnök : Ez minden egyes képviselőnek a joga, ezt csak minden képviselő maga teheti. Én nem rendelkezem a szónokok szólásszabadsága tekintetében. Mihelyt az utolsó szónok elmondta beszédét, fel fogom tenni a kérdést, kíván-e még valaki szólni ; ha senki sem kivan szólni, a vitát be38